Mi kellhet a boldogsághoz? Biztos, hogy mindenkinek más a válasza, de a toplistán ott lenne a szerelem, a megértő társ, az egészség, a pénz, a jó munka, na meg az utazás. Egy kutatás kifejezetten az utazás és a boldogság kapcsolatát vizsgálta. Arra jutottak, hogy akik rendszeresen elindulnak felfedezni a világot, azok hét százalékkal boldogabbak, mint azok, akik nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a szórakozási lehetőséggel.
2019 óta feszült a viszonyuk, állítja a szakértő.
A 21 éves skót dizájner, Chloe Fitzpatrik úgy döntött, bebizonyítja, hogy a baktériumok igenis szépek.
A jó kapcsolatokat egy nagyszerű dolog köti össze: az empátiára való készség. Sajnos tipikusan a könnyebb mondani, mint csinálni kategóriájába esik, éppen ezért a híres pszichológus 5 lépéses módszert talált ki arra, hogy könnyebben bevezethessük vitás eseteinkben a szeretetre felhívó együttérzést.
A jó állás az elégséges fizetés után négy tényezőn múlik. Ha ezeket is meg tudod találni a munkádban, akkor nagyobb eséllyel tudsz kiteljesedni, és leszel boldog.
Ha már azt is megerőltetőnek érzed, hogy végigülj egy munkanapot, felszaladj a harmadik emeletre, vagy állandó kimerültségtől szenvedsz, érdemes utánajárni az okoknak. A háttérben túlhajszoltság, alváshiány, stressz, de akár helytelen táplálkozás is állhat. Utóbbin viszonylag könnyen segíthetsz egy kis odafigyeléssel, csak néhány reggeli mumust kell kihagynod annak érdekében, hogy egész nap energikus maradhass.
A következőkből jobb, ha semennyit vagy csak minél kevesebbet iszol, mert rendszeres fogyasztásukkal az egészségedet károsítod.
„Végre sikerült felöltöznöd egész normálisan!” „Ahhoz képest, hogy te csináltad, milyen szép lett!” „Milyen jól áll, hogy felszaladt rád néhány kiló!” – Az ilyen és ehhez hasonló mondatok az önbecsülésünkbe mély sebeket vájó érzelmi manipuláció, a negging tökéletes példái. Mondtak már neked is hasonlókat? Körbejárjuk, miért bántanak egyesek „bókokkal”, és honnan ismerhetjük fel, ha negging áldozatai lettünk.
Az őszi, téli hónapokban még fontosabbá válik a tudatos vitaminbevitel, mint az év többi időszakában. De vajon a vitamin elég lesz ahhoz, hogy megelőzd a betegségeket?
Talán téged is érint, mert napjainkban sokan küzdenek az alvászavar különböző formáival, pedig a jellemzően túlfeszített mindennapok során rendkívül fontos lenne a fizikai és pszichés egészség szempontjából a minőségi pihenés. A túlsúlytól az immunrendszer gyengüléséig egy rakás kellemetlen állapot kialakulásában szerepet játszik a nem elegendő alvás, így érdemes törekedned arra, hogy te is elsajátítsd a visszaalvás képességét, ha esetleg neked is nehezen menne újra az alvásra hangolódni egy-egy sikeresen megzavart éjszakai pihenés során.
Sokan évekig érlelik a gondolatot, hogy mentális nehézségeikkel szakemberhez forduljanak. A lelki problémák olyasfajta intimitással bírnak, amiket nem könnyű rábízni egy ismeretlenre. Ha ezt a lépést mégis megtesszük, joggal merülhet fel bennünk a félelem, hogy jó helyen kopogtatunk-e. Mikor mondhatja egy pszichológus azt, hogy nem?
Új szempontok kezdenek születni a diétázásban, amik, úgy tűnik, jóval egyszerűbbé teszik majd azt. Mai főszereplőnk az energiasűrűség, amely alatt azt értjük, hány kalória van egy adott súlyú ételben, de ez a diéta mégsem a kalóriaszámolásról szól. Ha az ember megérti, hogyan működik az energiasűrűség, az segíthet neki a fogyásban, ráadásul úgy, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt el, miközben nagyobb mennyiségeket eszik.
A zöldborsó rengeteg, a szervezet számára hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, segíti az emésztést és a szív működését is, így érdemes belőle bespájzolni télre, és sokszor fogyasztani belőle. A szakemberek szerint ráadásul amiatt sem kell aggódnod, ha épp nincs kerted, és fagyasztott változatot kell venned belőle.
A tömegeket érintő alvászavarok megszüntetésében az életmód is fontos szerepet kaphat: többek közt étrendi változtatásokkal is elősegíthető a minőségi, pihentető, mély alvás. Nagyon nem mindegy, mit eszel: vannak fogások, amelyek elfogyasztása után egyszerűen képtelen leszel elaludni.
Egyikünk sem gondolja, hogy érintett lehet, miközben évente közel 50 ezer ember kerül stroke-kal kórházba Magyarországon: a KSH adatai szerint hazánkban ez a harmadik leggyakoribb halálozási ok. Ezért különösen fontos odafigyelni a megelőzésére, a leghatékonyabb megelőzés pedig a mozgás rendszeres beiktatása az ember életébe. De van itt még valami, ami ugyanolyan hatékony, de még annál is egyszerűbb, és jóval élvezetesebb lehet…
Eddig is sokkal hamarabb beköszöntött az üzletekben a karácsony, mint azt indokoltnak hittük volna, de idén tovább fokozódott a tendencia.
Saját vagy barátaink történeteiből ismerősek lehetnek az ehhez hasonló mondatok: „jaj, én állandóan az ilyen pasikat vonzom be” vagy „valahogy elém mindig ilyen nőket sodor az élet”. A párválasztásunk azonban nem csupa véletlenek összessége, hanem lelki mintázataink nyomán történő, többnyire tudattalan választás. Mik lehetnek a vonzalom rejtett mozgatórugói?
Sokan találgatták, vajon mi okozhatta a 97 éves királynő halálát. Mostanra jöttek meg a vizsgálati eredmények.
Napi egy gramm nem is sok, és a legtöbben nem sejtettük, hogy ekkora adagnak jelentősége lehet. A tudomány szerint viszont nemcsak van némi jelentősége, de elég fontos lenne legalább ennyivel csökkenteni napi sóbevitelünket.
Csak négy másik emlősnél figyelhető meg a természetben hasonló jelenség, a kutatók megpróbálnak utánajárni az okoknak.
Bár a reggeli a közvélekedés szerint a legfontosabb étkezés, gyakran elmarad a nagy rohanásban. Pedig az ébredést követő első táplálkozás kihat a nap hátralevő részére és az egészségre is, amit mára már a tudomány is bebizonyított.
A közösségi oldalak trendjei között emlékszünk sok furcsára a mosógépkapszulák elharapásától a fahéjkanalazásig, de ilyet még nem láttunk.
Az iskolai kantin emlékei nagyon szorosan kötődnek ízekhez, képekhez és szagokhoz. Sosem felejtem azt a párától nehéz levegőt, amiben mindenki maga küzd meg az iskolás alkar méretű merőkanállal, hogy a tányérjába varázsolja a csontlevesből a cérnametéltet. Mi legalábbis így kaptuk alsósként. Egy-két emléken viszont egy generáció osztozik.
Ezerféle kacajunk és nevetésünk létezik, azonban három fő típust különböztet meg a tudomány. Az egyik kifejezetten alattomos funkcióval rendelkezik.
„Hülye vagy… béna vagy… úgysem fog sikerülni.” Nap mint nap halljuk ezeket a mondatokat, és legtöbbször nem mástól, hanem saját magunktól. Sok esetben mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb kritikusai. Mégis honnan erednek ezek a belső hangok, amik szétrombolják önbecsülésünket? Hogyan ne legyünk önmagunk legnagyobb ellenségei?
