Életem

Az új év rendszerint változásokkal is jár: összefoglaltuk, mi lesz másként mától, mint ahogyan tavaly volt.

Utáljuk a hétfőket? De miért is? Indul egy új hét, új év, vissza a mókuskerékbe, feladatok folytatása, nehézségek sorozata. Vagy… új lehetőségek, új kihívások, még nagyobb küzdelmek. Minden csak nézőpont kérdése, de hogy ne vesszünk el a hétfők szomorú valóságában, érdemes egy-egy mozgalmas hétre napirenddel készülni.

Az újévi fogadalom annyira szerves része a szilveszternek, mint a pezsgő és a lencse. Ezúttal viszont ahelyett, hogy a megszokott dolgokat fogadnánk meg, inkább szánjunk figyelmet önmagunkra és a mentális egészségünkre. Nagyobb szükségünk lehet erre a 2023-as évben, mint korábban bármikor.

Szilveszteri vacsorákon és újévi ebédeken ma is gyakori fogás a ropogósra sült malac. Ilyenkor megvásároljuk a négylevelű lóherét, és a mini kéményseprőt vagy patkót is hazavisszük a boltból, biztos, ami biztos alapon.

Hát nem elég, hogy eleve jórészt az evésről szól az ünnep, még éjfélkor is enni kell? Az a durva, hogy a december közepe óta ínyencségcunamihoz szokott gyomrunk szilveszterre már kényelmesen ki is tágul akkorára, hogy rendesen kívánjuk az egyébként perverznek gondolt éjszakai fogást is. Pedig, ha tudnánk, hogy kedvenc virslijeink valójában mi a csudából is vannak…

A mások érzéseihez való kapcsolódás lételeme kapcsolatainknak, amit gyakran az empátia és az együttérzés útján fejezünk ki. Fogós kérdés lehet, ha elgondolkozunk azon, mit is jelent pontosan ez a két kifejezés. Mindkettőt használjuk a mindennapi szóhasználatunkban, gyakran egymás szinonimájaként is. A két érzés nehezen elkülöníthető, ám mégis van közöttük különbség. A szavak teremtőerővel bírnak, így érdemes tisztázni önmagunkban valódi jelentésüket!

Jobban hasonlítunk egymásra, mint azt elsőre gondolnánk. A tudomány szerint mindannyiunknál ugyanazok a leggyakoribb konfliktusforrások kapcsolatainkban. De vajon mi áll ezek mögött valójában?

Te is hallottál már arról, hogy valaki elfojtja az érzéseit? Vagy azt, hogy tagadásban él? Esetleg kivetíti másokra az érzelmeit? Ezek mindegyike egy-egy elhárító mechanizmus, amelyet elménk használ annak érdekében, hogy megvédjen minket a kellemetlen és érzelmileg megterhelő élményektől. Milyen énvédő mechanizmusok léteznek?

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás nem csak az emberi életre van közvetlen hatással. A természet meggondolatlan és mértéktelen kizsákmányolása kihat a Föld flórájára és faunájára is. Néhányukat a kihalás fenyegeti. Megeshet, hogy egyes állatfajokat az unokáink már nem is fogják megismerni: a vadvilág is átalakulhat.

Nem feltétlenül a tökéletest megcélzó, perfekcionista ember fog többre jutni az életben. A kiválóságra törekvés a karrierednek és a mentális egészségednek is jobbat tesz.

A személyiségtorzulás az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kórképek közé tartozik. Milyen gyakori személyiségzavarok léteznek, és honnan ismerhetjük fel őket?

Nem csak a genetikán múlik a hosszú és egészséges élet, több szokással tehet érte az ember. A mai kedvencünk ráadásul valóban a kedvencünk – ennél egyszerűbben éveket nyerni egyszerűen nem lehetséges, úgyhogy ideje előszedned a régi Hahotákat, rákeresni a Jóbarátok-epizódokra és felhívni a legviccesebb ismerősöd.

Meglepő, de a sáfrány régen az egyik legnépszerűbb gyógynövény volt, ma viszont legtöbben csak konyhai felhasználásáról ismerik. Pedig ha valamit több ezer évig használtak őseink egészségmegőrzésre, annak bizony lehet alapja. Lássuk, mit igazolt erről a modern orvostudomány.