Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nők átlagéletkora folyamatosan növekszik. Ami régebben a fiatalabb generáció privilégiuma volt, az mára a középkorú, akár az 50-es éveikben járó nők számára is természetes. Hasonló a helyzet a gyermekvállalással is, ám azoknak, akik 35 fölött szülnek, sokszor már meg kell küzdeniük az ismerősök, rokonok nem mindig biztató véleményével is.
Több évtizedes tendencia, hogy a nők egyre idősebb korban szülnek. Bár részben relatív, mit értünk „idősebb” kor alatt, számokban is jól kifejezhető az irány még alig harminc évre visszatekintve is.
Manapság a várandósságuk alatt megfelelően gondozott nők 40 éves koruk után ugyanolyan terhességet élhetnek meg, mint fiatalabb társaik. A dolog sikerének kulcsa az egészség mellett a nagyon pontos kivizsgálásban, a megfelelő terhesgondozásban és a szülés levezetésének megfelelő megválasztásában rejlik. Mivel az 40-50 év feletti nők általános egészségi állapota nem hasonlítható össze 20-30 éves társaikéval, ezekben az esetekben a létrejött várandósság megfelelő gondozása, a magas színvonalú szülészeti intézet és orvoscsoport megválasztása szintén meghatározó fontosságú.
Időskorban szültem, de ettől csak jobb anya lettem
„Majdnem 42 évesen fogant a lányom – kezdte történetét Amanda McCracken az Insider oldalán. – Az idősebb anyaságnak megvannak az előnyei” – fűzte hozzá.
A nő úgy fogalmazott, különleges volt látni, hogy a teste olyasmit csinál, amiről a média és az orvosok azt mondták, hogy nem fog sikerülni és nem is ajánlott az ő korában.
„44 éves vagyok, a társadalom szemében idős anyuka. 21 hónapos lányom 41 éves és 9 hónapos koromban fogant természetes úton, 2020 augusztusában született. Édesapja 2019 júliusában kért meg, két hónappal később összeházasodtunk” – árulta el a kismama.
Azt mondja, nem szánt időt arra, hogy elemezze a kockázatokat vagy annak esélyét, hogy genetikai rendellenességgel küzdő gyermeke legyen.
„Szándékosan nem vettem számításba azt a tényt sem, hogy a középiskolás barátaim egyetemre küldik a lányaikat, miközben én olyan pelenkával üldözöm a lányomat, amit nem hajlandó viselni. Vagy hogy épp menopauzán megyek keresztül, miközben a gyerekem legtöbb kortársának édesanyja épp eléri a szexuális csúcsát. Megragadtam a lehetőséget, hogy életet teremtsek egy partnerrel, akit szerettem. És nagy szerencsénk volt” – jelentette ki.
Megtettem, amit akartam, megérte későn szülni
A nő úgy fogalmazott, számára megadatott a lehetőség, hogy szinte két egész életet leéljen egymás után.
„Az első lehetővé tette számomra, hogy edzzek, hogy elérjem a csúcsformámat és több mint 30 országot meglátogassak.
Ilyen idősen, ennyi tapasztalattal már nincs azzal bajom, ha épp nem repülhetek Párizsba egy hétvégére, hogy megnézzem a kedvenc zenekaromat.
Korábban már megtettem. Boldog vagyok lassabb, lágyabb állapotomban” – sorolta tovább azt, miért élvezi, hogy 40 fölött lett anya.
Azt mondja: a szüleivel való kapcsolata új ágat bontott ki.
„Nagy örömömre szolgál, amikor látom, hogy apám a lányom kezét fogja, anyám pedig sütiket díszít vele. A kor lehetővé tette számomra, hogy belássam, hogy a szüleim szeretettel árasztják el a lányomat, ez az ő közvetett módja annak, hogy szeressenek engem. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt 25 évesen észrevettem volna” – folytatta, kiemelve, hogy valóban nem olyan energikus, mint a húszas évei elején, de ez nem vesz el az élményből.
Jobb anya vagyok annál, mint korábban lehettem volna
„Eleget éltem már ahhoz, hogy lássam a tökéletesedés mintáit a nagymamám, anyám és köztem” – folytatta érveit a most 44 éves nő, aki azt mondja: ebben a korban már nem önmaga kiterjesztésének látja lányát, és azzal sincs baja, ha egyszer párterápiára kell mennie férjével. Szerinte bölcsebb és nyugodtabb az ember 40 felett.
„Eleget éltem ahhoz is, hogy felismerjem a párterápia értékét.
Egy óra, amit a férjemmel és a pszichoterapeutánkkal eltöltöttünk, hogy megbeszéljük az alváshiány miatti rossz kommunikációs szokásokat, hosszú távon többet ér, mint a legjobb szex egy sor logikátlan vita után”
– emelte ki.
„Minden reggel ránézek a lányomra, és rájövök, hogy ő olyan ajándék, amit majdnem meg sem kaptam. Minden statisztika azt mutatja, hogy ő gyakorlatilag egy csoda. Miközben nézem a saját arckifejezéseimet, másképp látom a ráncaimat. Ha megpróbáltam volna végleg eltüntetni ezeket a vonalakat, hogy megfeleljek a mai fiatalság megszállott szépségnormáinak, nem tudtam volna megosztani a lányommal az igazán őszinte megnyilvánulásaimat. A koncentráció, a meglepetés, a hitetlenség, a csodálkozás, sőt a gyász pillantásai ezek” – zárta a nő, akit egyáltalán nem zavar, hogy jóval idősebb azoknál az anyukáknál, akikkel ajátszótéren nap mint nap találkozik.
