A 95 esztendős XVI. Benedek pápa 2013-ban mondott le egészségi állapota miatt.
Az idős Benedek lemondása óta a Vatikánban élt, utódja, Ferenc pedig december 28-án beszélt először arról, hogy idős kora következtében egészsége nagyon meggyengült. A katolikus egyház jelenlegi feje imákat kért a hívektől XVI. Benedekért, később pedig a Vatikán arról is közleményt adott ki, hogy folyamatos orvosi kezelésre és felügyeletre szorul az emeritus egyházfő.
Benedek élete pápasága előtt
Benedek 1927 márciusában született a németországi Marktl am Innben Joseph Ratzinger néven. Teológusként és a Hittani Kongregáció prefektusaként már azelőtt fényes egyházi karriert futott be, hogy a Szent Péter téren felszálló fehér füst az ő pápává választását jelölte volna ki.
Az egyház vezetésével töltött idejét azonban beárnyékolta nemcsak az a tény, hogy
a papi hivatást választók számának csökkenése mellett a templomok látogatottsága is egyre komolyabb mértékben zuhant vissza,
hanem az is, hogy a kilencvenes években kezdődő, az egyház tagjai által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányok egyre nagyobb hullámokat vetettek.
Apja rendőr, anyja szakács volt
Ratzinger édesapja rendőr, édesanyja pedig szállodai szakács volt. Három gyermekük közül a legfiatalabb Joseph mindössze hatéves volt akkor, amikor a nácik átvették az uralmat Németországban. Szülei katolikusokként a rendszer ellenségeinek számítottak, a későbbi pápát ennek ellenére
kényszerítették a Hitlerjugendhez való csatlakozásra és a hadseregbe történő belépésre is.
1945-ben Magyarországra vezényelték, hogy itt állítson fel tankcsapdákat egységével. Áprilisban dezertált, majd amerikai hadifogoly lett.
A háború után folytatta tanulmányait, pappá 1951-ben szentelték, két év múlva pedig a Müncheni Egyetemen teológiai doktorátust szerzett. Kezdetben középiskolában tanított, később pedig több egyetemen is dogmát és teológiát oktatott. A Regensburgi Egyetemnek társelnökévé is választották.
Egyházi karrierje egyenesen felfelé ívelt
Munkássága során jelentős teológiai munkák szerzőjeként is megismerték, aminek hatására a kölni érsek maga mellé vette, és a második vatikáni zsinatra is elvitte. Kezdetben kifejezetten progresszív elveket vallott, ám a diákok tiltakozásai és a kereszténység elleni kiállásuk, amelynek tübingeni évei alatt tanúja volt, a nácik taktikájára emlékeztették, így hamarosan konzervatívvá vált.
1977-ben München érseke lett, ebben az évben ismerte meg II. János Pál pápát, akivel szoros baráti kapcsolatot ápolt.
Két évtizeden át volt legközelebbi tanácsadója: ugyanúgy totalitárius rezsim alatt nőtt föl, mint János Pál, és nagyon hasonló elveket is vallott.1981-ben a Hittani Kongregáció prefektusává választották.
A liberálisabb teológusok nézeteivel erőteljesen szembehelyezkedett, de intelligens, alázatos és szelíd, több nyelven beszélő és kiválóan zongorázó emberként ismerték, aki bár erősen hitt a katolicizmus felsőbbrendűségében, támogatta II. János Pált az iszlám és a zsidóság felé fordulásában.
A legesélyesebb pápajelölt volt
2005-ben a konklávé második napján az egyik legnagyobb esélyesként választották pápává: ekkor már 78 éves volt. Állítása szerint azért imádkozott, hogy ne válasszák meg.
Pápaként II. János Pál örökségét igyekezett továbbvinni, egyben megreformálni egyházát.
2013. február 28-án mondott le tisztségéről: ilyesmire hatszáz éve nem volt példa. Ferenc pápa korábban prófétaként hivatkozott rá, olyan egyházfőként, aki előre látta, hogy a jövő a kisebb, privilégiumoktól mentesebb, szerényebb, de autentikusabb egyházé lesz.
„Ez az egyház spirituálisabb, szegényebb és kevésbé politizál: a legkisebbek egyháza” – fogalmazott akkor Ferenc pápa.
Alakját A két pápa című film is megidézi, mely XVI. Benedek és utódja, Ferenc pápa közti beszélgetéseket elevenít föl.
