Így csinálja ki az agyunkat a modern élet: még meg is betegíthet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A modern élet olyan típusú és olyan sok stresszel jár, amely kezelésére nem feltétlenül teljesen alkalmas a prefrontális kérgünk: mentális betegségek kialakulásához is vezethet.

Érezted már azt, hogy minden túl sok? Hogy a figyelmedet nem tudod már jobban szétszabdalni annál, mint ahogy eddig is tetted, hiába érzed az élet követelőző nyomását arra, hogy még több dolgot tarts észben? Például, hogy mikorra kell leadnod a projekted utolsó részegységeit, miközben a többi munkafeladatot is ellátod, és a meetingekre is bemész. Hogy a gyerekért mikorra kell menni az iskolába úgy, hogy otthon tudjon enni, mielőtt még edzésre viszed. Vagy hogy legyen otthon valaki fogadni a gázszerelőt délben, és hogy kinek van szülinapja a családban. Rengeteg ilyen és hasonló apró dologra kell odafigyelnünk mind az érzelmi munka, mind a hivatalos munka köreiben. Azonban úgy tűnik, hogy biológiailag nem állunk még teljesen készen arra, hogy mindezt zökkenőmentesen, vagy egészségünk megőrzése mellett kezelni tudjuk. 

A modern kor túlságosan igénybe veszi agyunk prefrontális kérgét

A mindennapi modern élet legtöbb követelményével csak egyetlen részünk képes megbirkózni Mark Rego pszichiáter szerint, ez pedig nem más, mint agyunk prefrontális kérge, amely a homloklebenyhez tartozik. Napjainkban úgy próbáljuk irányítani életünket, mint egy eszközt, ami arra sarkall, hogy állandóan ki kelljen találnunk, mikor mit tegyünk, ahelyett hogy a korábbi életvitelhez igazodva hagynánk készségeinknek, emlékeinknek vagy másoknak, hogy vezessenek minket az életben. A modern élet követelményei nemcsak hogy alapvetően megterhelőek önmagukban is, de a tempó és gyakoriság, amellyel követik egymást, még inkább terhelően hat.

A modern élet megterhelő (munkahelyi és magánéleti) kognitív követelményei olyan stressz alá helyezik a prefrontális kérgünket, amely hatására könnyebben kialakulhatnak a mentális betegségek
Fotó: Marko Geber / Getty Images Hungary

Mivel a prefrontális kérgünk fejlődött ki a legutoljára agyunkban, ezért ez tekinthető a legfejlettebb agyi rendszerünknek, így nem csoda, ha egyre gyorsabban változó világunkkal leginkább ennek a területnek kell megbirkóznia – amelynek létrejöttét is a prefrontális kéregnek köszönhetjük Rego szerint. Ennek az agyi területnek köszönhetjük a szelektív figyelmet (amely abban segít, hogy a zavaró körülmények közepette is arra tudjuk irányítani a figyelmünket, amire szükségünk van), a mentális váltás képességét (ha a körülmények azt igénylik, akkor egy pillanat alatt fókuszt vagy tevékenységet tudunk váltani) és a mentális reprezentációk készítését (amikor olyan dolgokat látunk az elménkben, amelyek a valóságban nincsenek ott, bár erre az afantáziás emberek nem képesek a vizualitás szintjén).

Ezek a képességek egymásra épülve még magasabb rendű funkciókat biztosítanak nekünk, például a beszélgetések finom lényegének felfogását, vagy annak elképzelését, hogy mit érezhet és gondolhat a másik. Azok, akiknek a prefrontális kérgét érintő betegsége vagy állapota van, nem képesek minderre. Például az autizmus spektrumon élőknek problémát okozhat megérteni, hogy másokban mi játszódhat le, vagy hogy minek használunk olyan bevett udvariassági formalitásokat, amelynek semmilyen szó szerint vett értelme sincsen (pl. miért kívánunk jó étvágyat étkezés előtt, ha úgyis az éhség csillapítása miatt ülünk le az étkezőasztalhoz).

A modern élet a munka világában is olyan stresszt helyez a prefrontális kérgünkre, amely miatt könnyebben kialakulhatnak mentális betegségeink, amelyekre genetikai hajlamunk van
Fotó: Ridofranz / Getty Images Hungary

Ez történik, ha leterheljük agyunk prefrontális kérgét a modern élettel

Azonban a prefrontális kérgünknek is van gyenge pontja: a stressz. Ez azért különösen aggasztó, mivel tudományos kutatásokból az derült ki, hogy a prefrontális kéreg károsodása vagy krónikus károsodása mentális betegségek kialakulásához vezet. Rego szerint túlhajszoljuk agyunk ezen területét azzal, hogy mindennap minden életterületen túldolgoztatjuk, ugyanis folyamatosan összetett és elvont műveleteket végeztetünk vele, és az újratervezésre is mindig fel kell készülnünk.

Így tehát rengeteg stressz éri a prefrontális kérgünket, amely hatására könnyebben kialakulnak azok a mentális betegségek, amelyekre alapból genetikai hajlamunk van.

A szüntelen munka, a modern kor rengeteg kognitív követelménye és a társas kapcsolatok hiánya mind összeér ezen az agyi területen mint romboló erő. Akinek pedig egyszer már volt mentális zavara, az mindig hajlamosabb lesz a kiújulásra, és minél több epizódja van valakinek, annál hajlamosabb lesz rá.

Összességében tehát a stressz és a folytonos komplex koncentráltság nemcsak a fizikai egészségünk, de a mentális egészségünk rovására is megy. Egyre inkább kiviláglik, hogy mennyire fontos lenne figyelnünk a stresszkezelésünkreis.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.