Heti két marék dió az egészségesebb időskor titka?

Olvasási idő kb. 3 perc

2034-re először a világtörténelem folyamán az idős emberek többen lesznek a földön, mint a gyerekek. Ez azt is jelenti, hogy fontosabbá válnak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a várható élettartam kitolódásával járó plusz éveket miként tölthetnénk el a lehető legjobb állapotban. Az egészségmegőrzés persze sok összetevős kérdés, de azért vannak olyan apró életmódbeli változtatások is, amelyek szinte semmi kockázattal nem járnak, viszont úgy tűnik, nyereséggel annál inkább. Közéjük tartozhat a dióevés is.

A rendszeres diófogyasztás ugyanis nők esetében összefügg az egészséges öregedéssel – derül ki egy nemrég publikált amerikai epidemiológiai vizsgálatból, amelyről a Neuroscience News nevű neurológiai hírportál közölt összefoglalót. A kutatásba közel 34 ezer idősödő nőt vontak be, hogy megnézzék, miként hat az egészségükre az olajos magvak fogyasztása.

Amikor 65 felett is elkerülnek a betegségek

Dr. Francine Grodstein és kollégái az amerikai ápolók egészségi állapotát felmérő, ún. Nurses’ Health Study utánkövetéses kutatás női résztvevőinek adatait vették górcső alá. A vizsgálatsorozat 1976-ban indult, de csak 1998-tól fogva kérdeztek rá részletesebben az egészségügyi dolgozók étrendjére. Grodsteinék végül 33.931 nő 1998-ban, 2002-ben és 2012-ben adott válaszait elemezték. Azt nézték meg, hogy az 50-es éveik végén, illetve a 60-as éveik elején járó nők (1998-ban) milyen egészségi állapotban voltak 15 évvel később (2012-ben). Azokat sorolták az egészségesen öregedő kategóriába, akik 65 évnél idősebbek voltak, és nem rendelkeztek semmilyen memóriát érintő problémával, súlyos vagy krónikus testi betegséggel (daganatok, szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke, 2-es típusú diabétesz, Parkinson), memóriazavarral, mentális nehézséggel vagy fizikai akadályozottsággal. Ez utóbbit olyan hétköznapi tevékenységek tekintetében is felmérték, mint hogy képes-e valaki körbesétálni a háztömböt, lépcsőzni, egyedül öltözködni, illetve kiporszívózni a szobát. 

Érdemes heti két marék dióbelet enni

A fenti kritériumok alapján a mintába bevont közel 34 ezer nő 16 százalékát kerülték el 65 éves koruk után is a komolyabb betegségek. Az egészséges öregedéssel azonban az is összefüggött, hogy középkorú felnőttként mennyi diót ettek. Azok ugyanis, akik heti 2 adag diót fogyasztottak (1 adag = 28 g = 5-6 db dióbél), nagyobb eséllyel mutattak egészséges öregedést, mint akik nem. Más olajos magvak a kutatás szerint nem bizonyultak ennyire hatékonynak. A diófogyasztás és az egészségesség közötti pozitív kapcsolat akkor is fennmaradt, amikor figyelembe vették az életkor, az iskolázottság vagy a fizikai aktivitás eredményekre gyakorolt potenciális hatását. 

Vajon a férfiaknál is működik?
Fotó: Adam Gault / Getty Images Hungary

A kutatás korlátai

Bár a vizsgálat a Journal of Aging Research (Az öregedéskutatás folyóirata) nevű lektorált szaklapban jelent meg, így kiállta a tudományosság próbáját, érdemes megemlíteni, hogy a projektet a – csakugyan létező – Kaliforniai Dióbizottság (California Walnut Commission) szponzorálta. A társaság ugyanakkor kiemeli, hogy mennyire elkötelezett az ipar által támogatott kutatások tudományos integritása mellett, és hogy minden esetben független kutatókat kérnek fel a vizsgálatok megtervezésére, lebonyolítására, valamint az eredmények értelmezésére. Grodsteinék munkájának egyik módszertani nehézsége továbbá, hogy az adatok önbevalláson alapultak, amiben benne van a torzítás lehetősége, hiszen a tudósok nem tudják ellenőrizni a felvett adatok hitelességét. A felmérés segítségével ráadásul csak együttjárásokról nyerhetünk információkat, oksági kapcsolatokról nem. Mindezzel együtt talán nem vállal túl nagy rizikót az az olvasó, aki ezentúl rendszeresen eszik diót – ami ráadásul nemcsak egészséges, de finom is.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.