Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy 23 éves egyetemista az európai irodalmi élet szenzációja: Nelio Biedermann-nak három éve jelent meg az első kötete, az ezt tavaly követő Lázár pedig egyértelművé tette, hogy a fiatal svájcira nemcsak figyelni kell, de azt is el kell fogadni, hogy irodalomszakos egyetemistaként meghatározó kortárs íróvá lett.
A Lázárt a könyv magyar kiadója, a Scolar honlapja szerint 26 nyelvre fordították le. Tavaly a Frankfurti Könyvvásár a vásár könyvének nevezte meg, 4 hónap alatt 200 ezer darabot adtak el belőle. A Spiegel német magazin könyves toplistáját pedig 26 héten át vezette.
A magyar közönség számára nemcsak irodalmi értéke, hanem önmagában témája miatt is kiemelten érdekes lehet a Lázár: egy magyar nemesi család sorsát követi a huszadik század forgatagában, a témaválasztás pedig nem véletlen. A szerző családja apai ágon magyar, nemesi gyökerekkel rendelkezik.
Habár Nelio Biedermann már Svájcban nőtt fel, nagyon sok időt töltött el hazánkban – meglátogatva például azt a kastélyt is, mely egykor őseié volt. A Lázárban benne van az ő történetük, de nem feltétlenül úgy, ahogyan arra számítanál.
Magyar nemesek egy márquezi világban
Az átlátszó bőrrel született fiú, a téboly határán táncoló, meggyötört nőalakok, a furcsa nagybácsi vagy egy megmagyarázhatatlan erdei eltűnés a mágikus realizmus határmezsgyéjére sodorja a regényt. A Lázár család kastélya, melyben az események komoly része játszódik, olyan, mintha Márquez Macondója egy vidéki birtokra költözött volna.
A függönyök súlyosan lobognak a forró szélben, a szobák furcsa rejtélyeket rejtenek, de közben nagyon is európai, egyben egyetemes az, ami a családdal történik.
A megcsalások, erőtlenül erős férfiak és a mellettük álló, a történelmet és férjeiket elszenvedő asszonyok mellett a gyerekek saját világuk misztériumait kutatják, rejtegetett, viszonzatlan szerelmeket és szenvedélyt megélve.
Elveszítik mindenüket
A súlyos kapun kívül ugyanakkor a huszadik századi történelem viharai dúlnak. A Lázár-család férfitagjai hűtlenségeik mellett megélik a világháborút, melyben meghozzák saját, megalkuvó döntéseiket, később pedig megtapasztalják azt is, hogy a nemesi cím nem védi meg őket – sőt. A regényben átélhetővé válik az, ahogyan egy család elveszíti gyakorlatilag mindenét – nemcsak a vagyonát, az identitását, a valahova tartozását is.
A korábbi, mély tartalmat nélkülöző, de otthonos nemesi élet helyett bekerülnek egy olyan világba, amelyet nem ismernek, amely ellenséges velük, és amelyben mindenki számára küzdelmes a boldogulás.
Az átlépés ebbe az univerzumba nem is lesz teljesen sikeres: a szerző származása utalhat arra, milyen megoldást választ a Lázár család, ám ez sem nyitott annak minden tagja számára.
Nelio Biedermann saját családja történetét írta meg
Biedermann könnyedén fűzi egybe a valóságost és a fikciót, a történelmi és a természetfelettit, miközben benne él hősei bőrében. Gyengeségeikben épp olyan hitelesen ábrázolja őket, mint vélt vagy valós erősségeikben, a történelem pedig autofikcióval és fikcióval vegyül.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A német nyelvterületen egyenesen A Buddenbrook-házhoz hasonlított regényben benne vannak azok a történetek, melyeket a szerző apai nagymamájától hallott Zürichben, a Magyarországról menekített családi emlékekkel túlzsúfolt, időkapszulának tűnő lakásban, és azok a sztorik is, amelyek csak saját fantáziájában születtek meg egy-egy fotó láttán. Ahogyan arról a New York Times-nak is nyilatkozott,
a 16 évesen megkezdett munkát 21 évesen fejezte be a regényen: családja egészen eddig nem is tudta, min dolgozik.
Édesapja első reakciója az volt, egyáltalán nem is olyan a könyv, mintha a családjukról szólna – aztán visszahívta az írót, és elismerte, valójában pontosan olyan. Bárhogyan is legyen, határozott írói névjegyet tesz le egy olyan korról írt, erős regénnyel, amelyről még bőven van gondolkodni- és beszélnivalónk.
Kapcsolódó: Nemes Jeles László is mélyen családi történethez nyúlt legutóbbi filmjével.
