A Magyar Nemzeti Levéltárban rejtett dokumentumok betekintést nyújtanak abba, miként érték el a magyar reneszánsz legnagyobb főúri családjai, hogy gyermekeik szülessenek, vagy éppen kóros fájdalmaikat csillapítsák. A gyógynövényes praktikák mellett bizony sok furcsaságot is bevetettek a gyógyulás érdekében.
A Hunyadi-sorozatban Cillei Ulrik egyértelműen az intrikus szerepét kapta – de valóban csak önös érdekei mozgatták a középkori magyar nemest?
Alapvető illemszabályok határozzák meg még mindig sokak asztal melletti viselkedését. Gondoltad volna, hogy a banánt is lehet késsel-villával enni?
Az első nő, aki szabadkőműves lett, különleges életet élt. Soknemzetiségű családjának köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia reformkori politikájának középpontjába került. Extravaganciája, botrányos szerelmi és politikai élete egyfajta celebbé tette, ami mindkét főváros közönsége számára folyamatosan pletykákat szolgáltatott.
Nagyjából egy modern repülőtér árát érte 17. századi megépítésekor a versailles-i kastély, amelyet még ma is a világ egyik legszebb épületeként tartanak számon. Azt viszont kevesen tudják, hogy ugyanez a palota valaha a világ leggusztustalanabbjának számított, ahol nemhogy a tisztasággal nem törődtek érdemben, de még a nemesek és az uralkodóhoz érkező vendégek is a folyosón végezték a dolgukat.
Ha azt halljuk, 327 tanú tett vallomást, s van, aki 650 áldozatról számolt be, még mai léptékekkel is komoly perre gyanakszunk. Érthető tehát a több évszázados élénk érdeklődés, amely a vélt, vagy valós eseményeket övezte, főleg, hogy a vádlott egy magyar nemes asszony volt. De vajon elkövető, vagy inkább áldozat-e mindebben Báthory Erzsébet?
