A Hunyadi-sorozatban Cillei Ulrik egyértelműen az intrikus szerepét kapta – de valóban csak önös érdekei mozgatták a középkori magyar nemest?
Cillei Ulrik a 13. században Magyarország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú nemesura volt. Óriási birtokokkal rendelkezett Stájerországban, Karintiában, Krajnában, valamint a Magyar Királysághoz tartozó Horvátországban és Szlavóniában; hozzá tartozott Cilli (a mai Celje), Ortenburg és Zagorje vidéke, a grófi címen kívül magáénak tudhatta a horvát-szlavón bán címet is. A Cillei-család a 14. századtól kezdve egyre növelte hatalmát és befolyását; fejedelmek és királyok rokonai voltak, hatalmukat sokszor házasságok révén erősítették meg. Cillei Ulrik Luxemburgi Zsigmond király második feleségének, Cillei Borbálának volt az unokaöccse, ő maga pedig – politikai szándékoktól sem mentesen – a szerb despota Brankovics György egyik leányát, Brankovics Katalint vette nőül.
Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen leányukat, Luxemburgi Erzsébetet 12 éves korában eljegyezték V. (Habsburg) Albert herceggel. Erzsébet férje halála után hozta világra fiát, a későbbi V. Lászlót. A magyar rendek azt kívánták, hogy menjen feleségül III. Ulászló lengyel királyhoz. Erzsébet ebbe előbb beleegyezett, majd meggondolta magát: inkább csecsemő fiát szerette volna a trónon látni. Törekvéseit Cillei Ulrik és Garai nádor is támogatta: előbbi a gyermekkirály gyámjaként, Magyarország helytartójaként igyekezett V. Lászlót a trónra emelni, így érdekei igencsak ütköztek a feltörekvő Hunyadi Jánoséval.
A pápa, aki gyűlölte a Cilleieket
A Cillei Ulrik és Hunyadi János közötti engesztelhetetlen ellentét története leginkább Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa történetírásából maradt ránk. A III. Frigyes német-római császár szolgálatában álló Piccolomini utálta a Cilleieket – leginkább azért, mert III. Frigyes az osztrák örökös tartományok területét kívánta növelni, amit a Cilleiek sokszor megakadályoztak. (Piccolomini ifjúkorában sajátosan értelmezte a reneszánsz és a humanizmus szellemiségét: rendszeresen tivornyákon vett részt, sőt, két gyermeke is született, akiket később maga mellé vett a pápai palotába. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy a Cillei-családot az ördögtől valónak fesse le: amint azt a korszak kiváló ismerője, Pálosfalvi Tamás írásából megtudhatjuk, Cillei Borbála az ő értelmezésében „eretnek céda”, Cillei Frigyes, Ulrik apja pedig feleséggyilkos volt, aki azért tette el láb alól a feleségét, hogy nőül vehesse szeretőjét.
Ki legyen Cillei Erzsébet férje?
A valóságban Cillei és Hunyadi János, a hatalmi harcokon kívül, ha érdekeik úgy kívánták, próbálkoztak félretenni ellentéteiket. Ezt a célt szolgálta az a terv is, hogy Cillei lányát, Erzsébetet Hunyadi egyik fiával házasítsák össze.
Az eredeti elképzelés szerint Erzsébet és Hunyadi László házasodott volna össze, végül azonban Hunyadi Mátyással került sor a kézfogóra.
Mátyást ekkor apja Prágába küldte, leendő apósa és V. László király mellé, Cillei Erzsébet pedig Vajdahunyadra költözött, Szilágyi Erzsébet közelébe. Pálosfalvi Tamás felhívja a figyelmet arra az eddig ismeretlen körülményre is, hogy Cillei Erzsébet maga kérte a pápától, hogy érvénytelenítse Mátyással történt eljegyzését, mivel Cillei és Hunyadi János úgy döntöttek, hogy végül mégis inkább Hunyadi Lászlóhoz kellene feleségül mennie Erzsébetnek.
Cillei Ulrik a fiának fogadta Hunyadi Lászlót
Ebből azonban nem lett semmi. Erzsébet Hunyadi János kíséretében Erdélybe utazott, és még 1455-ben megbetegedett, majd meghalt. Halálával az addig sem csekély ellentét a két nagyúr között végzetesen elmélyült.
A nándorfehérvári diadal és Hunyadi János halála után Cillei Ulrik elérkezettnek látta az időt arra, hogy magához vegye a hatalmat.
V. László társaságában Pozsonyból Visegrádra, Budára, majd Futakra ment, ahol országgyűlést hívtak össze. Ezen serege kíséretében felvonult Brankovics György, Garai nádor, a váradi és a pécsi püspök, valamint bajor és osztrák szövetségeseik. Megjelent Hunyadi László is, aki a többi résztvevővel együtt Cilleit országos főkapitánnyá nevezte ki, valamint ígéretet tett arra, hogy a királyi várakat átadja neki. Cserébe Cillei megerősítette Hunyadi László birtokainak tulajdonjogát, mi több: szövetséget kötöttek, amely során egymást atyának-fiúnak fogadták.
Hunyadi László meghívta Cilleit Nándorfehérvárra, aki 1456 novemberében V. László és 4000 katonája társaságában meg is érkezett. A békével és szövetséggel kecsegtető megállapodás után azonban az események rövidesen drámai fordulatot vettek. Amikor Cillei Ulrik istentiszteleten vett részt a várkápolnában, Hunyadi László és Szilágyi Mihály kihívták onnan. Szóváltásra került sor köztük, ami odáig fajult, hogy Hunyadi emberei meggyilkolták Cillei Ulrikot. (Szilágyi Mihály, Hunyadi László nagybátyja Cillei fejét is el akarta Brankovics Györgynek küldetni, végül azonban erre nem került sor.) A nagy hatalmú grófi család utolsó sarját ősi lakhelyükön, Cilliben temették el. Halálával férfiágon kihalt a Cilleiek dinasztiája, a magyar történelem alakulását pedig alapjaiban befolyásolta Hunyadi László kivégzése, az azt követő polgárháborús helyzet, majd Hunyadi Mátyás királlyá választása.
Ha szívesen olvasnál arról, milyen Cilli, azaz Celje napjainkban, ezt a cikketajánljuk.
