Egy hajókatasztrófa után ő maradt az angol trón egyetlen törvényes örököse, mégsem koronázták királynővé. Matilda császárné csaknem két évtizeden át vívott véres polgárháborút a koronáért, ám a középkori Anglia férfiközpontú világa végül megakadályozta, hogy történelmet írjon.
Ha ma valaki meghallja Robin Hood nevét, valószínűleg egy nemes lelkű íjász jut eszébe, aki a gazdagoktól vett el, hogy a szegényeket segítse. A zöld ruhás hős alakját könyvek, filmek és rajzfilmek tették világszerte ismertté.
Artúr király legendás tanácsadója évszázadok alatt vált a nyugati kultúra legismertebb varázslójává – pedig Merlin alakja eredetileg egy különös walesi próféta és több középkori mítosz keverékéből született.
Ha ma valaki gyíkból készült hajápolót vagy csillagok alapján felállított diagnózist ajánlana, valószínűleg kevesen vennék komolyan. A középkor emberei azonban egészen másként gondolkodtak az egészségről, és számos olyan gyógymódot alkalmaztak, amelyek mai szemmel már kifejezetten bizarrnak tűnhetnek.
A kutyát gyakran nevezik az ember legjobb barátjának, és úgy tűnik, ez a kapcsolat évszázadok óta rendkívül szoros. A négylábú társaink elnevezése korántsem modern szokás.
A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.
Miért jártak külön piacra a magyarok és a németek Budán? Honnan ered a boltos elnevezés? Milyen meglepő fizetőeszközt fogadtak el a pénzen kívül a török korban? Középkori kalandozásaink helyszíne ezúttal a hajdani budai piacok világa.
Nehéz elképzelni, hogy sok száz évvel ezelőtt miként nézhetett ki Magyarország, amikor a városok még nem terjeszkedtek olyannyira el a legelők, erdők, ligetek kárára.
Hatvan évvel ezelőtt a tavaszi szántás nem várt eredményt hozott a Komárom-Esztergom megyei Dág határában. Olyan kincs került elő a föld alól, melynek korát 800 évesre saccolják, ezzel egyedülálló a hazai leletek között.
„Ízlésről nem vitatkozunk” – tartja a mondás, és bár ezt a szállóigét leginkább művészi kontextusban szokták használni, mi most középkori „ételkülönlegességek” kapcsán idézzük, ugyanis a korabeli embereknek igencsak eltért a miénktől az elképzelésük az ínyencségek tekintetében.
Ma már magától értetődő, hogy a női szerepeket nők, a férfiszerepeket pedig férfiak alakítják a színházban, de nem volt ez mindig így: évszázadokon át férfiak játszották el Antigonét, Elektrát vagy Lady Macbethet.
Míg a középkori főurak bőséges lakomákat rendeztek, a városi szegényeknek sokszor meg kellett elégedniük az utcán vagy kifőzdékben vásárolt, kétes minőségű készételekkel.
