Középkori „gyorséttermek”: az egyik ételt ma is szívesen fogyasztjuk

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Míg a középkori főurak bőséges lakomákat rendeztek, a városi szegényeknek sokszor meg kellett elégedniük az utcán vagy kifőzdékben vásárolt, kétes minőségű készételekkel.

A gyorsétterem, bármennyire is úgy hinnénk, nem 20. századi találmány: már a római korban is előfordult, hogy a városlakók nem saját, szűkös és rosszul szellőző konyháikban főztek, hanem kifőzdékbe és utcai ételárusokhoz jártak. A középkori városokban élő szegények szintén nem rendelkeztek konyhával vagy főzésre alkalmas edényekkel: a fűtetlen lakásokban tűzhely sem mindig volt, és sokszor csak egyetlen szoba jutott nekik, ahol többedmagukkal együtt hajtották álomra a fejüket.

A sült krumpli hiányzott a középkori tányérokról

William Fitzstephen, a canterbury érsek titkára a 12. századi Londonba érve elámult azon, mennyi árus kínál egyszerű, de ízletes és az évszaknak megfelelő fogásokat a város utcáin és a kifőzdékben. Ez utóbbiak legtöbbször a piac környékén összpontosultak, s az utcára nyíló bejárat mögött hosszabb telek húzódott, ahol a sütés-főzés zajlott. A húst zöldségekkel együtt bográcsban készítették el vagy nyárson sütötték, a sült krumpli azonban hiányzott a menüből: a burgonya csak Amerika felfedezése után érkezett meg az Újvilágból, s akkor is jó ideig dísznövényként tekintettek rá.

A kenyérsütést a városiak többsége a pékre bízta
Fotó: Wikimedia Commons

Vadat és halat, s mi jó falat

Fitzstephen részletesen beszámolt arról is, milyen ételeket vásárolhattak az éhes londoniak: 

a marha- és sertéshúson kívül kisebb-nagyobb halak, vadhús, szárnyasok és vadmadarak szerepeltek az étlapon.

(Ez utóbbiak közül azok is, amelyeket ma már nem szívesen fogyasztanánk el, például hattyú, daru vagy varjú.) A húsokat hagymával, fokhagymával, s ha be tudták szerezni jó áron a fűszerkereskedőktől, fahéjjal, borssal, szegfűszeggel, gyömbérrel ízesítették. A fogásokat sokszor cipóban szolgálták fel, megspórolva így a víz- és időigényes mosogatást.

Népszerűek voltak a különféle lepények és piték is
Fotó: Dea / M. Seemuller / Getty Images Hungary

A hús Istentől, a szakács az ördögtől való

A húsételeknél olcsóbbak voltak a lepények, a töltött piték, és sokan vásároltak kolbászt, valamint angol „puddingot” is. Mielőtt azonban összefutna a nyál a szánkban, érdemes azt is felidézni, hogy a középkorban nem igazán volt megoldható az ételek hűtése. A húsokat füstöléssel, pácolással vagy szárítással tartósították ugyan, de számos hely bevett gyakorlata volt, hogy az előző napról – vagy akár az előző hétről – maradt, romlott pitéket felmelegítve eladták. Az élelmiszerbiztonság más értelemben is hagyott maga után kívánnivalót:

a szakácsok sokszor a beteg állatok húsát vagy a szennyezett alapanyagokat is feldolgozták.

 Geoffrey Chaucer Canterbury meséiben például a Tabard nevű fogadó házigazdája hírhedt volt arról, hogy újramelegített pitéket árult, a konyhájában pedig nyüzsögtek a legyek. Nem véletlen, hogy Angliában a késő középkorban és a kora újkorban elterjedt a mondás:

Idézőjel ikon

a húst Isten küldi, de a szakácsot az ördög.

Szegények ételei

A legolcsóbb, legkönnyebben beszerezhető és viszonylag sokáig elálló étel a kenyér volt, amely a középkori szegények étrendjének alapját képezte, s a városlakók legtöbbször a pékségben jutottak hozzá. Ma már furcsán néznének ránk, ha egy jókora húsdarabbal állítanánk be a pékhez, és azt kérnénk tőle, hogy csomagolja be a kenyérbe, és azzal együtt süsse meg, de a középkorban ez teljesen megszokott volt: 1350-ben Londonban még törvényt is hoztak, amely megtiltotta a pékeknek, hogy egy pennynél többet kérjenek a saját hússal érkező vásárlóktól.

A középkorban a böjti időszak egyik legkedveltebb étele a perec volt
Fotó: Wikimedia Commons

Népszerű harapnivalónak számított a perec, különösen böjti időszakban. A perec a katolikus egyház által jóváhagyott ételek egyike volt, hiszen semmi állati eredetű összetevőt nem tartalmazott, mindössze vizet, lisztet és sót. 

A szerzetesek időnként perecet osztogattak a szépen imádkozó gyerekeknek, így a perec a szerencse és jólét szimbólumává is vált.

A böjti időszakban elfogyasztott pereceket és halakat aztán tetemes mennyiségű borral öblítették le, hogy a „halaknak legyen miben úszni”.

Középkori édességek

Egy középkori városban az édesszájúak is megtalálták a kedvenc falatjaikat, hiszen a 13. század végétől kezdve a „gyorséttermek” különféle süteményeket, palacsintákat és ostyákat, valamint a mai gofrira emlékeztető fogást is kínáltak.

Az édesszájúak a mai gofrira emlékeztető süteményt is választhattak (Georg Flegel festménye)
Fotó: Wikimedia Commons

Az ötlet, hogy a nyers tésztát fémtányérok között süssék meg, egészen az ókorig nyúlik vissza: a görögök obeliosznak nevezték az így készült ételt, bár ez közel sem volt olyan édes, mint mai változata. A középkorban mézzel, fahéjjal, tejszínnel ízesítve fogyasztották a gofrit; a rácsos mintázat pedig a kreatív hollandoknak köszönhető. Ugyancsak kedvelt édesség volt a tölcsérfánk (funnel cake), amelynek tésztáját egy tölcséren keresztül forró zsiradékba csorgatták, majd mézzel édesítették. A mézeskalács is nagy népszerűségnek örvendett, különösen ha mandulát, gyömbért vagy aszalt fügét is adtak hozzá.

Ha szívesen olvasnál még a középkori mindennapokról, ezt a cikket ajánljuk.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.