középkor 2 - Dívány

Duzzadó, gennyedző nyaki mirigyek, vizenyős szem, elfeketedő körmök – mind félelmetes tünetek, különösen, ha nem ismerjük a gyógymódot. A középkori ember számára sok olyan betegség halálos volt, amelyet ma már az orvostudomány antibiotikumokkal, oltásokkal gyógyít vagy előzi meg a terjedésüket. A görvélykór, a vízitörpekór, a Szent Antal tüze mind ilyen nyavalyák voltak.

A másolásban megfáradt szerzetesek nemcsak az utókornak szóló panaszos üzeneteket írtak a kódexek lapszéleire, hanem olykor igencsak meghökkentő módon rajzolták le az állatokat – és az embereket.

Ma már mikrochipekkel működik a legtöbb eszközünk: az okoseszközeink, a számítógépünk. Kompakt csomagot kapunk egy eszközben, hiszen a telefonunkon beszélünk, csetelünk, emailt írunk és olvasunk, arra is alkalmas, hogy fotózzunk, vagy videót vegyünk és még sorolhatnánk. El sem tudjuk képzelni az életünket nélküle.

A Magyar Tudományos Akadémia őrzi a legkülönlegesebb magyar kódexet, melynek pontos tartalmát máig nem tudták megfejteni.

A középkor gyógyszertárai messze nem hasonlítottak a mai, modern patikákra: apátsági kertből származó gyógynövények, fémdrótozott üvegek felhasználása szerepelt a gyógyítás eszköztárában.

Az idegen világok, és az onnan származó lények mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját, és ahogy az már lenni szokott, az adott korban elfogadott hitvilág, hiedelemrendszernek megfelelően töltötték ki az üres helyeket, vagy színezték ki a történetet.

A történelem tele van háborúkkal, járványokkal és természeti csapásokkal, mégis van egy év, amelyet a kutatók a valaha volt „legrosszabb évként” tartanak számon: 536.

Az éjjeli ébredés és az utána ébren töltött egy-két óra napjainkban inkább bosszúságot okoz, a középkorban azonban ez volt az általános: a kétfázisos alvás az ipari forradalom megjelenésével tűnt csak el.

A világ legősibb receptjeit még agyagtáblába vésték, amelyek jóval a középkor előtti időszakból, Kr. e. 1700-ból származhatnak. Ezeket a sumerok alkották, akik a mai Közel-Kelet területén éltek hosszú évezredekkel ezelőtt.

Tatárbuzogányokat találtak több, dunántúli lelőhelyen. A szakértők a leleteket a középkor egyik legnagyobb rejtélyének tekintik.

Évszázadok óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, hogy vajon mi az oka annak, ha a nyulak szarvakat növesztenek. A középkor idején a bajor területek egyik mitikus lénye is egy szarvas nyúl lehetett.

Meghökkentette még a tudósokat is a világ első vívókönyvének utolsó lapján található ábrázolás, ahol nők kardoznak. Ilyet korábban sehol nem láttak.