Ebben az évben volt a legrosszabb élni: a kor legsötétebb időszakaként emlegetik

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A történelem tele van háborúkkal, járványokkal és természeti csapásokkal, mégis van egy év, amelyet a kutatók a valaha volt „legrosszabb évként” tartanak számon: 536.

A 6. század elején az emberiség szinte minden kontinensen olyan válságot élt át, amelyet később joggal neveztek a sötét középkor legsötétebb pillanatának.

Egy vulkánkitörés okozhatta a globális katasztrófát

Középkori beszámolók szerint 536-ban a nap alig sütött hónapokon át. A bizánci történetíró Prokopiosz úgy írta le, mintha az egész év egyetlen, elhúzódó napfogyatkozás lett volna. Más források szerint olyan volt, mintha a világot egy sűrű por- vagy hamuréteg borította volna be. A modern vizsgálatok szerint valószínűleg egy hatalmas vulkánkitörés lökött abban az évben annyi hamut a levegőbe, hogy az egész Föld elsötétült.

536 után csak mintegy száz évvel később mutatkoztak a javulás első jelei
Fotó: Peter Isotalo / Wikimedia Comm

540-ben és 547-ben újabb vulkánkitörések történtek, amik tovább rontották az amúgy is hideg és száraz klímát.

A napfény hiánya miatt a hőmérséklet akár 2 Celsius-fokkal is visszaesett, a termések tönkrementek, és Európától Kínáig éhínségek pusztítottak. A kor krónikásai szerint a gyümölcsök nem értek be, a föld pedig „félholt” maradt. Kínában nyáron esett a hó, Írországban évekig kenyérhiány volt, Skandináviában pedig falvak néptelenedtek el.

Mintha mindez nem lett volna elég, néhány évvel később kitört a Justinianus-kori pestis, amely a Bizánci Birodalom lakosságának akár a felét is elragadta. A járvány leírásai szerint naponta ezrek haltak meg Konstantinápolyban, a város pedig szó szerint belefulladt a temetetlen holttestekbe. A legyengült birodalom ekkorra már nem tudott ellenállni a külső támadásoknak és a belső zűrzavaroknak.

A sötétség azonban nemcsak Európát sújtotta. Dél-Amerikában a Moche civilizációt a szélsőséges időjárás tette tönkre. Az elhúzódó özönvízszerű esők és az éhínség összeomlást hoztak.

Csak mintegy száz évvel később mutatkoztak a javulás első jelei, az éghajlat stabilizálódott, és megjelentek a gazdasági fellendülés korai nyomai.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben középkori receptekről írtunk.

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.