A Magyar Tudományos Akadémia őrzi a legkülönlegesebb magyar kódexet, melynek pontos tartalmát máig nem tudták megfejteni.
A régi magyar helyesírás szerint Rohonczi Codexnek nevezik azt az ismeretlen, semmilyen más nyelv írásához nem hasonlító betűkkel írt kódexet, melyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kézirattárában őriznek.
A Rohonczi Kódex múltja és tartalma is múlt homályába vész, egyetlen adat ismert csak vele kapcsolatban. Az egykor a nyugat-magyarországi Rohonc városához köthető kézirat a helyi Batthyány-kastély könyvtárában volt egykor. Jelentősége a Voynich-kézirathoz, a szintén megfejetetlen, különleges nyelven írt kötethez hasonló.
A kódexet biztos helyen őrzik, de megfejteni nem tudják
A kódex még 1838-ban került az MTA tulajdonába, a Batthyány család Széchenyi felhívására adományozott ekkor több kötete az intézménynek. Bár az elmúlt kétszáz év során sokak próbálták kisilabizálni az ismeretlen betűket, többek között Hunfalvy Pál és Toldy Ferenc is, senkinek nem sikerült. Máig nem tudni, hogy ki írta, milyen nyelven, ahogy azt sem, hogy miről szól.
A kódexet díszítő rajzok szakrális jellegűek, úgy vélik jobbról balra kell olvasni, azonban ez sem teljesen biztos. Még a legfejlettebb számítógépes algoritmusok sem tudták megfejteni tartalmát.
Sokan azt gondolják, hogy az egész egy több száz évvel ezelőtt csalás, és valójában nem jelentenek semmit a különös jelek. A 400 oldalas kéziratról eddig csupán azt sikerült kideríteniük, hogy papírja a 16. századi Velencében, Itáliában készült. (Címlapképünk illusztáció.)
Ha érdekelnek a különleges, középkori emlékek, olvasd el, miért rajzoltak furcsa állatokat a kódexekbe akkoriban!
