Egy nő leginkább akkor kerülhetett be a krónikákba, ha szentté avatták, esetleg akkor, ha befolyásos férje vagy apja volt, egyéb esetekben azonban szinte láthatatlan a középkori köznemes- vagy jobbágynő alakja.
A középkorban nem feltétlenül az intelligencia vagy a vagyon jelentette a nők legnagyobb értékét, az ártatlanságuk ennél sokkal vonzóbb kincs, mi több: elvárás volt mind a jövendőbeli férj és családjá, mind a társadalom részéről.
A sötét középkort nem véletlenül hívják sötétnek. Az erre az időszakra jellemző hidelemrendszerek jól mutatják, hogy a tudatlanság mennyire veszélyes, mégpedig azért, mert azok, akiknek nem volt lehetősége tanulni, gondolkodás nélkül elhittek mindent, legyen bármekkora képtelenség.
A szórakozás, a lakodalmak és a fékevesztett tivornyák időszaka a farsang volt, de a véres akciósorozatok helyett, aki akart, élőben nézhetett kivégzést a középkorban.
A Hunyadi-család egy évszázadon keresztül volt Magyarország egyik meghatározó nemesi családja. Serbe fia Vajk gyerekétől, Hunyadi Jánostól annak dédunokájáig, Hunyadi Erzsébetig tart a családfa, amelynek történetében a törvénytelen gyermekek roppant fontos szerepet töltöttek be.
Egy angol fémkeresőző egy középkori gyűrűt talált Norfolkban nemrég, mint kiderült, valószínűleg egy egykori püspöké lehetett.
Bár már a késő középkorból is ismerünk ilyen szerkezeteket, a hideg téli otthonok egészen a 20. századig megőrizték ezt a különös konstrukciót. Ez a ma inkább szekrényre emlékeztető bútor valójában a kényelmesebb alvást szolgálta.
A Hunyadi-család idején, vagyis a 15. században meghatározó volt, hogy ki milyen családba születik. Az egyszerű emberek élete sosem volt könnyű, ám roppant nagy különbségek adódtak jobbágy és jobbágy között.
A Magyar Királyság és azt megelőző államformák sajátos helyzete Európa közepén megkövetelte a folyamatos védekezést. A kezdetektől számos vár épült emiatt a Kárpát-medencében, melyeknek alig töredéke maradt meg napjainkra. A drónok segítségével azonban sok helyen felfedezhetjük maradványaikat.
Ha az emberiség valamiben kiváló, akkor az biztosan az, hogy igen találékonyan rukkol elő hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kínzóeszközökkel. Ez feltehetően már így volt az idők kezdetén is, a középkor viszont kifejezetten hírhedt volt erről.
A római Spanyol lépcső története telis-tele van furcsaságokkal. Népek, nemzetek kavalkádja kapcsolódik a látványossághoz: noha a neve spanyol, az olasz fővárosban található, ám egy francia diplomata pénzéből építették, a nevét pedig állítólag egy angol költőtől kapta.
A IX. és a X. században a magyarok és a vikingek is gyakran indítottak rablóhadjáratokat Európa különböző részeire. Kérdés, vajon találkozhatott-e egymással a két nép – a válasz igen, ám nem úgy, mint azt elsőre gondolnád.
