Maradhatunk-e örökké fiatalok a tudomány segítségével?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hosszú élet titkának kutatása nagyjából az emberiséggel egyidős. Viszont az erre irányuló törekvések középpontjába a pluszévek helyett egyre inkább az egészségünk megőrzése kerül.

Teljesen természetes, hogy idővel a bőrünk ráncosabb lesz, megereszkedik, egyre több ősz hajszál jelenik meg a fejünkön, mégis – a gyógyszergyárak legnagyobb örömére – nehezen fogadjuk el az évek múlását. De valóban létezik olyan készítmény, amely képes megállítani az öregedést, vagy jobban járnánk, ha megpróbálnánk elfogadni, hogy múlnak az évek? A New Scientist járta körül, hogy hol tart most a tudomány ezzel kapcsolatban.

Öregedéslassító gyógyszerek?

Mióta világ a világ, tudjuk, hogy az e világi halhatatlanság elérhetetlen az ember számára. A tudomány fejlődésével azonban mégis egyre több kutató kezd kételkedni ebben. Richard Miller, a Michigani Egyetem kutatója szerint például az már vitathatatlan, hogy az öregedés folyamatát le tudjuk lassítani. Ehhez azonban nem az élet meghosszabbításának kérdését kell a középpontba helyezni, illetve nem az öregkort akarjuk meghosszabbítani évtizedekkel. Ehelyett az egészségünk megőrzésére kellene koncentrálnunk, hiszen ez már önmagában is éveket adhat az életünkhöz. A kutatók úgy vélik, a cél az, hogy a halálunk előtti években minél egészségesebbek legyünk.

A kor csak egy szám?
Fotó: oneinchpunch / Getty Images Hungary

A hosszú élet és az egészség azonban sajnos nem mindig jár együtt. Amíg 2000 és 2015 között a várható élettartam 5 évvel nőtt, az egészséges évek száma csak 4,6 évvel emelkedett. Magyarországon jelenleg az életünk utolsó 25 százalékát töltjük rossz egészségi állapotban, ez pedig nemcsak az életminőségünk romlásához vezet, de anyagi terhet is jelent az egyes ember mellett a társadalom számára is.

Biológiai szempontból az öregedés az a folyamat, amikor a szervezet fokozatosan elveszíti regenerálódási képességét, a sejtek károsodnak, az immunvédelem gyengül. A legtöbb esetben ezek a folyamatok vezetnek a különböző betegségek kialakulásához, és minél idősebbek vagyunk, úgy nő a megbetegedések kockázata. De elég-e ismerni ezeket a folyamatokat ahhoz, hogy gyógyszerek segítségével befolyásolni tudjuk szervezetünk öregedését? David Sinclair, a Harvard biológusa évek óta kutatja az ifjúság molekuláris forrását, és az első eredmények szerint vannak készítmények, amelyek biztonságosak és nincsenek jelentős mellékhatásaik. De hogy valójában mennyire hatásosak, az csak később fog kiderülni.

Nem a gyógyszer az egyetlen megoldás

Miller szerint sok esetben hiába bizonyulnak sikeresnek az állatkísérletek, emberek esetében ezeknek a 90 százaléka megbukik. Ennek ellenére napjainkban nagyjából 50 cég foglalkozik több tucat öregedésgátló szer tesztelésével és fejlesztésével. Ha pedig akár egy is hatékonynak bizonyul, az nemcsak az egészségügyre, de a társadalomra is komoly hatással lenne.

De nem a gyógyszeres kezelés tűnik az egyetlen megoldásnak. Azt már régóta tudjuk, hogy ha egy idősebb egér sejtjeit átültetjük egy fiatalabb egyedbe, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az öregedéssel járó tipikus betegségek a fiatalabb állatban is. Kiderült, hogy ez fordítva is igaz: ha egy fiatalabb állat génjei kerülnek egy idősebb szervezetbe, lassul az öregedés folyamata. És bár annak egyelőre semmi jele, hogy egymás között cserélgethetnénk a génjeinket, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a tudomány adta lehetőségek ígéretesek. Jelenleg több cég is kísérletezik olyan gyógyszerekkel, amelyek a sejtjeinket kicserélni ugyan nem tudják, de különböző módszerekkel talán képesek lehetnek megfiatalítani az elöregedett sejtjeinket. Ha ezek nem jönnének be, vannak olyan vállalatok, amelyek az őssejtek segítségével fiatalítanák meg az embereket.

Ennyi lehetőség mellett nem meglepő, hogy maguk a kutatók sem értenek egyet abban, melyik a jó irány, sőt kell-e egyáltalán az öregedés lassításával foglalkozni. Egy azonban biztos: nagyon mellé nem lőhetünk, ha mi magunk mindent megteszünk azért, hogy minél tovább egészségesek maradjunk.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.