A furcsa, hajlított, hosszúkás csepp alakú üvegdarab, Rupert herceg cseppje igazán különleges: vastagabb vége hihetetlenül ellenálló, elvékonyodó részének viszont egy apró ütés is elég, hogy az egész szétrobbanjon.
Egyre nő Európa-szerte a tudományos életben dolgozók száma, nemcsak a férfiaké, a nőké is. A magyarországi helyzet azonban korántsem olyan fényes, mint azt az uniós átlagból sejtenénk, kétféle listában is az egyik utolsó helyen áll hazánk.
Hozzájárult Einstein relativitáselméletének logikai következetességéhez; ma a modern algebra legfontosabb megalapozói között tartjuk számon; a Noether-tétel pedig alapvető jelentőségű a modern fizikában. Ennek ellenére Emmy Noether alig végezhette el az egyetemet, saját nevén nem is taníthatott, végül a tengerentúlra kellett menekülnie Németországból.
Herman Ottó nevét ma számos intézmény viseli, melyek alapján a legtöbben kikövetkeztethetik, hogy vélhetően az állatok és növények tudományának szentelte életét. Munkássága azonban jóval több volt annál, mint képzelnénk.
Lengyelország egyik legmagasabb és legismertebb épülete a varsói Kultúra és Tudomány Palotája, amely 237 méterrel magasodik a főváros fölé. A hatalmas tornyot mindössze három év alatt húzta fel 7500 lengyel és szovjet munkás.
A betlehemi csillag évszázadok óta izgatja a tudósok és hívők fantáziáját. Vajon milyen égi jelenséget láthattak a napkeleti bölcsek több mint két évezreddel ezelőtt? A modern csillagászat ma már olyan elméleteket kínál, amelyek tudományos magyarázatot adhatnak erre a különleges történetre.
A rejtélyes Santiago folyó sokáig üres foltnak számított a tudomány térképén. Most azonban egy kis amazóniai közösség új életet adott neki.
Egy ismeretlen, és egy eddig el nem ismert kullancsfajt fedeztek fel magyar, török és izraeli kutatók.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Bombus terrestris nevű poszméh képes megkülönböztetni a morzekódhoz hasonlító rövid és hosszú fényvillanásokat. Ez az első alkalom, hogy rovaroknál bizonyították az időtartam-felismerés precíz képességét, amely korábban csak embereknél és néhány gerincesnél volt ismert.
Derítsd ki villámkvízünkkel, hogy mennyire ismered azokat az európai feltalálókat, akik nélkül más lenne a világ!
Biztosan te is többször lettél már figyelmes arra, hogy időnként a Hold nappal is látható. Az oka egészen egyszerű, valószínűleg nem is gondolnál rá.
Carl Sagan legendás állítása szerint több csillag van a világegyetemben, mint ahány homokszem található a Föld összes tengerpartján. Szép ez a költői kép, de vajon igaz? A tudomány most megpróbált választ adni – és az eredmény meglepő.
