A zabot leggyakrabban pehely vagy kása formájában fogyasztjuk, például reggelihez, de többféle étel készítésében lisztként is használható. Az egyik legnépszerűbb teljes kiőrlésű gabona, telis-tele hasznos tápanyagokkal. Miért is ennyire egészséges? Mutatjuk.

Világszerte egyre többen indítják a napot zabpehely vagy zabkása társaságában, de a legismertebb zabfajt (Avena sativa) számos egyéb módon is fogyasztjuk. Muffinban, müzliszeletekben és különféle egyéb süteményekben is szívesen felhasználjuk, lisztjéből pedig kenyeret süthetünk. Amellett, hogy rengeteg vitamin, ásványi anyag, növényi rost és antioxidáns található benne, a zab többek közt a szívbetegség és a diabétesz kialakulásának esélyét is csökkenti, sőt még a bőrápolásban is szerepet játszik. A Healthline összeszedte mindazt, amit tudni érdemes róla.

Tápláló, egészséges és finom

A zab egyik legfontosabb jellemzője, hogy tápanyag-összetétele meglepően kiegyensúlyozott. Igencsak dús szénhidrátokban és rostokban (itt elsősorban a béta-glükán nevű poliszacharoidot érdemes megemlítenünk), más gabonákhoz képest pedig jóval több növényi zsiradékot és fehérjét tartalmaz. Emellett fontos forrása az olyan ásványi anyagoknak, mint a mangán, a foszfor, a magnézium, a réz, a cink, a vas és a folsav, illetve többek közt B1- és B5-vitaminban is gazdag. Egy féltálnyi (78 gramm) szárított zab 51 gramm szénhidrátot, 13 gramm fehérjét, 5 gramm zsiradékot, 8 gramm rostot és mindössze 303 kalóriát tartalmaz.

Miért jó a zab?
Miért jó a zab?Fotó: MmeEmil / Getty Images Hungary

A legtöbb gabonához hasonlóan a zabban is rengeteg növényi eredetű antioxidáns található, köztük különféle polifenolok, illetve a sehol másutt nem fellelhető avenantramidok. Ezek növelik a nitrogén-monoxid gáz termelődését szervezetünkben, melynek értágító hatása van, így segít megelőzni a magasvérnyomás-betegség kialakulását, továbbá gyulladás- és viszketéscsökkentő hatásuk is ismert. Szintén nagy mennyiségben fordul elő a zabban a ferulasav nevű antioxidáns vegyület, mely többek közt csökkenti a vércukorszintet, valamint egyes rákfajták növekedését is gátolhatja.

A zabban található rostok közül érdemes kiemelni a béta-glükánt, mely vízben oldódik, illetve vastag, zselészerű védőanyagot képez a gyomor nyálkahártyáján. A béta-glükán többek közt csökkenti a vér LDL- és teljes koleszterinszintjét. A magas LDL-koleszterinszint az érelmeszesedés egyik legfőbb jele, és jócskán növeli az annak következtében kialakuló betegségek (szívroham, stroke) kockázatát. A béta-glükán a C-vitaminnal közösen gátolja az LDL-koleszterin oxidációját, ezzel visszaszorítja az abból eredő káros következményeket.

Az említett zselészerű réteg késlelteti a gyomor kiürülését, minek következtében lassabban szívódnak fel szervezetünkben a cukrok. A zab ezáltal segít a vérnyomásunkat megfelelő szinten tartani, ezért rendszeres fogyasztása különösen ajánlott a túlsúlyos, illetve 2-es típusú diabétesszel küzdő emberek számára. Ezenfelül a késleltetett kiürülésnek köszönhetően tovább érezzük eltelve magunkat. Ez a jóllakottság pedig azt eredményezi, hogy ritkábban veszünk magunkhoz ételt, mely szintén csökkenti az elhízás kockázatát, vagyis segítségünkre lehet a pluszkilókkal vívott harcban. A béta-glükán továbbá serkenti egyes, az éhségérzetet gátló hormonok termelődését a bélben. Végezetül a béta-glükán a bélrendszerünkben található egészséges baktériumok növekedésére is jó hatással van.

Minden korosztálynak bátran ajánlott

Mint korábban említettük, a zab számos összetevőjét a bőrgyógyászatban is előszeretettel hasznosítják, többek közt különféle krémek és egyéb szépségápolási készítmények hatóanyagaként. Ezek hasznosak lehetnek bőrkiszáradás ellen, illetve a különféle viszketések és az ekcéma tüneteinek enyhítésében is. Sőt, még az étkezéssel fogyasztott zab is segíthet bőrünk egészségének megőrzésében. Egyes kutatások szerint a hat hónapnál fiatalabb gyermekek esetében a zab fogyasztása csökkentheti az asztma, illetve egyéb allergiás betegségek kialakulását. Az idősebbek számára pedig a székrekedés tüneteit enyhítheti – sok esetben legalább olyan hatásosan, mint a különféle mesterséges hashajtók. Mint egy harminc idősebb páciens részvételével végzett kutatás során kiderült, jelentősen javult azon alanyok emésztése, akik tizenkét héten keresztül napi rendszerességgel ettek zabkorpát tartalmazó levest vagy desszerteket, sőt 51 százalékuk teljességgel felhagyott a hashajtók szedésével a kísérletet követően.

Miért jó a zab?
Miért jó a zab?Fotó: FotografiaBasica / Getty Images Hungary

A zab talán legnépszerűbb fogyasztási módja a reggeli zabkása. Ennek elkészítési módja roppant egyszerű: félcsészényi zabpelyhet beleöntünk 250 ml tejbe vagy vízbe, és adunk hozzá egy csipetnyi sajtot. Pár percig állni hagyjuk, majd tűzhelyen, közepes lángon 5-10 percig főzzük, amíg krémes nem lesz. Ezután tetszés szerint, például fahéjjal, gyümölcsökkel, különféle magvakkal vagy joghurttal ízesítjük. Emellett számos ételben találhatunk még zabot, például a különféle müzlikben vagy müzliszeletekben, a süteményekben, muffinban, zabkenyérben, sőt egyes országokban még sört is főznek belőle. A zab önmagában gluténmentes, azonban egyes termékek esetében, például mikor a zabot más gabonákkal vegyítik, mégis előfordulhat, hogy azok glutént tartalmaznak. Ha lisztérzékenyek vagyunk, mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy a vásárolt termék megfelel étrendünk követelményeinek.

Nem véletlen tehát, hogy ennyire népszerű a zab, hiszen olcsó, elkészítése egyszerű, íze finom, és mindemellett roppant egészséges is.

Mustra