Bár a mindennapok hangulatának nem tesz valami jót, ha nem visszük túlzásba még jól is jöhet az aggodalmaskodás.
Az aggódósok fellélegezhetnek: egy friss tanulmány szerint az aggodalmaskodás olyan jellemvonás, ami akár hasznot is hajthat tulajdonosainak. A Social & Personality Psychology Compass által publikált írás kiemeli például, hogy az aggodalmaskodás segíthet a depresszió vagy a traumatikus események utáni felépülésnél, és elősegíti a tervezéssel, a nem várt eseményekre való felkészüléssel, és az egészségünk megóvásával kapcsolatos szokások kialakulását. Úgy tűnik tehát, hogy legalább a saját aggodalmaskodásukkal szemben érzett aggályaikat félretehetik az önmarcangolók.
Biztos, ami biztos
Kate Sweeney, a tanulmány szerzője azt mondja, az aggályaink gyakran arra emlékeztethetnek minket, hogy van valami az életünkben, amire valóban figyelmet kellene fordítanunk. Nem feltétlenül jön jól a dolog, ha valakinek 3-4 alkalommal vissza kell mennie a lakásba, hogy megnézze, biztosan lekapcsolta-e a gázsütőt, de valószínűleg ezek az emberek robbannak fel a legritkábban.
A tanulmány azt is megmutatta, hogy az egészségi állapotuk miatt aggódó emberek magától értetődő módon gyakrabban tesznek óvintézkedéseket ezügyben. A bőrrák miatt aggódók nagyobb valószínűséggel használnak naptejeket, a mellrák miatt aggályoskodók pedig gyakrabban vizsgálják át magukat, és gyakrabban járnak el mammográfiás ellenőrzésre is. Amennyiben nem fordul át a dolog hipochondriába, ezek a szokások valóban segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében.
Előre tervezés
Az is hasznos mellékterméke lehet az aggodalmaskodásnak, hogy alapvetően a jövőorientációról szól, ami általában jóval produktívabb, mint a múltba révedés, ami gyakran önhibáztatáshoz vezet. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha valaki sokat stresszel egy esetleges vizsga vagy előadás miatt, az valószínűleg több időt fog szánni a dologra, és felkészültebb lesz a nagy napon.
Akkor is jól jöhetnek az aggályok, ha valaki egy vizsga, vagy orvosi teszt eredményeire várva felkészül a legrosszabbra is, elkerülve így az utolsó pillanatban kitörő pánikot. Ráadásul a pesszimistább, örökösen nyugtalankodó emberek értékelik igazán, ha aztán mégsem jön el a világvége, és megússzák azt az adóellenőrzést. Mindenesetre általában igaz, hogy az aggodalmaskodók gyakran produktívabbak és felkészültebbek könnyelmű társaiknál. Könnyű túlzásba esni persze, amennyiben valakinek már ellehetetleníti a mindennapjait a rengeteg stressz és aggodalom, nem árt pszichológushoz fordulni.
