Összegyűjtöttük, hogy a tudomány szerint miért is van olyan kedvező hatással a kötögetés elménkre és kedélyállapotunkra.
Valószínűleg nem szerepel a bakancslistáján a kézimunkázás, és lehet, hogy gyerekkora óta ismerőseit sem látta sűrűn kötőtűvel hadonászni, azért érdemes egy próbát tennie, mert nemcsak egy jó meleg sapka vagy takaró ennek a feledésbe merült hobbinak az értelme. Összegyűjtöttük, hogy a tudomány szerint miért van olyan kedvező hatása a kötögetésnek elménkre és kedélyállapotunkra!
1. Felér egy meditációval
Ha már túl van a gyakorló fázison és a kisujjából rázza ki az egészet, akkor a horgolás vagy kötés úgy le tudja csillapítani az elméjét, mint a meditáció vagy a jóga. Mivel kötögetés során nagyrészt ugyanazokat az öltőmozdulatokat ismételjük, így lehetőségünk van kikapcsolni és rábízni a munkát az izommemóriára. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy a ritmikusan ismétlődő mozdulatok hatására csökken a szívritmus és a vérnyomás, így ilyenkor hamar ellazul a test és az elme is kikapcsol. Éppen ezért enyhíti a kézimunkázás a szorongás, a stressz és a depresszió tüneteit is azáltal, hogy blokkolja a negatív gondolatokat. Nem beszélve a fonalak változatos színvilágáról és kellemes, puha tapintásáról, ami szintén jót tesz a léleknek. És a végén még egy takaróval is gazdagabbak leszünk – írja Marianne Henio Knitting for Therapy című útmutatójában.
„Nem egy olyan önsegítő könyvet olvastam, aminek mondanivalója az volt számomra, hogy a hiba csakis bennem van, nem a környezetemben. Ez még inkább aláásta az önbizalmam, mígnem rákattantam a kötésre és a blogírásra, ami segít pozitív módon felhasználni az energiámat - ahelyett, hogy az ismerőseimet kergetném az őrületbe. Úgy érzem, ez már inkább egyfajta terápia, mint pusztán hobbi” – vallja a The Knitting Neurotic blog szerzője, egy szorongásos zavarban szenvedő nő.
Az Eat Weight Disorders című folyóiratban megjelent kisebb, 38 főre kiterjedő tanulmány szerzői pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az evészavarral küzdő nők állapotára is jó hatással van, ha elmerülnek valamilyen textilmunkában. A kreatív hobbik bizony, sokat segítenek abban, hogy ne gondoljunk addikcióinkra.
2. Fejleszti a motoros funkciókat
Az emberi agyban mintegy 80 milliárd idegsejt működik, amelyek bonyolult hálózatokat alkotva kontrollálják a mozgást és emlékeket hoznak létre. Az új készségek elsajátítása, a társas interakciók vagy a fizikai aktivitás pedig mind hozzájárulnak ezen idegi kapcsolatok megfelelő működéséhez, amivel hosszú távon megőrizhető agyunk egészsége.
Akárcsak egy hangszer megszólaltatása, a kötés is egy igen összetett folyamat, ami egyszerre szinte minden agyterületet stimulál: a frontális lebenyt, amely a belső információk (jutalom, motivációk) feldolgozásért, a figyelemért és a tervezésért felel; a szenzoros információkat és a térbeli tájékozódást irányító fali lebenyt; a nyakszirti lebenyt, ami a vizuális információkat dolgozza fel; a temporális lebenyt (emlékek tárolása, tolmácsolás, idegen szavak jelentése); és a kisagyat, ami a pontosságot és a mozgásidőzítést koordinálja. Éppen ezért segít a kézimunkázás a Parkinson-kóros betegeknek motoros funkcióik javításában úgy, hogy közben elvonja a figyelmet más fájdalmas tünetekről. „A fájdalom nem abból a pontból ered, ahol éppen érezzük azt, hanem az agyunkból – azáltal, hogy az a különböző testrészektől érkező jeleket feldolgozza. De mivel agyunk nem tud egyszerre két ilyen megerőltető feladatra fókuszálni, így a kötés szó szerint eltereli a figyelmet a fájdalomérzetről” – állítja Betsan Corkhill, a Stitchlinks alapító-igazgatója.
3. Késlelteti a demenciát
De nemcsak a motoros funkcióknak és a hangulatunknak tesz jót, ha összekötjük a kellemest a hasznossal. Egy a Mayo Klinika által végzett kutatás szerint például azoknál az 50 és 65 év közötti nőknél és férfiaknál, akik fiatalabb korukban kezdtek el kötni – és később is folytatták azt –, 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye – azokkal szemben, akik nem végeztek ilyen vagy ehhez hasonló szabadidős tevékenységet.
Egy másik vizsgálatban 1321 véletlenszerűen kiválasztott, 70-89 év közötti férfit és nőt kérdeztek arról, hogy az elmúlt egy év során milyen gyakran végeztek kognitív képességeket igénylő tevékenységeket. A felmérésben résztvevők közül 1124-nek normális volt a kognitív állapota, míg 197 személynél enyhe kognitív funkcióromlás (MCI) állt fent. Kiderült, hogy a kézműves (horgolás, kötés, foltvarrás) és számítógépes tevékenységek, az olvasás vagy a különböző játékok jelentős mértékben csökkentik az MCI kialakulásának esélyét, míg az olyan társasági tevékenységek jótékony hatása, mint például az utazás, a fentiekhez képest minimális mértékű.
A neurológusok azt találták, hogy az intenzív figyelmet igénylő kreatív feladatok úgynevezett természetes dopamintúltengéshez vezetnek, ráadásul mivel a kézimunkázás segít a kognitív képességek fejlesztésében, késlelteti a demencia tüneteit is. A kötés számos olyan agyterület működését serkenti – többek között a figyelemért és a memóriáért felelős területeket –, amelyeket kimondottan érint az időskorral járó elbutulás. Jó hír, hogy a kötésnek, horgolásnak és hímzésnek is vannak különböző nehézségi szintjei, így az előrehaladott állapotban lévő betegek kezdhetnek egyszerűbb mintákkal, míg azok, akiknél csak a kezdeti tünetek mutatkoznak, nagyobb kihívást jelentő mintákkal is próbálkozhatnak.
4. Jó közérzetet biztosít
Az Észak-Arizonai Egyetem jóléti laboratóriumának professzorát, Ann Futterman-Colliert is kimondottan érdekli a textilterápia (szövés, csipkeverés, varrás, kötés) hangulatjavító hatása. Kísérletében 60, különböző mértékű stressztől szenvedő nő vett részt, akiket a szakértő véletlenszerűen három csoportba osztott és különböző feladatokkal bízta meg őket: textilekkel foglalatoskodhattak, írhattak vagy meditálhattak, miközben Futterman-Collier és munkatársai az alanyok aktuális kedélyállapotát vizsgálták. A mérést nem szubjektív benyomásokra, hanem fiziológiai mérésekre alapozták: nyálmintákat vettek, megfigyelték a résztvevők szívritmusát, és igyekeztek meghatározni a nők stressz-szintjeit, illetve azok változását. Ezután összehasonlították a három tevékenység – kötés, írás, meditálás – során a stresszcsökkentés eredményességét. Kiderült, hogy a kézimunkás csoport hangulata és közérzete lényegesen jobbnak mutatkozott, illetve ezek a nők sikeresebben küzdöttek meg a rájuk törő negatív gondolatokkal.
Futterman-Collier következtetései egybeesnek Betsan Corkhill fizioterapeuta kutatásainak eredményeivel, aki szerint „a kötés jelentősen csökkenti a szorongás mértékét és a pánikrohamok előfordulásának gyakoriságát. Az összehangolt mozdulatsor sokszori ismétlése hatalmas agykapacitást igényel, így logikus, hogy minél több kapacitást fordítunk egy ilyen komplex feladatra, annál kisebb tere marad a rossz gondolatoknak” – magyarázza a szakértő.
Egy 2013-ban készült felmérés során 3500 önként jelentkezőt kérdeztek arról, hogy hogyan érezték magukat egy alkalom kötés után. A válaszadók több mint 80 százaléka határozottan boldogabbnak írta le aktuális kedélyállapotát. A kötés egyébként nem kizárólag nőknek javasolt elfoglaltság, hiszen a férfiakra is ugyanolyan hatással van. Sok terapeuta hatékony dühkezelési technikaként is alkalmazza a kézimunkázást.
5. Dopamin- és szerotoninbomba
Az agyunkban termelődő dopamin hozzájárul a boldogságérzet, a motiváltság és a figyelem megtartásához is. Jó kis dopaminlöketet ad például az alvás, a testmozgás, a szex, az evés vagy valamennyi kreatív tevékenység. Vannak gyógyszerek, amelyek növelik a dopaminszintet, de a legjobb a természetes megoldás: saját alkotásunkért cserébe dicséretet és bókokat, sőt még megrendeléseket is kaphatunk. Lehet, hogy nem ez az elsődleges célja egy hobbinak, de az ilyen apró pozitív élmények segítenek megküzdeni a nagyobb kihívásokkal vagy megbirkózni a csalódással és kudarcokkal a mindennapokban. Arról nem is beszélve, hogy bárhol előkaphatja a kötőtűket és a fonalat, zenét hallgathat, tévét nézhet vagy társaloghat is közben. És nem, senki nem fogja bunkónak tartani, ha egy baráti beszélgetés alatt lefoglalja kezeit. Az okostelefonnal való babrálás társalgás alatt, az más...
De ez még nem minden. Dr. Barry Jacobs, a Princeton Egyetem neurológus professzora megállapította, hogy az ismétlődő mozdulatok növelik az állatok szervezetében a szerotonin felszabadulását, ami hozzájárul a nyugodt hangulat és a jó közérzet kialakulásához. Nem véletlenül ringatjuk a síró csecsemőket a bölcsőben, vagy magunkat a hintaszékben ülve...
Kötés = szemtorna = jobb memória
Gondolta volna, hogy a fürge szemmozgás is jót tesz a léleknek? Azok a terapeuták figyeltek fel erre, akik EMDR-t (Szemmozgás Deszenzitizálás és Újrafeldolgozás) alkalmaznak a traumát átélt áldozatok kezelésekor. A szemgolyók ide-oda mozgatása egy energiát adó, hatékony jógagyakorlat is és mivel kötögetés során szemünk jobbra-balra ugrál, nem csoda, hogy ilyenkor megnyugszunk és jól érezzük magunkat. A Manchester Metropolitan Egyetem kutatói szerint ráadásul napi 30 másodperc szemtornával a memória is növelhető – akár tíz százalékkal.
Ha eddig úgy gondolta, hogy a kézimunkázás túlságosan ódivatú elfoglaltság, sőt csak időpazarlás, és még tehetsége sincs hozzá, akkor jobb, ha tudja, hogy nem nagy ördöngösség a kötögetés, és igenis menő saját kézzel készített holmikban járni. Itt az ideje tehát leckéket vennie a tapasztaltabb ismerősöktől, így legalább nem kell karácsonyi ajándékokra vadásznia, csak egy-két méretet vennie, hogy igazán személyre szóló meglepetéssel kedveskedhessen a családnak. A munkafolyamat alatt pedig egyszerűen élvezze a horgolás vagy kötés jótékony hatásait!
