Megvan az ösztönös reakció, ami hiányzik a pszichopatákból

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A pszichopaták általában remekül álcázzák magukat, de ezt az ösztönös reakciót gyakran elfelejtik mímelni.

Az megvan, amikor valaki elásítja magát a társaságban, és pillanatokon belül többek szintén önkéntelen ásítozásba kezdenek? Szoktuk ezt fogni a levegő hiányára, vagy arra, hogy unalmas a beszélgetés, pedig valójában csak az empátiánk, pontosabban az azért felelős idegsejtjeink, a tükörneuronok aktivizálódnak. A valószínűleg a fáradt agy hűtésére szolgáló ásítás tehát azoknál a leginkább ragadós, akik éppen empatikus hangulatban vannak, nem véletlen, hogy családi környezetben vagy szoros baráti körben gyakrabban fordul velünk elő. De vajon mi a helyzet azokkal, akik genetikailag híján vannak az empátiának? Vajon ragadós-e az ásítás a pszichopatáknál? Hát, nem az. 

A Personality and Individual Differences nevű szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint legalábbis a 135 vizsgált diák közül minél magasabb pontszámot ért el valaki a pszichopátiát mérő személyiségteszten, annál kevésbé volt valószínű, hogy az ásítozó társaságban maga is átvette a viselkedést. Az eredmény persze nem meglepő, tudjuk, hogy a pszichopátiás tendenciákkal rendelkező emberek, azoknak, akik  MAOA, vagyis a "harcos gén" egy rövidebb változatával rendelkeznek az agyműködése alapvetően eltér az átlagtól. Náluk a homloklebeny és a halántéklebeny empátiáért, moralitásért és önkontrollért felelős egyes területei alacsonyabb aktivitást mutatnak, így jellemző rájuk az önző, manipulatív, impulzív viselkedés, gyakran dominánsak, nem ismernek félelmet és hiányzik belőlük az empátia. Ettől persze – hacsak nem áll mögöttük traumatikus gyerekkor – még nem lesznek hidegvérű gyilkosok, annál valószínűbb viszont, hogy feljebb viszik a céges ranglétrán.

“A kutatásunk tanulság nem az, hogy ha valaki a társaságból nem ásít a többi után az feltétlenül pszichopata lenne. Egy csomó ember nem ásít ilyen helyzetben, és tudjuk, hogy mi is kevésbé vagyunk hajlamosak az ásításra, ha ezt előttünk egy idegen teszi, akivel kevésbé empatizálunk. A kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy létezik neurológiai kapcsolat a pszichopátia és az ásítás között. Ez pedig jó alap arra, hogy további kérdéseket vessünk fel a témában" – mondja Brian Rundle kutató. Mindenesetre, ha ön gyakorló pszichopata azt azért megjegyezheti: ásítson, ha mások is ezt teszik!

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.