1912. április 14-én este a Titanic első osztályú étkezőjében minden az eleganciáról, a gazdagságról és a korabeli kifinomult gasztronómia csúcspontjának ünnepléséről szólt. Az Atlanti-óceán közepén haladó luxushajón senki sem sejtette, hogy ez lesz az utolsó vacsorájuk.
Az első világháború vége előtt néhány héttel elhunyt fiatal magyar katona névegyezése James Matthew Barrie regényének hősével – a fiúéval, aki soha nem akart felnőni – véletlen. Az viszont nem véletlen, hogy az igazi Pán Péter sorsa sokkal tragikusabb kitalált névrokonáénál.
A pizza ma világszerte a legnépszerűbb ételek közé tartozik. Egy olyan fogás, amelyet bármely kontinensen, bármely kultúrában felismernek, és szívesen fogyasztanak.
1950 decemberében a BBC egyik operatőre megörökítette a koreai háború legmeghatározóbb pillanatát. Történészek a mai napig vizsgálják a félsziget jövőjét is újraíró esetet, ami megakadályozta a két ország egyesülését.
Az amerikaiak néha egészen furcsa tervekkel álltak elő, ha az ellenség legyőzéséről volt szó. A II. világháborúban például a japánokat akarták a folklórukból ismert rókákkal megijeszteni.
Ki ne szeretne sokáig fiatalos és üde lenni? Egy új kutatás szerint ilyen szempontból az sem mindegy, melyik országban, sőt, melyik városban élünk, ugyanis ez is komoly hatással lehet ránk. A számok nem hazudnak, minden eredmény azt mutatja, hogy Koppenhágában marad a legtovább fiatal az ember, legalábbis külsőleg biztosan.
Bár nem trópusi az éghajlat az északi sarkon, ez tény, de nem is olyan hideg, mint azt gondolnánk. Mi több, még tudományos magyarázat is létezik arra, hogy miért melegebb az Antarktisznál is.
Tömegek perelték be az Applet, mert úgy vélték, a cég digitális asszisztense, a Siri lehallgatta őket. Az Apple ugyan tagadta a jogsértést, de a peren kívüli megegyezést elfogadta. Az érintetteknek 8000 forintnyi kártérítés jár.
Az ókori Rómában a nyilvános vécék csak nyomokban hasonlítottak azokra, amiket manapság használunk. A korabeli illemhelyek nemcsak sötétek és büdösek voltak, hanem rengeteg kártevő, köztük patkányok és kígyók hemzsegtek bennük. Nem véletlen, hogy a nők kerülték őket.
Az elszigetelt körülmények között, egy szigeten élő szentinelézek törzsének tagjairól több mint száz éve tud a világ, ők azonban ellenségesen fogadnak mindenkit, aki megpróbál kapcsolatba lépni velük.
Több mint négy évtizeddel ezelőtt egy földrengés pecsételte meg az egykor virágzó Craco sorsát. Az olasz várost már előtte is sorscsapások sora érte, idő kérdése volt csupán, hogy történetének mikor lesz vége.
A magyar buszok nemcsak múltunk emlékei, hiszen külföldön több helyen még mindig szolgálatot teljesítenek, őrizve azt a szellemiséget, amely egy kis ország nagy álmait jelentette.
Megmutatjuk a világ 5 legfagyosabb települését, ahol a hideg minden másodpercben emlékeztet, hogy a természet törvényeivel nem lehet alkudozni.
Bár Románia a trianoni békét követően hatalmas területtel gazdagodott, az országot komoly politikai és gazdasági problémák sújtották. Ekkor született meg a később Vasgárdaként ismertté vált legionárius mozgalom alapgondolata, mely a mai napig hatással van a napi politikára is a szomszédos országban.
Több száz éven keresztül féltve őrizték a selyem készítésének titkát a Kínai Birodalomban, miután egy rendkívüli véletlennek köszönhetően Lej-cu, a Sárga Császár felesége felfedezte.
A görög szigeteknek hosszú évszázadokon át kellett megküzdeniük a kalózokkal. Szírosz szigetén a fenyegetés tükrében egy erődítménynek is beillő települést építettek fel a lakosok, hogy megvédjék magukat. Ez még ma is áll.
Az IgNobel-díj üzenete, hogy a tudomány nemcsak komoly és mélyreható, hanem szórakoztató és inspiráló is lehet, ösztönözve a következő generáció kutatóit Magyarországon is arra, hogy merjenek új kérdéseket feltenni és szokatlan válaszokat keresni.
Amikor az ókori Róma legőrültebb császáraira gondolunk, sokaknak elsőként Nero jut eszébe: a császár, aki a legenda szerint lantot pengetett, miközben Róma városa lángokban állt. Hatalmának megszilárdítása érdekében még saját anyját, Agrippinát is megölette.
Noha az ókori Róma híres harcosainak élete kétségtelenül roppant veszélyes és erőszakos volt, valójában sokkal ritkábban vesztették életüket az arénában, mint azt gondolnánk a Gladiátor-filmek alapján.
Súlyos járványt tört ki az Egyesült Államok egyik gyárában, amit először bogaraknak tulajdonítottak. A szakértők ma már úgy gondolják, hogy tömeghisztéria állhatott a háttérben.
A GPS-ek és a különféle navigációs rendszerek világában szinte hihetetlennek tűnik, hogy a rómaiaknak egyáltalán nem volt szükségük térképre ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak. De talán ennél is hihetetlenebb, hogy a modern háromdimenziós helymeghatározó rendszerek ellenére a legtöbbször mi is ugyanúgy tájékozódunk, mint ahogyan időszámításunk előtt a Római Birodalom lakói.
A keleti kultúrák és nyelvek kutatásában elért eredményeivel Vámbéry Ármin nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett. A felvidéki születésű keletkutató és turkológus a 19. századi magyar tudományos élet egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akit a legveszélyesebb helyzetekben is megvédett elhivatottsága, kíváncsisága, csillapíthatatlan tudásvágya, no és rendkívüli tehetsége, amelyet sok színész megirigyelhetne.
Winston Churchill nemcsak a 20. század egyik legnagyobb államférfija volt, hanem a szavak mesteri kovácsa is.
Számtalan vérfagyasztó történet övezi a középkor sokáig sötétnek mondott korszakát – ám kevés alakhoz fűződik annyi hátborzongató legenda, mint ahhoz a kelet-európai uralkodóhoz, aki nemcsak korának vált rettegett alakjává, hanem az utókor számára is az emberi kegyetlenség megtestesítője lett.
Az ókori Róma és a patriarchális társadalom gyakorlatilag szinonimák is lehetnének. Ebben a világban a férfi jelentett mindent, ő volt a családfő, a kenyérkereső, élet és halál ura. A nők általában idősebb férfi rokonaik gyámsága alá tartoztak, ami alól azután szabadultak fel, ha szültek. A történészek mégis azt állítják, hogy sokkal több szabadságjoggal rendelkeztek, mint évszázadokkal utánuk élő nőtársaik.
