Ez a világ 5 leghidegebb helye, ahol 5 perc alatt megfagyhatsz

Olvasási idő kb. 5 perc

Megmutatjuk a világ 5 legfagyosabb települését, ahol a hideg minden másodpercben emlékeztet, hogy a természet törvényeivel nem lehet alkudozni.

Én 2006 januárjában éltem meg a leghidegebbet az ukrajnai Lembergtől alig több mint 100 kilométerre fekvő Ivano-Fankivszkban, ahol akkor mínusz 35 fokot mértek. Ilyen időben a hideg olyan metsző, mintha borotvával vágna, a belégzett levegő az orrodban azonnal jégkristályokká dermed. A legvastagabb sál, a legmelegebb kabát ellenére is úgy érzed, mintha ezer apró tű szúrná a bőröd. Az arcodon pillanatok alatt megfeszül a hideg miatt megbénult izmok bőre, még a szemed akaratlanul kicsorduló könnye is azonnal megfagy. A lépteid nyomában a hó nem ropog, hanem fagyos porzással menekül. Ilyenkor az élet minden mozdulata kínharccá válik, a test lételemét veszi el a hideg, szinte hallod, ahogy lassan szűnik meg a sejtjeidben az élet lüktetése. Az ilyen hőmérséklet nem vicc, itt az idő minden másodperce emberpróba: 5 perc alatt elfagyhatnak a végtagjaid. És ennél jóval zordabb körülmények között is élnek emberek.

A fagyos hideg végzetes lehet

A hipotermia a szervezet belső hőmérsékletének veszélyes csökkenését jelenti, ami akkor következik be, amikor a test több hőt veszít, mint amennyit képes előállítani. Mínusz 40°C alatt ez akár 5-10 perc alatt elkezdődhet, és még ennél is rövidebb idő alatt felléphetnek fagyási sérülések, különösen a nem védett testrészeken, például az orron, a füleken vagy ujjvégeken. A hipotermia sebessége függ a külső hőmérséklettől, a ruházattól és a fizikai állapottól is. Amikor erős szél is társul a hideghez, ez az idő tovább rövidülhet. Ha a test hőmérséklete 35°C alá csökken, lelassul a pulzus, leesik a vérnyomás, izommerevség áll be, amitől leállhat a légzés, és megállhat a szív is. 

A fedetlen testrészekben komoly károkat okozhat a fagyosan hideg idő
Fotó: Wikimedia Commons

A földkerekségen jó pár olyan hely van, ahol a kihűlés hamar utolérheti az embert, ha nem védekezik megfelelően. Bár a poklot az ember a tűzzel azonosítja, most megmutatjuk azt az öt helyet, ahol a hideg is pokoli. Haladjunk lépésről lépésre, vagy még inkább fokról fokra az egyre hidegebb helyekre!

1. Utqiagvik, Egyesült Államok: rekord hideg −48°C

Ez az Egyesült Államok legészakibb városa, ahol az országon belül a legalacsonyabb az átlaghőmérséklet. Itt az év 9 hónapjában nem megy 0°C fölé a hőmérséklet, de még nyáron sem ritka, hogy csak 4–5°C körül alakul. A leghidegebb hónap a január, amikor az átlag –28°C, és gyakran előfordulnak –40°C alatti éjszakák.

Légifelvétel a hóborította Utqiagvikról
Fotó: Wikimedia Commons

A leghidegebbet, –48°C-ot, az 1920-as években mérték, de a város legfélelmetesebb időjárási jelensége mégsem a hőmérséklet, hanem a téli sarki éjszaka. Több mint két hónapon át, november közepétől január végéig a nap nem kel fel, és a város teljes sötétségbe burkolózik. Az állandó szürkeséget csak a hó és a ritkán megjelenő sarki fény töri meg, amely káprázatos zöldes és rózsaszínes fényeivel festi be az éjszakát.

A sarkvidéki időjárás olyan kihívásokat teremt, amelyek még a modern technológiát is próbára teszik. A permafrost, vagyis az állandóan fagyott talaj miatt a házakat cölöpökre építik, különben a talaj felengedésekor egyszerűen összeomlanának. A közlekedés télen jégen és havon történik, de amikor a szélviharok felkapják a havat, és a látótávolság nullára csökken, a város szó szerint megdermed.

2. Yellowknife, Kanada: rekord hideg −51°C

Az év nagy részében itt is 0°C alatt marad a hőmérséklet, az első fagyok már szeptemberben megérkeznek, és csak május végén engednek fel. A januári átlaghőmérséklet dermesztő: –27,7°C, és gyakran a –40°C-ot is eléri az éjszakai hideg.

Yellowknife-on 8 hónapig tart a hideg tél
Fotó: Wikimedia Commons

1947 februárjában mérték a város történetének legalacsonyabb hőmérsékletét: –51°C-ot, de a szél dermesztő ereje miatt a hidegérzet sokszor még a tényleges hőmérsékletnél is nagyobb. A leghidegebb hónap a január, amikor napközben is csak ritkán kúszik –20°C fölé a hőmérséklet.

A meleg napok csak a nyár néhány röpke hetében érkeznek meg, amikor a hőmérséklet gyorsan 20–25°C-ig emelkedhet, de a tél uralma összesen mintegy 240 napig tart évente. Ez idő alatt Yellowknife végig hófehér látványt nyújt, és a nap alig-alig bújik elő, különösen decemberben, amikor naponta csak 5-6 órára világítja meg a fagyott tájat.

3. Jakutszk, Oroszország: rekord hideg −64°C

Jakutszk a maga 300 ezer lakosával a világ leghidegebb nagyvárosa. Télen a hőmérséklet heteken keresztül –40°C alatt mozog, a januári átlaghőmérséklet –42°C körüli, és még márciusban is gyakori a –30°C.

Jakutszk 300 ezres lakosságának el kell viselnie a heteken át tartó mínusz 40 fokokat
Fotó: Wikimedia / Ilya Varlamov

A leghidegebbet 1926-ban mérték, –64,4°C-ot. A tél hossza 6–7 hónap, de összességében csak 2–3 hónap van, amikor egyáltalán el lehet felejteni a télikabátot.

Az autók, amelyeknek nem jut fűtött garázs, itt egész télen járó motorral parkolnak, hogy ne fagyjon be az üzemanyaguk. 

4. Ojmjakon, Oroszország: rekord hideg −68°C

A szibériai Jakutföldön található Ojmjakon a világ leghidegebb állandóan lakott települése, ahol −67,7°C-ot mérték 1933. január 27-re virradóra. 

A hőmérő itt szinte minden télen eléri a –50°C-ot. Decembertől februárig gyakorlatilag soha nem megy 0°C fölé a hőmérséklet, sőt, átlagosan -45°C körül mozog. A tél itt nem hónapok kérdése: az év nyolc hónapjában uralkodnak fagyos nappalok és még fagyosabb éjszakák. A január a leghidegebb, amikor a nap alig több mint három órát van fenn, és akkor is olyan, mintha csak pislákolna a horizont peremén.

Ojmjakon a világ leghidegebb állandóan lakott települése
Fotó: Wikimedia / Ilya Varlamov

Az 500 lakosú falu a túlélés szinonimája. Mivel a munkahelyek és az iskolák is csak mínusz 50°C alatt zárnak be, sokak szerint manipulálják az adatokat, hogy amíg lehet, éppen csak mínusz 49°C legyen a hivatalos.

5. Verhojanszk, Oroszország: rekord hideg −70°C

Verhojanszk szintén egy jakutföldi település, amely −69,8°C-os rekordot produkált 1892-ben. Nagy átlagban azonban kevésbé hideg, mint Ojmjakon. Januárban –48°C körüli átlaghőmérséklettel ez a világ leghidegebb települése. Az itteni tél nemcsak kegyetlen, hanem igazságtalanul hosszú is: az év 7 hónapja telik mínuszokban.

Verhojanszkban mínusz 48 fok a januári átlaghőmérséklet
Fotó: Wikimedia Commons

A döbbenetes az, hogy nyáron viszont egészen más arcát mutatja: júliusban akár 30–35°C-ig is felmelegszik a levegő. Az évszakok közötti 100°C-os hőingadozás a legnagyobb a világon. 

Mintegy ezer ember él itt, akik megszokták, hogy két évszakot látnak: a végtelen telet és a rövid, intenzív nyarat. 

+1. Dome Fuji állomás, Antarktisz: rekord hideg −93°C

A Föld leghidegebb helye kétségkívül az Antarktisz szívében található Dome Fuji kutatóállomás. Itt mérték 2010-ben bolygónk eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét: −93,2°C-ot.

Ez az ember számára már felfoghatatlan hideg. A jégrétegek titkait kutató tudósok speciális védőfelszereléssel próbálnak életben maradni a dermesztő körülmények között. De ők is csak szezonálisan vannak jelen, állandó jelleggel senki nem tartózkodik itt. 

Az antarktiszi kutatóállomáson mínusz 93 fokot is mértek
Fotó: Wikimedia Commons

Ha nemcsak a hideg helyek érdekelnek, hanem a másik végletről is olvasnál, ide kattintva megteheted.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.