A világ kedvenc étele a szegények eledele volt

Olvasási idő kb. 3 perc

A pizza ma világszerte a legnépszerűbb ételek közé tartozik. Egy olyan fogás, amelyet bármely kontinensen, bármely kultúrában felismernek, és szívesen fogyasztanak.

Vajon hányan tudják, hogy a modern pizza egykor a szegény olasz parasztok étke volt? Egy egyszerű, viszont annál zseniálisabb találmány, amely nemcsak az olasz, hanem az egész világ gasztronómiáját forradalmasította. 

A pizza ősei: lepénykenyértől a modern pizzáig

A pizza gyökereit az ókori civilizációkig vezethetjük vissza. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak mind készítettek az elődjének tekinthető lepénykenyeret, amelyet olajjal és fűszerekkel ízesítettek. Ezek az egyszerű ételek alapvető energiaforrások voltak, különösen a dolgozó osztály számára. A mai pizza őse azonban valószínűleg Nápolyban születtetett meg a 18. század közepén, amikor a paradicsom Európába érkezett a Kolumbusz-féle újvilági expedíciókat követően. Eleinte sokan tartottak a paradicsomtól, méregnek hitték, de a nápolyi szegények hamar felfedezték, hogy olcsó, finom és rendkívül sokoldalú alapanyag.

A margherita pizzát egyszerű alapanyagai teszik különlegessé
A margherita pizzát egyszerű alapanyagai teszik különlegessé
Fotó: Wikimedia Commons

A pizza akkoriban még nem hasonlított a ma ismert formájára. Egyszerű, lapos tésztára kent paradicsomszószból és olívaolajból állt, néha egy kis fokhagymával és bazsalikommal megbolondítva. A sajtot, különösen a mozzarellát, csak később kezdték el hozzáadni, amikor a bivalytartás elterjedt Campania régiójában.

Nápoly szíve: a Margherita pizza megszületése

A modern pizza megszületésének meghatározó pillanata 1889-ben történt, amikor I. Umberto király és Margherita királyné Nápolyba látogatott. A legenda szerint Raffaele Esposito, a nápolyi Brandi pizzéria mesterszakácsa három különböző pizzát készített a királyi pár számára. A királynő kedvence az a verzió lett, amely paradicsommal, mozzarellával és friss bazsalikomlevéllel készült, mivel ezek a hozzávalók az olasz nemzeti lobogó színeit idézték.

Ettől a pillanattól kezdve ezt a típusú pizzát Margherita pizzának nevezték, amely máig az egyik legnépszerűbb pizzavariáció.

I. Umberto Olasz Király és Margherita Királyné
I. Umberto Olasz Király és Margherita Királyné
Fotó: Wikimedia Commons

A pizza világhódítása

Az olasz bevándorlók által a pizza először az Egyesült Államokba került, ahol az 1900-as évek elején Nápolyból származó bevándorlók nyitottak pizzériákat. Az első ilyen létesítmény az 1905-ben alapított Lombardi’s volt New Yorkban, amely azóta is működik. Az amerikaiak azonban hamar átalakították az eredeti receptet, vastagabb tésztával és bőséges feltétekkel kísérletezve. Az 1940-es években, a második világháború után az olasz-amerikai katonák is segítették a pizza népszerűsítését, amikor hazatértek Európából, és tovább adták az olasz konyha különlegességét társaiknak.

Az olaszok Amerikába vitt receptje nagy sikert aratott
Fotó: Beyond My Ken / Wikimedia Commons

A pizza gyorsan meghódította a világot, és ma már szinte minden országban megtalálható, a helyi ízléshez igazított variációkkal. Japánban tintahal és wasabi lehet a feltét, Indiában pedig curryvel ízesített csirkét is találhatunk rajta. Az amerikai gyorsétterem-láncok, mint a Pizza Hut vagy a Domino’s, szintén hozzájárultak a pizza globalizációjához.

Az olasz étel kulturális öröksége

2017-ben az UNESCO a nápolyi pizzakészítés művészetét az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította. Ez a kitüntetés nemcsak a pizza történetét, hanem az olasz konyha hozzájárulását is elismeri a globális gasztronómiához. A pizza egy olyan szimbólum, amely egyszerre testesíti meg a hagyományt és az innovációt, az egyszerűséget és a gazdagságot.

Egykor a szegények eledele volt, ma pedig a közöségi összejövetelek, családi vacsorák és baráti társaságok kedvence. Legyen szó hagyományos Margheritáról, amerikai pepperonis pizzáról vagy egzotikus feltétekről, a pizza mindig ott lesz, hogy összekösse az embereket.

Ha érdekel, hogyan készítheted el a tökéletes, viszont annál egyszerűbb pizzát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünketis!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.