5 nagyon bizarr kutatás, amelyet magyarok végeztek

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az IgNobel-díj üzenete, hogy a tudomány nemcsak komoly és mélyreható, hanem szórakoztató és inspiráló is lehet, ösztönözve a következő generáció kutatóit Magyarországon is arra, hogy merjenek új kérdéseket feltenni és szokatlan válaszokat keresni.

Massachusetts Institute of Technology cambridge-i egyetemének dísztermében csak úgy vibrál a feszültség a levegőben, miközben a díszes közönség elfoglalja helyét a színpad előtt. Professzorok, kutatók és kíváncsi laikusok gyűltek össze, hogy tanúi legyenek annak a pillanatnak, amelyért oly sokan dolgoztak kitartóan. A terem fényárban úszik, a színpadot elegáns függönyök takarják, mögöttük pedig ott rejtőznek a világ legkülönösebb tudományos eredményei. A közönség moraja csak akkor szűnik meg, amikor a konferanszié belép a színpadra, kezében a díjazottak nevét tartalmazó borítékkal:

Idézőjel ikon

Tisztelt nagyérdemű, hölgyeim és uraim, tudományos világunk nagyjai és kalandorai! Ma este azért gyűltünk itt össze, hogy kitüntessük azokat a kutatókat, akik felfedezéseikkel nem csupán új kapukat nyitottak meg a tudományban, de meg is nevettettek minket.

Immár több mint három évtizede tartják meg az IgNobel-díjkiosztó ceremóniát, amely mára kultikus eseménnyé vált. Az 1991-ben alapított elismerést eredetileg a Nobel-díjak paródiájaként hozták létre, és minden évben tíz kategóriában jutalmazzák a legfurcsább tudományos eredményeket. Bár a kutatások gyakran abszurdnak vagy nevetségesnek tűnnek első pillantásra, szinte mindegyik mögött ott rejtőzik valami mélyebb jelentés – egy új nézőpont, egy szokatlan megközelítés, egy különleges kérdés, amelynek felvetése és magyarázata is eltér a szokványostól.

Az IgNobel-díjakra a magyar kutatók is büszkék, még ha az egész elismerésnek van egy vicces éle is
Fotó: Wikimedia Commons

Ez az idén díjazott kutatások magyarázata

A 2024-es év díjazottjai is meglepő tudományos kutatási területeket választottak. Íme a győztesek:

  1. Fizikai díj: Egy amerikai kutató az élő és elpusztult pisztrángok úszását hasonlította össze, megállapítva, hogy a sodrás az élettelen halat is ugyanakkora távolságra viszi.
  2. Fiziológiai díj: Japán és amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy nagyobb emlősök képesek-e az ánuszukon keresztül lélegezni, új távlatokat nyitva az orvosi kezelésekben.
  3. Kémiai díj: Francia és holland tudósok alkohollal itatott giliszták viselkedését hasonlították össze a józan társaikéval, humoros, mégis részletes elemzést nyújtva az eredményekről.
  4. Béke-díj: Posztumusz elismerést kapott B.F. Skinner, aki galambok katonai kiképzésével foglalkozott, hogy radarképeken segítsenek az ellenséges célpontok beazonosításában.
  5. Demográfiai díj: A brit Saul Justin Newman díját az extra hosszú életkort megélt idősek adatainak dokumentációs anomáliáiról szóló kutatásáért ítélték oda.
  6. Anatómiai díj: Chilei és francia tudósok azt állapították meg, hogy a hajszálak elhelyezkedése a fejtetőn nagyobb valószínűséggel az óramutató járásával ellentétes irányú a déli féltekén, mint az északin.
  7. Orvosi díj: Német kutatók kiderítették, hogy a fájdalmas mellékhatásokat kiváltó placebo gyógyszereket hatékonyabbnak érzik a betegek, mint az ilyeneket nem okozó placebo orvosságokat.
  8. Biológiai díj: Amerikai és brit tudósok megállapították, hogy egyes élő növények utánozzák a közelükben lévő műnövények levélalakját.
  9. Gazdasági díj: Egy amerikai csapat a pénzügyi döntéshozatal neurológiai hátterét kutatta, különösen a gyors döntésekben részt vevő agyi aktivitást.
  10. Matematikai díj: Egy ötven fős nemzetközi csapat, köztük magyar kutatók, több mint 350 ezer kísérlettel igazolták, hogy egy feldobott pénzérme nagyobb valószínűséggel ugyanarra az oldalára esik, mint amiről elindították.

Ezek voltak a legbizarabb magyar kutatások

Az IgNobel-díjak történetében már korábban is szerepeltek hazánkfiai, sőt, 1991-ben egy magyar származású kutatóval indult az elismerések sora: az első Béke-díjat Teller Ede, a hidrogénbomba atyja kapta. A fekete humorú indoklás így szólt: 

Idézőjel ikon

egész életén át tartó erőfeszítéseiért, hogy megváltoztassa a béke szó jelentését.

Érdekes, hogy ugyancsak Béke-díjjal tüntettek ki 2022-ben egy nemzetközi gárdát, amelyben a magyar Számadó Szabolcs is dolgozott, egy olyan algoritmus kifejlesztéséért, amely segít a pletykálkodóknak eldönteni, mikor mondjanak igazat és mikor hazudjanak. 

De nézzük időrendben a legfurcsább magyar kutatásokat!

2005. Fizikai díjat kapott egy német–finn–magyar kutatóhármas – utóbbi Gál József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa volt –, amiért kiszámították a pingvinek belsejében felgyülemlő nyomást, amikor a madarak a székletüket ürítik.

2008. Kökényesi János és kollégái közgazdasági díjban részesültek, miután az árképzési stratégiák és az ügyfél-elégedettség összefüggéseit elemezték az erotikus iparban. Bár a téma unalmasnak tűnhet, a kutatás valójában a piac furcsa működésére mutatott rá: az egzotikus táncosok többet kerestek piros betűs napjaikon. Ezzel arra kívántak rámutatni a kutatók, hogy a legtöbb emlősállathoz hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek, vagyis ilyenkor jobban vonzzák a férfiakat.

2014. Andics Attila és magyar társkutatók biológiai díjat zsebelhettek be annak gondos dokumentálásáért, hogy amikor a kutyák vizelnek, szívesebben igazítják testtengelyüket a Föld észak-déli geomágneses erővonalaihoz. Az érdekes a dologban az, hogy eredetileg azt vizsgálták, mitől függ, hogy a kutyák gazdájuk melyik oldalán sétálnak szívesebben.

2016. Horváth Gábor és munkatársai fizikai díjat kaptak az állatok és tárgyak színe közötti kapcsolatok elemzéséért. Két fura felfedezést is tettek: az egyik szerint a fehér szőrű lovak a legvédettebbek a böglyök ellen, míg a másikban arra a megállapításra jutottak, hogy a szitakötők végzetesen vonzódnak a fekete sírkövekhez.

2023. Orvosi díjat kapott egy nemzetközi kutatócsoport – köztük Csuka Ella és Juhász Margit –, akik kórházakban elhunyt betegek holttestein azt vizsgálták, hogy az emberek bal és jobb orrlyukában azonos számú szőrszál van-e. Mielőtt valakit megölne a kíváncsiság, eláruljuk: nem.

A díjak szimbolikus papírmasé-trófeái mellett az igazi nyeremény a tudományra és az emberek kíváncsiságára irányuló figyelem. Ezek a díjkiosztók minden évben bebizonyítják, hogy a tudomány nemcsak komoly és rideg lehet, hanem szórakoztató és szívhez szóló is. Mert néha épp a furcsaságokból születnek a legnagyobb ötletek – és a legnagyobb mosolyok.

Van egy olyan magyar találmány, amiből már 500 milliót adtak el világszerte. Hogy mi ez, arról ide kattintva olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.