Miért viselnek a brit ügyvédek még mindig parókát a tárgyalásokon?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hagyománytisztelő britek a bíróságon sem hazudtolják meg magukat. A mai napig viselik a parókát, mely eltünteti a megkülönböztető, esetlegesen akár kirekesztő különbségeket, míg a világ többi részén ez a szokás már kiment a divatból.

A jellegzetes, fehér bírói paróka ma már szinte csak a briteknél maradt meg mint kötelező viselet. A bírói fokozattól függően külsejük itt-ott más, de alapvetően ugyanarra a célra hivatott: egységesíti a megjelenést. Hogyan maradhatott ez a hagyomány itt a középkorból? És egyáltalán honnan ered?

Ügyvédek parókában

Az Egyesült Királyságban kevés dolog britebb, mint az ikonikus fehér paróka, amelyet a bírák és ügyvédek – vagy ahogyan őket nevezik, a barristerek – a hivatalos tárgyalótermi eljárások során viselnek. A parókát viselő bírák és ügyvédek közül sokan azt mondják, hogy a fejfedő – más néven peruke – formalitást és ünnepélyességet kölcsönöz a tárgyalásoknak.

„Valójában ez az elsöprő érv a parókák létjogosultsága mellett” – mondja Kevin Newton, egy washingtoni ügyvéd, aki a Londoni Egyetemen tanult jogot. Newton hozzátette, hogy az ügyvédek jogtanácsos néven ismert társai a tárgyalótermen kívül találkoznak az ügyfelekkel, ám ők nem viselnek parókát.

A britek híresek a hagyományok őrzéséről, és ezt tükrözi az ügyvédek parókaviselése is
Fotó: oversnap / Getty Images Hungary

Az egységesség iránti vágy

Ahogy az ügyvédek a talárt, úgy a parókát is az anonimitás szimbólumaként viselik, mondta Newton. A paróka az egyenruha része, amely vizuálisan is elkülöníti a törvényt és azok képviselőit a törvénnyel szembekerülőktől. A parókák annyira hozzátartoznak a brit büntetőbíróságokhoz, hogy ha egy ügyvéd nem viseli, azt a bíróság megsértésének tekintik.

Az ügyvédi parókák a hajkoronánál göndörödnek, oldalt és hátul pedig vízszintes fürtök alkotják azokat. A bírói parókák – más néven bench parókák – hasonlóan néznek ki, de jellemzően díszesebbek, illeszkedve a magasabb ranghoz. A tetejükön teltebbek, és egészen a vállak alá érő, feszes fürtökbe csapnak át.

A legtöbb ilyen parókát kézzel készítik, 100 százalékban lószőrből, bár ma már szintetikus változatok is kaphatók. A lószőr parókák sem olcsók, különösen, ha kézzel készülnek, a formázás, a varrás és a ragasztás évszázados mesterségének alkalmazásával. Egy bíró parókája több mint egymillió forintnak megfelelő fontba kerülhet, míg a rövidebb, ügyvédek által viselt parókák értéke is meghaladja a 200 ezer forintot.

Lehet, hogy a parókák az évszázadok során kimentek a divatból, de attól kezdve, hogy 1685 körül először jelent meg ez a viselet a tárgyalótermekben, egy jól öltözött szakemberhez hozzátartoztak ezek a parókák.

A 17. században csak az elit viselt lószőrből készült, púderezett parókát. Azok, akik nem engedhették meg maguknak a legjobb változatot, de meg akartak felelni a rangjuk által előírt szerepüknek, kecskeszőrből, pamutból vagy emberi hajból készült parókát hordtak. De miért is kerültek egyáltalán divatba a púderes parókák? Miért kell a fejet egy viszkető, izzasztó, mesterséges fürtökből álló műhaj tömeggel feldíszíteni?

Történelmi frizurák

A parókák a 16. század végén kezdtek elterjedni, amikor Európában egyre többen kapták el a szifiliszt. Antibiotikumokkal történő kezelés nélkül (Sir Alexander Fleming csak 1928-ban fedezte fel a penicillint, a szifilisz gyógymódját) a szifiliszes embereket kiütések, vakság, demencia, nyílt sebek és jelentős hajhullás sújtotta. A hajhullás különösen a magas társadalmi körökben jelentett problémát, hisz az ékes hajkorona már akkoriban is fontos volt, vagyonosabb körökben különösen. 

A hosszú haj volt a divat, és a korai kopaszodást árulkodó jelnek vették arra vonatkozóan, hogy valaki szifilisszel fertőződött.

A parókák, ha nem a szifilisz okozta hajhullás elfedésére használták őket, szintén hasznosak voltak azok számára, akik tetvesek voltak. Végül is sokkal nehezebb volt eltüntetni tetveket a hajból, mint fertőtleníteni egy parókát.

Lajos, a divatdiktátor

Ha a trendindítókról van szó, senki sem volt nagyobb hatással a brit parókákra, mint XIV. Lajos. A francia Napkirály 1643 és 1715 közötti uralkodása alatt parókával álcázta idő előtt kopaszodó fejbőrét. Ezzel olyan divatot indított el, amelyet az európai felső és középosztály széles körben követett, beleértve unokatestvérét, II. Károlyt, Anglia királyát is, aki 1660-tól 1685-ig uralkodott.

Bár az arisztokraták és azok, akik meg akarták őrizni jó társadalmi helyzetüket, gyorsan átvették a paróka viselésének szokását, az angol bíróságok lassabban reagáltak erre a trendre. 

Az 1680-as évek elején a bírósági portrékon még paróka nélküli megjelenés volt jellemző. 1685-re azonban a teljes, vállig érő parókák már a megfelelő udvari öltözet részévé váltak.

Mennyire tartós örökség?

Idővel a parókák kimentek a társadalom egészének divatjából. III. György angol király uralkodása alatt, 1760 és 1820 között csak kevesen viseltek parókát – nevezetesen püspökök, kocsisok és a jogi szakmában dolgozók. A püspököknek aztán az 1830-as években engedélyezték, hogy ne viseljenek parókát. A bíróságok azonban még több száz évig megtartották a parókák hordását mint szokást.

2007-ben azonban az új öltözködési szabályok eltörölték az ügyvédi parókákat – de nem minden esetben. A parókát többé nem kell viselni a családi vagy polgári bírósági tárgyalásokon, illetve az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága előtt való megjelenéskor sem. A parókák azonban továbbra is jelen vannak a büntetőpereken.

Írországban a bírák 2011-ig továbbra is parókát viseltek. Ámbár Angliában és más egykori angol és brit gyarmatokon – mint például Kanadában, amelynek tartományai a 19. és 20. század folyamán elhagyták a parókaviselést, vagy Jamaicában, ahol 2013-ban eltávolították a parókát – az ügyvédek és a bírák már csak ünnepélyes alkalmakkor viselnek parókát.

A különböző rangú bíráknál eltérő a parókaviselet
Fotó: Highwaystarz-Photography / Getty Images Hungary

Ennek ellenére a paróka viselése még mindig népszerű a brit ügyvédek körében – számolt be a Guardian 2021-ben. „Ha valaki nem felel meg az ügyvédek fizikai sztereotípiáinak (általában férfi, fehér, esetleg idősebb), akkor is hasznos az egyenruha viselése, mert hagyománytiszteletet mutat, és olyan, mint az egyenviseletek többsége, eltörli a különbségeket az emberek között, így a jogi területen is” – mondta Zoe Chapman ügyvéd.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.