Fénnyel írt történelem: a párizsi bulvár és az első emberi alakokat ábrázoló fénykép

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.

Az eredetileg színházi díszlettervezőként dolgozó Louis Daguerre (1787–1851) a festett színpadi hátterek, diorámák kapcsán kezdett érdeklődni a valóság minél pontosabb technikai leképezése iránt: társult a világ legelső fotográfiáját készítő Joseph Niépce-szel, eltökélve, hogy kifejlesztenek egy módszert, mellyel töredékére csökkenthető a Niépce által alkalmazott mintegy nyolcórás expozíciós idő.

Társa 1833-ban elhunyt, Daguerre azonban folytatta a munkát, és az évtized végére kifejlesztette dagerrotípiának nevezett eljárását, mellyel ezüstözött rézlemezre készített nem sokszorosítható képeket – az eljárás világszerte népszerűvé vált, köszönhetően annak, hogy angol kollégájával, a hasonló módszerekkel kísérletező William Fox Talbottal ellentétben a szakember nem kért jogdíjat találmánya után, inkább eladta szabad használatra a francia kormánynak, amely az egész világon ingyenessé tette azt.

A kép kinagyított részlete a két alakkal.
Fotó: Wikimedia Commons

Daguerre fotográfiai kísérleteihez kapcsolódik a világ legelső, embert ábrázoló fényképe, amelyet sokan a szociofotó ősének is tekintenek, bár nyilvánvalóan nem ezzel a céllal készült: a feltaláló valamikor 1838. április 24. és május 4. között, ugyanazon a napon három fotográfiát is készített a rue des Marais 5. szám alatti lakásának ablakából, a lent elterülő Boulevard du Temple látképét örökítve meg kamerájával. A gyakran előforduló éjszakai rablások és gyilkosságok miatt a „bűn sugárútjának” hívott közterület általában nyüzsgött a forgalomtól, Daguerre képei mégis teljesen kihaltnak mutatják azt – a különös jelenség oka a kezdetekhez képest jócskán lerövidített, de még így is 15-30 perces expozíciós idő, amely lassúsága miatt képtelen volt elkapni a mozgásban lévő embertömeget.

Az egyik, a hozzáfűzött felirat szerint „Reggel 8 órakor” készített felvételen mégis kivehető két alak, egy cipőtisztító és ügyfele a korzón: az úriember és a lábbelijét tisztogató másik férfi elég ideig álltak, illetve ültek egy helyben ahhoz, hogy Daguerre szerkezete képes legyen leképezni őket, így tudtukon kívül, a véletlennek köszönhetően örökre bekerültek a vizuális művészetek történetébe. Egyesek szerint a kép jobb szélén látható ház bal felső ablakában is található egy emberalak, egy kíváncsian kifelé tekintgető kislány, ez azonban nincs minden kétséges kizáróan bizonyítva.

A fotográfia úttörője, Louis Daguerre (1844 körül).
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A három fotográfiát a feltaláló triptichonként odaajándékozta I. Lajos bajor királynak, remélve, hogy a művészetek iránt lelkes uralkodó anyagi támogatással honorálja a meglepetést: a király halála után a képsorozat a Bajor Nemzeti Múzeum kiállításának része lett, később a Müncheni Állami Múzeumba kerültek letétbe. Az eredeti lemezek idővel teljesen oxidálódtak, és eltűntek róluk a felvételek, Daguerre munkái napjainkra csupán reprodukciók formájában maradtak fent – hasonlóképpen az ábrázolt városrészt is teljesen újjáépítették, így maga a Boulevard du Temple is az enyészet martalékává lett.

Kutatók szerint talán már Daguerre sorozatát megelőzően is születtek emberalakot ábrázoló fényképek, a szintén francia Hippolyte Bayard fotográfus például azt állította, már 1837-ben készített önarcképeket, ezeknek azonban semmilyen nyoma nem maradt fenn. Az első ismert fénykép-önportrét – a szelfi tulajdonképpeni ősét – az amerikai Robert Cornelius készítette saját magáról, egy évvel Daguerre úttörő utcalátképei után.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.