Fénnyel írt történelem: a párizsi bulvár és az első emberi alakokat ábrázoló fénykép

Olvasási idő kb. 3 perc

Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.

Az eredetileg színházi díszlettervezőként dolgozó Louis Daguerre (1787–1851) a festett színpadi hátterek, diorámák kapcsán kezdett érdeklődni a valóság minél pontosabb technikai leképezése iránt: társult a világ legelső fotográfiáját készítő Joseph Niépce-szel, eltökélve, hogy kifejlesztenek egy módszert, mellyel töredékére csökkenthető a Niépce által alkalmazott mintegy nyolcórás expozíciós idő.

Társa 1833-ban elhunyt, Daguerre azonban folytatta a munkát, és az évtized végére kifejlesztette dagerrotípiának nevezett eljárását, mellyel ezüstözött rézlemezre készített nem sokszorosítható képeket – az eljárás világszerte népszerűvé vált, köszönhetően annak, hogy angol kollégájával, a hasonló módszerekkel kísérletező William Fox Talbottal ellentétben a szakember nem kért jogdíjat találmánya után, inkább eladta szabad használatra a francia kormánynak, amely az egész világon ingyenessé tette azt.

A kép kinagyított részlete a két alakkal.
Fotó: Wikimedia Commons

Daguerre fotográfiai kísérleteihez kapcsolódik a világ legelső, embert ábrázoló fényképe, amelyet sokan a szociofotó ősének is tekintenek, bár nyilvánvalóan nem ezzel a céllal készült: a feltaláló valamikor 1838. április 24. és május 4. között, ugyanazon a napon három fotográfiát is készített a rue des Marais 5. szám alatti lakásának ablakából, a lent elterülő Boulevard du Temple látképét örökítve meg kamerájával. A gyakran előforduló éjszakai rablások és gyilkosságok miatt a „bűn sugárútjának” hívott közterület általában nyüzsgött a forgalomtól, Daguerre képei mégis teljesen kihaltnak mutatják azt – a különös jelenség oka a kezdetekhez képest jócskán lerövidített, de még így is 15-30 perces expozíciós idő, amely lassúsága miatt képtelen volt elkapni a mozgásban lévő embertömeget.

Az egyik, a hozzáfűzött felirat szerint „Reggel 8 órakor” készített felvételen mégis kivehető két alak, egy cipőtisztító és ügyfele a korzón: az úriember és a lábbelijét tisztogató másik férfi elég ideig álltak, illetve ültek egy helyben ahhoz, hogy Daguerre szerkezete képes legyen leképezni őket, így tudtukon kívül, a véletlennek köszönhetően örökre bekerültek a vizuális művészetek történetébe. Egyesek szerint a kép jobb szélén látható ház bal felső ablakában is található egy emberalak, egy kíváncsian kifelé tekintgető kislány, ez azonban nincs minden kétséges kizáróan bizonyítva.

A fotográfia úttörője, Louis Daguerre (1844 körül).
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A három fotográfiát a feltaláló triptichonként odaajándékozta I. Lajos bajor királynak, remélve, hogy a művészetek iránt lelkes uralkodó anyagi támogatással honorálja a meglepetést: a király halála után a képsorozat a Bajor Nemzeti Múzeum kiállításának része lett, később a Müncheni Állami Múzeumba kerültek letétbe. Az eredeti lemezek idővel teljesen oxidálódtak, és eltűntek róluk a felvételek, Daguerre munkái napjainkra csupán reprodukciók formájában maradtak fent – hasonlóképpen az ábrázolt városrészt is teljesen újjáépítették, így maga a Boulevard du Temple is az enyészet martalékává lett.

Kutatók szerint talán már Daguerre sorozatát megelőzően is születtek emberalakot ábrázoló fényképek, a szintén francia Hippolyte Bayard fotográfus például azt állította, már 1837-ben készített önarcképeket, ezeknek azonban semmilyen nyoma nem maradt fenn. Az első ismert fénykép-önportrét – a szelfi tulajdonképpeni ősét – az amerikai Robert Cornelius készítette saját magáról, egy évvel Daguerre úttörő utcalátképei után.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.