A legtöbb országban tilos mosolyogni az útlevélképen, de ennek leginkább nem a hivatalok mogorvasága az oka, hanem az arcfelismerő technológiák terjedése.
A csapadék hiánya és a forró nyári nap megtette hatását, az Alföldön már most jóval kevesebb a zöld terület. A fényképes összehasonlítás jól mutatja, mekkora a baj.
Hermann és Pauline Einstein első gyermekeként Albert 1879. március 14-én született Ulmban. A világ leghíresebb tudósává lett férinek egyetlen tertvére volt Maria „Maja” Einstein, akivel egész életében jó kapcsolatot ápolt – ez már ezen a ritkán látott családi fényképen is érződik.
Ez a fotó igen régen készült a híres politikusról, nem csoda, hogy megtippelni is nehéz, ki látható a képen.
Bár Albert Einstein 1955. április 18-án hunyt el, arcképe máig élénken él a köztudatban, hiszen számtalan ikonikus fotó örökítette meg jellegzetes vonásait. Az egyik legtöbbet közölt róla készült fényképen például nyelvet ölt a világra – de vajon miért?
A gyári munka a biztos megélhetést jelentette a szocialista érában: cikkünkben fotókban mutatjuk meg, hogyan dolgoztak vagy éppen ünnepeltek ezekben az üzemekben a magyarok.
Politikailag nem korrekt, sőt, egyenesen jogsértő a magatartásunk a kizsákmányolt tehenekkel szemben, ezért a Z generáció értékeivel is összeférhetetlen, ha fotózás közben azt mondjuk: „Cheese”, vagyis magyarosan: „Csíz!” – hívja fel a figyelmet egy jogvédő szervezet.
Az oldal a mesterséges intelligencia segítségével nagy pontossággal találja meg a rólad készült fotókat az interneten.
Egy egy régi festményt vagy fotót nézve talán elgondolkodunk, kik szerepelnek rajta, miért pont ők, vajon mivel foglalkoztak és milyen életük lehetett. Ha tovább olvasol, némely kérdésre biztosan tudni fogod a választ.
A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.
Az 1960-as években világszerte tombolt a Beatle-mánia, a lemezboltok polcairól, a magazinokból, a tévé képernyőjéről és a mozivászonról is a liverpooli négyes tagjai mosolyogtak a közönségre. A Beatles népszerűsítésében és imázsuk kialakításában fontos szerep jutott egy felvidéki magyar származású fotóművésznek, Hoffmann Dezsőnek is, aki nemcsak a gombafejűekkel, de mások mellett Marilyn Monroe-val és Cliff Richarddal is dolgozott együtt, és több háborút is megjárt tudósítóként.
Nem csak Petőfi Sándorról, a magyar szabadságharc másik leghíresebb hőséről, Kossuth Lajosról is készült dagerrotípia eljárással arckép, Kossuth azonban nem idehaza, hanem Amerikában állt modellt, méghozzá az ország akkori két leghíresebb portréfotósának. A legendás Kossuth-dagerrotípia kalandos úton került végül Magyarországra.
