Ezért tilos mosolyogni az útlevélképen – más az oka, mint amit gondolnál

Magabiztos üzletasszony mosolyog fehér háttér előtt
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legtöbb országban tilos mosolyogni az útlevélképen, de ennek leginkább nem a hivatalok mogorvasága az oka, hanem az arcfelismerő technológiák terjedése.

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor személyi igazolványhoz vagy útlevélhez készül rólunk fotó: beállunk a fényképezőgép elé, és gyakran egy életunt, merev fotó lesz a végeredmény, amin alig ismerünk magunkra. Meg lehet próbálni vidám arckifejezést vágni, de nem biztos, hogy jó szemmel néznék, a világ legtöbb országa ugyanis tiltja a mosolygást az útlevélképen.

Az arcfelismerő technológia miatt tilos a mosolygás

Egyre több repülőtéren és határátkelőn arcfelismerő technológia segítségével ellenőrzik az utazók személyazonosságát. Bár mi, emberek viszonylag könnyedén felismerjük egymást bármilyen arckifejezéssel, gépeknek ez komolyabb kihívást jelent.

Üzletember áll egy repülőtéri utasfelvételi terminálnál, miközben az arcfelismerő technológia digitálisan beolvassa az arcát
Az egyre elterjedtebb arcfelismerő technológiák miatt tilos mosolyogni az útlevélfotón
Fotó: FG Trade / Getty Images

Az algoritmusoknak egy kétdimenziós útlevélképet kell összevetniük egy háromdimenziós arccal, ehhez pedig meghatározott pontokat ellenőriznek: például a pupillák, az orr és a száj közötti távolságot, a szem és a száj szélességét.

Idézőjel ikon

A mosolygás megváltoztatja az arányokat az arcon, ami megnehezíti az azonosítást.

Éppen azért a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) globális szabályként írja elő a semleges arckifejezést az útlevélhez használt fényképeken. Korábban jóval lazábbak voltak a megkötések, régi útlevelekben van példa arra, hogy valaki hangszerrel a kezében vagy feltűnő kalapot viselve látható a képen. A technológia fejlődésével azonban az országok frissítették az útlevélfotóra vonatkozó előírásokat.

Nem csak a mosolygás tilos

A szabályok nem csak a szenvtelen arckifejezést követelik meg. Szintén előírás, hogy az illető egyenesen előre, a kamerába nézzen, és mindkét szeme nyitva legyen. Sok országban az összeszorított száj, a grimasz és a homlokráncolás sem megengedett, a fogakat láttató, széles vigyor pedig teljesen kizárt.

Közelkép egy légiutas-kísérőről, aki a repülőtér check-in pultjánál átveszi egy turista útlevelét. A repülőtér személyzete ellenőrzi az utas útlevelét a repülőtéren.
Szigorú szabályai vannak, milyen útlevélfotónk lehet
Fotó: jacoblund / Getty Images/iStockphoto

Általában szemüveget sem lehet viselni – sötét lencséjűt vagy nagyon vastag kereteset biztos nem –, a haj nem lóghat az arc elé, fejfedő pedig csak vallási okokból engedélyezett, de kizárólag olyan, ami nem takarja el az arcot.

Országonként eltérő a szigor

Bár a fő irányelvek hasonlóak, az útlevélképre vonatkozó szabályok nem teljesen egyformák a világban. Az Egyesült Államokban például hivatalosan nem tiltják a mosolygást, amennyiben mindkét szem nyitva van, és a száj csukva marad – vagyis egy enyhe, fogak nélküli mosoly még beleférhet.

Franciaországban viszont még azt sem fogadják el, ha semleges arckifejezés mellett enyhén felfelé görbül a szájszél.

Egyedül a kisgyerekeknél engedékenyebbek a hatóságok, hiszen tőlük nehéz elvárni a megfelelő arckifejezést. Ha a kamerába néz, és nyitva vannak a szemei, abba általában nem szoktak belekötni. De azt gyakran még a gyerekek esetében sem fogadják el, ha látszik egy másik személy a fényképen, túl közel van az archoz a plüssjáték, vagy nyitva van a száj.

Rossz fotó miatt el is utasíthatják az útlevélkérelmet

Azokban az országokban, ahol az útlevéligényléshez igazolványképet kell beadni, a nem megfelelő fotó a leggyakoribb probléma. A hatóság ilyenkor új képet kér, és ha a megadott határidőig nem érkezik be a kritériumok szerinti fotó, a kérelmet felfüggesztik, vagy akár el is utasíthatják.

Magyarországon ebből a szempontból könnyű dolgunk van, hiszen a fényképes okmányokhoz a kormányablakban készítenek fényképet, így már a helyszínen kiderül, ha nem megfelelő ábrázatot vágtunk.

Kapcsolódó: nemrégiben új határregisztrációs rendszert vezettek be a schengeni térségben, csak biometrikus adatok megadása után lehet belépni az Európai Unióba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.