Ezért tilos mosolyogni az útlevélképen – más az oka, mint amit gondolnál

Magabiztos üzletasszony mosolyog fehér háttér előtt
Olvasási idő kb. 4 perc

A legtöbb országban tilos mosolyogni az útlevélképen, de ennek leginkább nem a hivatalok mogorvasága az oka, hanem az arcfelismerő technológiák terjedése.

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor személyi igazolványhoz vagy útlevélhez készül rólunk fotó: beállunk a fényképezőgép elé, és gyakran egy életunt, merev fotó lesz a végeredmény, amin alig ismerünk magunkra. Meg lehet próbálni vidám arckifejezést vágni, de nem biztos, hogy jó szemmel néznék, a világ legtöbb országa ugyanis tiltja a mosolygást az útlevélképen.

Az arcfelismerő technológia miatt tilos a mosolygás

Egyre több repülőtéren és határátkelőn arcfelismerő technológia segítségével ellenőrzik az utazók személyazonosságát. Bár mi, emberek viszonylag könnyedén felismerjük egymást bármilyen arckifejezéssel, gépeknek ez komolyabb kihívást jelent.

Üzletember áll egy repülőtéri utasfelvételi terminálnál, miközben az arcfelismerő technológia digitálisan beolvassa az arcát
Az egyre elterjedtebb arcfelismerő technológiák miatt tilos mosolyogni az útlevélfotón
Fotó: FG Trade / Getty Images

Az algoritmusoknak egy kétdimenziós útlevélképet kell összevetniük egy háromdimenziós arccal, ehhez pedig meghatározott pontokat ellenőriznek: például a pupillák, az orr és a száj közötti távolságot, a szem és a száj szélességét.

Idézőjel ikon

A mosolygás megváltoztatja az arányokat az arcon, ami megnehezíti az azonosítást.

Éppen azért a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) globális szabályként írja elő a semleges arckifejezést az útlevélhez használt fényképeken. Korábban jóval lazábbak voltak a megkötések, régi útlevelekben van példa arra, hogy valaki hangszerrel a kezében vagy feltűnő kalapot viselve látható a képen. A technológia fejlődésével azonban az országok frissítették az útlevélfotóra vonatkozó előírásokat.

Nem csak a mosolygás tilos

A szabályok nem csak a szenvtelen arckifejezést követelik meg. Szintén előírás, hogy az illető egyenesen előre, a kamerába nézzen, és mindkét szeme nyitva legyen. Sok országban az összeszorított száj, a grimasz és a homlokráncolás sem megengedett, a fogakat láttató, széles vigyor pedig teljesen kizárt.

Közelkép egy légiutas-kísérőről, aki a repülőtér check-in pultjánál átveszi egy turista útlevelét. A repülőtér személyzete ellenőrzi az utas útlevelét a repülőtéren.
Szigorú szabályai vannak, milyen útlevélfotónk lehet
Fotó: jacoblund / Getty Images/iStockphoto

Általában szemüveget sem lehet viselni – sötét lencséjűt vagy nagyon vastag kereteset biztos nem –, a haj nem lóghat az arc elé, fejfedő pedig csak vallási okokból engedélyezett, de kizárólag olyan, ami nem takarja el az arcot.

Országonként eltérő a szigor

Bár a fő irányelvek hasonlóak, az útlevélképre vonatkozó szabályok nem teljesen egyformák a világban. Az Egyesült Államokban például hivatalosan nem tiltják a mosolygást, amennyiben mindkét szem nyitva van, és a száj csukva marad – vagyis egy enyhe, fogak nélküli mosoly még beleférhet.

Franciaországban viszont még azt sem fogadják el, ha semleges arckifejezés mellett enyhén felfelé görbül a szájszél.

Egyedül a kisgyerekeknél engedékenyebbek a hatóságok, hiszen tőlük nehéz elvárni a megfelelő arckifejezést. Ha a kamerába néz, és nyitva vannak a szemei, abba általában nem szoktak belekötni. De azt gyakran még a gyerekek esetében sem fogadják el, ha látszik egy másik személy a fényképen, túl közel van az archoz a plüssjáték, vagy nyitva van a száj.

Rossz fotó miatt el is utasíthatják az útlevélkérelmet

Azokban az országokban, ahol az útlevéligényléshez igazolványképet kell beadni, a nem megfelelő fotó a leggyakoribb probléma. A hatóság ilyenkor új képet kér, és ha a megadott határidőig nem érkezik be a kritériumok szerinti fotó, a kérelmet felfüggesztik, vagy akár el is utasíthatják.

Magyarországon ebből a szempontból könnyű dolgunk van, hiszen a fényképes okmányokhoz a kormányablakban készítenek fényképet, így már a helyszínen kiderül, ha nem megfelelő ábrázatot vágtunk.

Kapcsolódó: nemrégiben új határregisztrációs rendszert vezettek be a schengeni térségben, csak biometrikus adatok megadása után lehet belépni az Európai Unióba.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?