Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.
A legenda még az 1940-50-es években, a szovjet megszállást követően kelt szárnyra, és élt tovább a nyugati emigrációba szakadt magyarok között. A Szomszédok mellett Jancsó Miklós egyik filmje, az Anyád, a szúnyogok egyik szereplője is tényként kezeli, hogy a Szabadság-szobor férfialakja valójában Horthy Miklós kormányzó fiának, Horthy István kormányzóhelyettesnek állít emléket.
Amint azonban azt az urbanlegends.hu Olasz Lajos Horthy István kormányzóhelyettes halála című tanulmányára hivatkozva összegzi, az a szobor valóban elkészült 1944 tavaszára, azonban a német megszállás, és a főváros bombázása miatt már nem állították fel. És aztán nem is a Szabadság-szoborhoz hasznosították újra.
Horthy István kormányzóhelyettes ekkor már két éve elhunyt. Az egykori vadászpilóta Héja típusú vadászgépe még 1942-ben, utolsó repülésén Alekszejevka mellett találatot kapott, és lezuhant. Mivel legendásan náciellenes volt, sokan már akkoriban úgy vélték, hogy halála nem véletlen volt.
Többször is átalakult a Szabadság-szobor
Kisfaludy Stróbl Zsigmond nemcsak a Horthy-éra, de aztán a szovjet megszállás és a szocializmus időszakának is sokat foglalkoztatott művésze volt, őt bízták meg a megszállást követő első köztéri szobor, a ma Szabadság-szobornak nevezett Felszabadulási emlékmű megtervezésével, melyet szimbolikusan a város fölött, a Gellért-hegyen állítottak fel. Az emlékmű ekkoriban még több alakból állt, a gépfegyverrel a kezében álló szovjet katonát még 1956-ban, a forradalom idején döntötték le. Később pótolták, ma pedig a Memento Parkban található.
A Citadella 2021-ben kezdődő felújításával együtt 2023-2024 között a Szabadság-szobor is teljes rekonstrukción esett át.
A ma is ismert szobor felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, Vorosilov marsall maga személyesen is figyelemmel kísérte a munkálatokat. A szoborcsoport két mellékalakkal, a fáklyavivő, és a sárkányt legyőző férfival, valamint a szabadságot jelképező, pálmaágat tartó nőalakkal együtt alkot jelenleg egységet.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az eredeti felirat szerint a Felszabadulás emlékművét „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte, rajta egykor az elesett szovjet katonák neve is olvasható volt.
Kisfaludy modellje egy Vas megyei lány, a Soproni Állami Szanatórium röntgen asszisztense, Gaál Erzsébet volt. Hogy miként került képbe Horthy István annak ellenére, hogy a szobor mintájául szolgáló személye is ismert? A Jancsó-film, és a Szomszédok ugyan később gondoskodott erről, azonban vélhetően a közbeszédben már jóval korábban összekeveredett az időben egymáshoz viszonylag közel készülő, nagy publicitást kapó két emlékmű. Az urbanlegends.hu szerint egy másik mű, a szolnoki szovjet emlékmű esetén valóban felmerült, hogy beleolvasszák ifjabb Horthy szobrát (hogy ne menjen kárba), azonban a városnak nem volt pénze a megvalósításra.
Olasz Lajos szerint a legyőzött nemzet megszállók mögötti összekacsintása volt az, ami a legendát leginkább táplálta.
Hogy a Szabadság-szobor valójában Horthy Istvánt ábrázolja, és csak a kezében lévő tárgyat cserélték le egy repülőgép csavarról pálmaágra azért, hogy a határidőre elkészüljön a szovjet emlékmű, az a 1960-70-es években Svájcban és Ausztráliában is ténynek számított. Jancsó Miklós filmje erre 2000-ben még egy lapáttal rátett, igaz addigra
Taki bácsi már szóba hozta ugyanezt 1988-ban, a Szomszédok egyik első részében, amikor idegenvezetést tartott Sümeghy külföldről hazalátogató unokahúgának.
Kisfaludy Stróbl Zsigmond maga is ismerte a légből kapott elméletet, és már 1969-ben hangsúlyozta Emberek és szobrok című könyvében, hogy a két szobornak nincs köze egymáshoz. Egy időben ráadásul egymás mellett álltak műtermében, így bárki megbizonyosodhatott akkoriban arról, mennyire máshogy néznek ki. Bár a mestert Horthy is aktívan foglalkoztatta, 1949-ben az új államvezetés is megnyerte magának, hiszen nagy névnek számított a szakmában, és dolgozni akart. A Gellért-hegyen álló, monumentális emlékmű mellett ő készíthette végül el Kossuth Lajos parlament előtt álló, illetve a Millenniumi emlékműre felkerülő szobrát is, az azóta megsemmisült Hálaemlékművet a Szabadság térre, valamint a Sztálin 70. születésnapjára megformázott Hála nevet viselő szobrot is.
Kisfaludy Kossuth-szobra eredetileg nem volt része a Hősök terén álló emlékműnek. Az alábbi cikkünkből kiderül, hogyan alakították át több ízben is a turisták százezreit vonzó látványosságot az elmúlt száz év során.
