Újra megyék lesznek a vármegyékből: ilyen költségekkel jár

Magyarország térképe vármegyékre felosztva
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Alig néhány évvel azután, hogy Magyarországon visszahozták a vármegye elnevezést, ismét változás jöhet a közigazgatásban. Az új kormány tervei szerint újra megyéknek hívhatják majd az ország közigazgatási egységeit.

A korábbi átállás becslések szerint akár egymilliárd forintba is kerülhetett az államnak, a Blikk cikke szerint a visszacserélés is hasonló nagyságrendű kiadásokkal járhat .

Több mint ezeréves története van a vármegyéknek

A vármegye kifejezés a magyar államszervezet egyik legrégebbi eleme. A történészek szerint a rendszer kialakulására frank és bajor minták is hatással voltak. A kutatók úgy vélik, Szent István korában a frank grófsági rendszer szolgálhatott példaként, a magyar ispánok hatásköre sok tekintetben hasonlított a frank grófokéhoz.

Térkép, melyen a Magyar Királyság vármegyéi láthatóak
Így tagolódtak a Magyar Királyság vármegyéi
Fotó: Wikipedia (Hogweard)

A királyi vármegyék a középkori magyar állam alapvető közigazgatási egységei voltak, működésükben pedig meghatározó szerepet játszott a királyi hatalom. Ez a rendszer nagyjából a 13. századig maradt fenn, később pedig fokozatosan kialakult a nemesi vármegyerendszer, amely egészen 1848-ig meghatározta a magyar közigazgatást. A polgári korszakban is megmaradt a vármegyei rendszer, egészen az 1950-es megyerendezésig.

Idézőjel ikon

Akkor szűnt meg hivatalosan a vármegye elnevezés, amikor Magyarország 19 megyére tagolódott.

A történelmi név azonban visszatért, amikor 2022. július 19-én tizenegyedik alkalommal módosították az Alaptörvényt. 2023. január 1. napjával a megyék vármegyék lettek, a kormánymegbízottak pedig főispánokká váltak. A döntést akkor a történelmi hagyományok és a nemzeti összetartozás erősítésével indokolták.

Táblák, pecsétek, jogszabályok, okiratok: mindent át kellett írni

A változással több száz törvényt, rendeleteket, alapító okiratot és hivatali dokumentumot kellett átírni, lecserélték a táblákat, pecséteket, levélpapírokat és igazolványokat is. Új nevet kaptak többek között a kormányhivatalok, a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a főügyészségek, az adó- és vámigazgatóságok, a kórházak, a levéltárak és a könyvtárak is.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek országszerte 714 megyehatárjelző táblát kellett lecserélnie vagy átalakítania. Volt, ahol elegendő volt az átragasztás, máshol teljesen új táblákat gyártottak.

A költségek pontos összegét soha nem közölték hivatalosan

Az Index cikke szerint fél évvel a módosítások után sem tudták megmondani az akkori kormány képviselői, hogy pontosan mennyibe került az egész procedúra.

Voltak olyan kiadások is, amelyek elsőre jelentéktelennek tűnhetnek, mégis sok pénzt emésztettek fel. A Legfőbb Ügyészség például több mint egymillió forintot költött új hivatali táblákra, emellett új ügyészségi igazolványokat is gyártani kellett. A Nemzeti Választási Iroda pedig közel 17 millió forintért módosította a választási rendszerekben a megnevezéseket.

Amikor korábban Csongrád megye nevét Csongrád-Csanádra módosították, az állam 35 millió forintot biztosított a névváltoztatással kapcsolatos feladatokra. Ebből kiindulva országos szinten akár több százmilliós, sőt milliárdos tételről is szó lehetett.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Most minden kezdődhet elölről

Május 18-án, a második kormányülés sajtótájékoztatóján Magyar Péter miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy középtávon az egész kormányhivatali rendszert átalakítják, megszűnnek majd a vármegyék, a kormányhivataloktól több hatáskör elkerülhet, és szakítani szeretnének azzal a rendszerrel, hogy a főispánok politikai kinevezettek.

Hogy mindez végül mekkora terhet jelenthet az államnak, azt egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, de a korábbi átállás tapasztalatai alapján most is hasonló adminisztratív és anyagi költségekkel lehet számolni.

Kapcsolódó cikkükben egy vaktérképes kvízzel tesztelheted tudásod. Egyetlen vármegyét mutatunk meg, és el kell döntened, melyiket látod az ország 19 nagy közigazgatási egysége közül.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?