dagerrotípia - Dívány

Nem csak Petőfi Sándorról, a magyar szabadságharc másik leghíresebb hőséről, Kossuth Lajosról is készült dagerrotípia eljárással arckép, Kossuth azonban nem idehaza, hanem Amerikában állt modellt, méghozzá az ország akkori két leghíresebb portréfotósának. A legendás Kossuth-dagerrotípia kalandos úton került végül Magyarországra.

Június 21-én ünnepeljük a szelfizés világnapját, melynek apropóján vetünk egy pillantást a világ legelső szelfijére – ugyan maga a szelfi kifejezés csak a 21. század elején született, és az elmúlt évtizedben vált igazi divathóborttá a fotós önarcképek készítése, a legkorábbi ismert hasonló felvétel a fényképezés hajnalán, több mint 180 évvel ezelőtt készült.

A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?

Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.