Miért kell úgy tenniük az indiai nőknek, mintha nem is léteznének?

Olvasási idő kb. 4 perc

A hagyományos indiai családokban a nők szerepe az engedelmességre korlátozódik: arra, hogy tiszteljék édesapjukat, férjüket, és csendben kövessék a számukra előírtakat. Ez a szerepfelfogás még ma is élénken jelen van az indiai társadalomban – állítja Deepa Narayan pszichológus-antropológus és aktivista, több mint 15, a nők helyzetével foglalkozó könyv szerzője.

Narayan – aki az ENSZ, a Világbank és számos civil szervezet számára dolgozott független tanácsadóként a szegénységgel és a nemi egyenlőtlenséggel kapcsolatos projektekben, hazájában csakúgy mint más országokban – a TEDTalk India konferencián szólalt fel az országban még napjainkban is tapasztalható, a nőket alávetett szerepre korlátozó felfogás ellen.

Szakadék tátong a látszat és a valóság között

2012-ben Új-Delhiben egy fiatal lány a tömött buszon, utazás közben lett csoportos nemi erőszak áldozata, sérüléseibe bele is halt. Ez a tragédia késztette arra Narayant, hogy alaposan megvizsgálja, milyen férfi- és nőképpel rendelkeznek hazájában a fiatalok, milyen felfogást nevel beléjük a társadalom. Három évig tartó kutatása során 600, többségében tanult, középosztálybeli nőt, férfit és gyereket kérdezett meg, majd további egy évig elemezte a válaszokat.

A kutatásból leszűrt tanulság egyértelmű volt: hatalmas szakadék tátong a látszat és a mögötte meghúzódó valóság mögött. A felületes szemlélő azt látja, hogy Indiában csakúgy mint a világ bármely más részén, a felső és középosztálybeli nők elegánsan öltöznek, diplomával és önálló keresettel rendelkeznek. A felszín alatt azonban továbbra is a hagyományos, a nőket engedelmes, néma szerepre korlátozó felfogás él. Ezek a társadalmi osztályok becsapják saját magukat, amikor azt hiszik, az oktatással és a munkaerőpiaci jelenléttel emancipálták a nőket, miközben az alapvető szemlélet velük kapcsolatban alig változott – állítja Narayan.

Deepa Narayan a TEDTalk India konferencián
Fotó: Amit Madheshiya

A hagyományos indiai családokban a szülők úgy gondolják, az a feladatuk, hogy „jó lányokat” neveljenek – ez viszont valójában azt jelenti, hogy engedelmességre nevelik őket, arra, hogy a háttérben maradjanak, és mindenekelőtt behódoljanak a férfiak akaratának. A kulcsszó az alkalmazkodás: a szülők arra intik lánygyermekeiket, hogy minden helyzetben alkalmazkodjanak – magyarázza az előadó. Bármi történik, csak tűrjenek, és tegyenek úgy, mintha nem is léteznének.

Kutatásában Narayan hét kategóriát állított fel, melyek azokat a szokásokat jelölik, ahogyan az indiai társadalomban a nőket láthatatlanná teszik, megfosztják őket a hangjuktól és az egyéniségüktől. Ezek annyira beleivódtak az indiai társadalomba – állítja –, hogy a többség számára teljesen jónak és természetesnek tűnnek. Miért változtatnának olyasmin, ami évszázadok óta bevett szokás, és kiválóan szolgálta a szüleiket és a nagyszüleiket is?

A nők maradjanak csendben, mintha nem is léteznének

• Az első az a felfogás, amely a női testet tabuként kezeli. A lányokat arra tanítják otthon, hogy a testiség szégyellnivaló dolog, amiről beszélni sem szabad, a testüket el kell takarni, mintha nem is létezne. Nem véletlen, hogy a megerőszakolt nők többsége senkinek, még az édesanyjának sem meri elmondani, mi történt vele. Az sem meglepő, hogy az indiai nők kilencven százaléka rosszul érzi magát a bőrében és szorong a testét illetően.

• A második kategória az a hagyományos neveltetés, amely a nőket csendes, engedelmes szerepre tanítja. Narayan saját példáját említi: kislányként édesanyja mindig arra intette, hogy maradjon csendben, ne beszéljen vissza, tartsa meg magának a véleményét, így elkerülheti a konfliktusokat a férfiakkal. A nőket megfosztják a hangjuktól, akárcsak a testüktől. Se látszódni, se a hangjukat hallatni nem engedik őket.

• A csendes engedelmesség mellett még arra is tanítják a lányokat, hogy mindig örömmel szolgáljanak ki másokat. Legyenek kedvesek, szelídek és próbáljanak mindenkinek a kedvében járni. Sokan ezért mosollyal tűrik, amikor megalázzák és kihasználják őket. Azzal pedig, hogy folyton próbálnak egyszerre mindenkit boldoggá tenni, saját vágyaikat, ambícióikat szorítják háttérbe és felejtik el teljesen.

• A test mellett a szexualitás is tabu – a nőknek nem lehetnek szexuális vágyaik. Mivel semmilyen felvilágosítást nem kapnak a testükkel kapcsolatban, fogalmuk sincs róla, hogyan működik a nemiség. De minek is tudni róla? Miért legyenek vágyai olyasvalakinek, aki nem rendelkezik hanggal, testtel, saját véleménnyel és ambíciókkal?

• Az ötödik szokás a nők egymás közti bizalmának aláásása. A lányokat arra nevelik, hogy csak a férfiakban bízzanak, különösen a férjükben. Más nőkre úgy tekintenek, mint féltékeny, áskálódó lényekre, akik felborítják a férj–feleség kapcsolaton alapuló család békéjét. Mivel a nők ellenfélként tekintenek egymásra, nem létezik köztük szolidaritás. Nem tudnak összefogni és közösen harcolni a jogaikért.

Indiai nők Priyanka Reddy állatorvosnő megerőszakolása és meggyilkolása miatt tüntetnek
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

• A hatodik a magas fokú kötelességtudat, az, hogy a nők a mások iránti kötelezettségeiket a saját vágyaik elé helyezik. A lányoknak azt tanítják, hogy mindenkinek segítsenek, tartsák egyben a családot, legyenek gondoskodó és szerető gyerekek, feleségek és anyák. Az, hogy ők mit szeretnének, csak másodlagos – az első a feladataik teljesítése. Nem csoda, hogy a háziasszonyok többsége sohasem jut tovább a háztartással kapcsolatos témák megvitatásán.

• Végezetül pedig a nőket függőségre nevelik, arra, hogy úgy gondolják, férfiak nélkül képtelenek lennének életben maradni, a házasságon kívül nem létezik számukra más alternatíva.

A felfogás gyökerét kell megvizsgálni

A vázolt hét dologra épülő felfogás a férfiakat arra ösztönzi, hogy használati tárgyként tekintsenek a nőkre, akiket bármikor a saját vágyaikra és céljaikra használhatnak. Ezért sem véletlen, hogy ennyi nő szenved el nemi abúzust. Narayan cselekvésre és összefogásra inti a nőket és a férfiakat: az évszázados szokásokon nehéz változtatni, de nem lehetetlen.

Meg kell vizsgálni a felfogás gyökerét, azt a kérdést, hogy mit tekint a társadalom ideális nő- és férfiszerepképnek. Az alapvető definíción kell változtatni – nem a nőknek, hanem az emberekben élő, nőkről alkotott felfogásnak kell változnia. Ez pedig csak akkor sikerülhet, ha közösen tesszük meg a lépéseket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?