női jogok - Dívány

A születésszabályozás kérdése a mai napig képes felborzolni a kedélyeket a világ minden táján, nemcsak ma, hanem már száz évvel ezelőtt is. Ez a téma mindig is összefüggött a nők jogainak korlátozásával, illetve azok kiterjesztésével is. Mi most egyik kérdésben sem foglalunk állást, inkább elmeséljük egy különleges nő történetét, aki ugyan élhetett volna kényelmes életet is a vagyonán ülve, mégis inkább úgy döntött, tesz azokért, akik nem tudják hallatni a hangjukat.

Az ókori Görögország nem éppen a nemek egyenlőségéről volt híres: a nők szerepe kimerült a háztartás ellátásában és a gyereknevelésben, többségük még az otthonát sem hagyhatta el férje felügyelete nélkül – azonban egészen más volt a helyzet a mindenre elszánt harcosairól híressé vált Spártában, ahol a nőket polgárjog, öröklési jog és oktatás illette meg, a férfiakhoz hasonlóan sportversenyeken vettek részt, és időnként még a politikai vitákba is belefolytak.

Az utóbbi időkben két anya nevével van tele az internet: egyikük mintaszülőnek tűnt, másikukra éppen most sütik rá a rossz anya bélyegét.

A középkori Európában a házasulandó fiatal nők legfontosabb értékének a szüzességük számított, a közkeletű nézet szerint ugyanis csak az ara érintetlensége garantálhatta, hogy a születendő gyerekek a férj vér szerinti, törvényes utódai legyenek. A menyasszonyokat ezért gyakran szüzességi teszteknek vetették alá, sokan pedig drasztikus lépéseket tettek, különböző trükköket alkalmaztak, hogy meghamisítsák a vizsgálat eredményét, és elhitessék leendő férjükkel, még nem érintette őket férfi.

Minden családban előfordulnak balhés rokonok, még a világ legfontosabb vezetői sem ússzák meg ezt a kínos problémát: Theodore Rooseveltnek, az Egyesült Államok 26. elnökének legidősebb gyermeke, Alice okozott folyamatos fejfájást, aki fittyet hányt a nőket érintő illemszabályokra, rebellis viselkedésével bulvárhőssé vált, és kétszer is kitiltották a Fehér Házból.

Az amerikai munkásmozgalomnak, a nők és a bevándorlók jogaiért harcoló erőknek is jelentős lökést adott az 1911 márciusában a manhattani Triangle ruhaüzemben történt tűzeset, melyben 146 munkás, többségében fiatal nők, vesztette életét – a döbbenetes tragédia a borzalmas munkakörülmények és a főnökség hanyag magatartásának számlájára írható.

Elizabeth Blackwell 1849-ben történelmet írt azzal, hogy ő lett az első orvosi diplomát szerzett amerikai nő – pedig csupán azért vették fel az egyetemre, mert azt hitték, jelentkezése csak rossz tréfa.

A hagyományos indiai családokban a nők szerepe az engedelmességre korlátozódik: arra, hogy tiszteljék édesapjukat, férjüket, és csendben kövessék a számukra előírtakat. Ez a szerepfelfogás még ma is élénken jelen van az indiai társadalomban – állítja Deepa Narayan pszichológus-antropológus és aktivista, több mint 15, a nők helyzetével foglalkozó könyv szerzője.

A viktoriánus kor női betörői megbotránkoztatták a hitetlenkedő közvéleményt és alaposan borsot törtek a rendőrség orra alá.

Mint minden évben, idén is rangsorolták, mely országokban a legjobb a nők helyzete világszerte. A listát továbbra is Svédország vezeti.

A vadnyugat lányai és asszonyai nem csak felfedező vagy harcos férjeiket várták otthonuk melegében, de nagy szerepük volt a történelem alakulásában. Kémkedtek, hosszú utakat tettek meg és felemelték hangjukat a fontos ügyek érdekében.

1920 óta szerezhetnek egyébként nők is diplomát az egyetemen, amelyre most először sikerült több nőnek bejutnia.