Majd egy egész életnyi küzdelem és kudarc állt L. Frank Baum háta mögött, amikor elkezdte megírni azt a művét, amelyről ma mindenki ismeri. Az Óz, a nagy varázsló valószínűleg sosem született volna meg, ha az író nem ismeri Matilda Gage-et, a korszak egyik legnagyobb nőjogi aktivistáját.
A bostoni maraton versenyigazgatója rávetette magát az egyik versenyzőre, megpróbálta letépni a rajtszámát és kiebrudalni őt a futásban részt vevők közül – 1967-et írtunk, a versenyző, Kathrine Switzer bűne pedig az volt, hogy nőként indult el a híres versenyen. Az incidenst világhírű fotó örökítette meg, mely rávilágított a sportban tapasztalható szexuális diszkrimináció megdöbbentő mértékére.
Bármenyire is hihetetlen, napjainkban is léteznek helyek, ahová nők – kulturális, vallási vagy egyéb tiltás okán – nem tehetik be a lábukat. Ázsiában, a Közel-Keleten, de Európában is találhatóak efféle nemi megkülönböztetést alkalmazó helyszínek, köztük ismert turistalátványosságok is.
A labdarúgás ma is elsősorban a férfiak terepének számít, a női játékosok és csapatok azonban egyre gyakrabban bizonyítják elszántságukat, tudásukat és tehetségüket a pályán. Hosszú utat kellett megtennie a női futballnak, mire eljuthatott idáig: a 19. század végén, 20. század elején kigúnyolták és gyakran inzultálták a játékosokat, sőt, többször meg is tiltották, hogy hölgyek a gyepre lépjenek.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az ősi hiedelmek és babonás szokások olykor még a 21. századi világban is nehezen halnak ki: a nyugat-afrikai Ghánában létezik egy falu, ahol törvény tiltja a gyerekszülést és a temetést, ezek a cselekedetek ugyanis magukra vonnák az istenek haragját.
Ungár Margit történelmet írt azzal, hogy ő lett Magyarországon (és egyben Ausztriában) az első nő, aki jogi diplomát szerzett – ezzel azonban nem elégedett meg, ügyvédként elszántan küzdött a nők és a házasságon kívül született gyermekek jogaiért. Az „ügyvédnők anyját” mégis többnyire elfeledte az utókor.
Jules Verne híres regényében a különc arisztokrata, Phineas Fogg fogadásból 80 nap alatt körbeutazza a Földet, ami az akkori technikai adottságokkal különleges teljesítménynek számít – 16 évvel a regény megjelenése után egy vakmerő újságírónő, Nellie Bly úgy döntött, rálicitál Verne fiktív hősére, és a valóságban még ennél is gyorsabban kerüli meg a világot.
Az ókori Róma rettenthetetlen harcosait mindenki ismeri, azt azonban kevesen tudják, hogy nemcsak férfiak, de gyakran nők is megküzdöttek egymással az arénában, a közönség legnagyobb örömére – a női gladiátorok harciasak, függetlenek és általában kifejezetten csinosak voltak, hiszen munkaadóik jól tudták, a „sex appeal” igencsak felkelti a (férfi)közönség figyelmét.
Kevesen tudják, de az egyik legrégebbi, esztergálásról szóló barkácskönyvet egy nő írta. Miközben a DIY, azaz a csináld magad barkácsmozgalom története a 19. századra nyúlik vissza, a nők mára kitörtek a hobbikézműveskedés berkeiből, sokan nehézgépkezelőként dolgoznak. De miért tartott ez ilyen sokáig?
Egyiptom nem csak vallása és halottkultusza miatt számít különlegesnek az ókor civilizációi között: a Nílus völgyének egykori lakói meglepően modern felfogással bírtak a szex, a szerelem és a párkapcsolatok terén. Az egyiptomi nők egyenlő jogokkal rendelkeztek, a párok védekeztek a nem kívánt terhesség ellen, és senkit sem zavart a házasság előtti szex.
Pécsi Eszter az első magyar női építészmérnök volt, a XX. századi modern építészet meghatározó alkotója. 1920-ban első nőként diplomázott a Műegyetemen, hozzá hasonló úttörő nőtársaival létrehozta a két világháború között a Dolgozó Nők Egyesületét. Ekkor nyilatkozta: „Nemcsak a gyerek az álmom, hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni.”
