Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Erőművészek, súlyemelők, valódi Herkulesek, akik gránittömböket cipeltek és autókat tartottak meg a vállukon.
Herkulestől és Sámsontól Toldi Miklósig és Kinizsi Pálig: a mitológia és a történelem tele van hatalmas testi erővel megáldott hősökkel, akiknek a képességein ámult a világ. A History összeszedte a történelem legismertebb erős embereit.
Aki 600 kilót emelt, majd eltört a háta
A vikingek legendás skandináv harcosok voltak, akiknek a portyáitól egész Európa rettegett. Mivel a hajóikat olykor ki kellett emelni a vízből és keresztülvonszolni a szárazföldön, a viking hajósoknak óriási testi erővel kellett rendelkezniük, és erről bizonyságot is kellett adniuk a társaik előtt. Ahhoz, hogy egy hajóst elfogadjanak, képesnek kellett lennie rá, hogy felemeljen egy 150 kilós követ.
A legenda szerint a 11. században élt izlandi harcos, Orm Storolfsson megemelte egy hajó 600 kilós árbocát, majd három lépést tett vele, mielőtt eltört volna a háta. Egy 2015-ös versenyen A trónok harcából is ismert Hafthór Björnsson, azaz A Hegy, nem hivatalosan megdöntötte Storolfsson rekordját, amikor egy 650 kilós farönköt cipelt öt lépésen át. Ezzel ő lett minden idők legerősebb vikingje.
Aki zenekarostul emelt fel egy zongorát
A skót Herkulesként ismert William Bankier (1870–1949) 15 éves korában megszökött otthonról, majd beállt egy utazó cirkuszba, ahol a legnagyobb sztár, egy alkoholista erőművész vette a szárnyai alá. A fiú hamarosan saját maga is attrakcióvá vált erőemelő mutatványaival, amelyeket az évek során több társulat kötelékében mutatott be a közönségnek: többek között Buffalo Bill vadnyugati show-jában is fellépett Amerikában.
Az Apollo művésznéven fellépő Bankier mutatványai közé tartozott, hogy emelőhám segítségével elefántokat emelt a levegőbe, mindkét kezében 25 kilós súlyokat tartva ugrált át székeken, egyik híres mutatványában pedig egy zongorát emelt fel, amelynek a tetején hatfős zenekar játszott egy táncossal kiegészülve. A show végén az erőművész tíz fontot ajánlott fel annak a nézőnek, aki képes lecipelni a színpadról egy 200 kilós zsákot – és a pénz minden esetben Bankier tárcájában maradt. Később birkózómenedzsernek állt, és könyvet is írt a testépítésről, amelyben kihívta a korszak híres német erőművészét, Eugen Sandow-t, hogy mérje össze vele az erejét és az állóképességét, de Sandow visszautasította a felkérést.
Aki 330 kilós gránittömböket cipelt
Egy másik skót erőember, Donald Dinnie (1837–1916) az évente megrendezett Felföldi Játékok sztárjaként vált ismertté, ahol többek közt malomkődobásban, kalapácsvetésben, súlylökésben és póznadobásban mérkőznek meg a versenyzők. 1856 és 1869 között, majd 1871-től 1876-ig bizonyult állandó, legyőzhetetlen bajnoknak. Élete során Dinnie több mint kétezer birkózómérkőzésen és kétszáz súlyemelő versenyen mérette meg magát, amikkel – mai árfolyamon számolva – összesen 2,5 millió dollárt keresett.
Leghíresebb mutatványában, 1860-ban két gránittömböt emelt a levegőbe, amelyek együttesen 330 kilót nyomtak, és a szülővárosa közelében levő öt méter széles hídon cipelte át őket. A róla kialakult képet mutatja, hogy az I. világháborúban használt, súlyos tüzérségi gránátok némelyikét Donald Dinnie-nek becézték a katonák.
Aki a fogával emelt meg egy asztalt
Thomas Topham (1710–1749), a brit Sámson jó angol szokáshoz híven a kocsmában kezdte karrierjét, méghozzá saját pubjában, ahová különböző mutatványokkal csalogatta be a népeket. 1741-ben a levegőbe emelt három italoshordót, amelyek együttesen 600 kilót nyomtak, így ünnepelvén meg a brit haditengerészet panamai győzelmét a spanyolok felett. Isaac Newton egyik asszisztense, John Theophilus Desaguliers feljegyzései szerint (aki megpróbált tudományos magyarázatot találni az erőművész kocsmatulajdonos hihetetlen képességeire), Topham egy ízben a fogával emelt meg egy 45 kilós asztalt, máskor egy 350 kilós követ emelt a levegőbe. Nem véletlen, hogy Desaguliers később testőrként alkalmazta megfigyeléseinek alanyát.
Aki jó célra használta az erejét
A georgiai születésű Paul Anderson (1932–1994) középiskolás korában kezdett súlyemeléssel foglalkozni, azt remélve, hogy kellően megizmosodva beveszik a suli amerikaifoci-csapatába. Hamarosan azonban annyira rákapott a súlyemelésre, hogy a focit el is felejtette. Anderson, aki súlyzók helyett teherautók tengelyét és 200 literes benzineshordókat emelgetett edzés gyanánt, az 1950-es években olimpiát nyert, és világbajnok is lett súlyemelésben. Ezt követően évente több mint ötszáz fellépést vállalt erőművészként, hogy a bevételekből 1961-ben szülővárosához közel egy otthont alapíthasson nehéz sorsú gyerekek és kamaszok számára. Az intézmény a mai napig működik.
Egy alkalommal, a hidegháború idején Moszkvában, szovjet sporttársai ámulatára 180 kilós súlyt emelt a magasba. A georgiai Herkules máig a világ valaha élt legerősebb emberének számít: hivatalosan 220 kilót tudott lökni, 285 kilót fekvenyomni, háttal emelésben pedig 2840 kg-ot teljesített, ami az egy ember által valaha megemelt legnagyobb súly.
Aki igazi showman is volt
A mindössze 65 kilós testsúlyával igencsak aprónak számító, londoni születésű Monte Saldo (1879–1949), születési nevén Alfred Montague Woollaston, tizenéves korában kezdett erőemeléssel foglalkozni. Hatalmas ereje mellett igazi showman is volt, és mindig tudta, hogyan kápráztassa el a közönséget. Egyik híres mutatványakor egy emelvényt tartott a vállán, amelyen keresztülhajtott egy emberekkel teli autó. A kocsi az emelvénnyel együtt kb. egy tonnát nyomott. 1906-ban testvérével, Frankkel közösen A szobrász álma című műsorszámmal szórakoztatta a közönséget, amelyben egy megelevenedett ókori atlétaszobor szerepét öltötte magára.
Talált gyerekből a háború hőse
A portugál születésű Peter Francisco (1760 körül–1831) az amerikai függetlenségi háború hőseként vonult be a köztudatba. A virginiai óriás, akire árva gyerekként egy hajódokkban leltek rá, 15 évesen egy kovácsműhelyben dolgozott segédként, amikor elhatározta, hogy csatlakozik a felkelő csapatokhoz. A kamaszként már 120 kilós, 198 centi magas Francisco George Washington tábornok alatt szolgált, és részt vett a győzelmes yorktowni csatában. A legenda szerint egyszer egy féltonnás ágyút cipelt át a sárral borított csatatéren, nehogy az ellenség kezére juthasson. Emlékezetét többek közt szobor, park és egy 1974-ben kibocsátott bélyeg is őrzi.
