2018 októberében hatvan részből álló saját gyártású televíziós sorozat indult a Viasat3 csatornán. A 200 első randi a 2014-ben megjelent Ciega Citas (Vak randik) című spanyol telenovella magyar változata, csodálatos színészekkel. Ráadásul minden eddiginél több meleg szereplő jelenik meg estéről estére a képernyőn, de egy leszbikus és egy transz nő történetébe is bepillantást nyerhetnek a nézők. Fejlődtünk valamit Oli úr és Hoffer Misi óta? Magyar sorozatokból szemezgettünk.

Nézem a 200 első randi című sorozatot. Nem elvétve, inkább rendszeresen. Szeretek egy munkával töltött nap után elnyúlni a kanapén, és hagyni, hogy szórakoztasson Gáspár Kata, Pápai Erika vagy éppen Trokán Péter játéka.

Gondolhatnád, hogy ez most egy coming out volt. Nem, nem az. Ugyan elárultam magamról valamit, ami az entellektüel barátaim szemében még ciki is lehet. De az esti tévézéshez nem társul rendszerszintű elnyomás: nem kell erőszaktól tartanom, nem ér miatta hátrányos megkülönböztetés a munkahelyemen vagy a gyermekvállalás területén. Ezzel szemben, amikor elmondom neked, hogy nem vagyok heteró, a helyzet megváltozik. 

A leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer (LMBTQ) emberek a mai napig az egyik legkevésbé elfogadott kisebbségi csoport Magyarországon. Az Európai Bizottság 2015-ben készült Eurobarometer-vizsgálata szerint a magyarok mindössze 57 százalékának lenne kényelmes, ha kollégájuk meleg, leszbikus vagy biszexuális lenne. A válaszadók 49 százaléka ért egyet azzal, hogy az LMB-embereket a heteroszexuális emberekkel azonos jogok illetik meg, míg az emberek csupán 34 százaléka engedné meg egy transznemű embernek (akinek a születéskor kijelölt neme és a nemi identitása különbözik), hogy megváltoztassa a nemét a hivatalos papírjain. 2018-ban a Kantar Hoffmann végzett attitűdfelmérést a Budapest Pride megbízásából 954 fő részvételével, nemre, korra, településtípusra és régióra reprezentatív módon. Azt találták, hogy a válaszadók 52 százaléka ellenzi azonos nemű párok számára az örökbefogadást, és csupán 19 százalék örülne, ha egy ismerőse előbújna neki.

Az idén készült kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezett magyar emberek mindössze 21 százaléka ismer személyesen LMBT-embert, ők kimutathatóan pozitívabb attitűdökkel rendelkeznek a kutatás többi résztvevőjénél. A valóságban persze sokkal többen ismerhetnek ilyen embereket, csak a kényszerű rejtőzködés miatt nem tudják róluk, hogy ehhez a kisebbségi csoporthoz tartoznak.

Egy olyan országban, ahol még mindig túl sok az előítélet, ahol száz emberből nyolcvan csak a tévében találkozik a többségitől eltérő szexuális irányultságú, illetve transznemű emberrel, igenis óriási jelentősége lehet annak, hogy ezek a karakterek milyen képet közvetítenek. Magyarország jobban teljesít a Szomszédok óta?

A kezdetek: Oli úr, a „félmeleg fodrászkirálynő”

A magyar sorozatgyártás történetében minden a Szomszédokkal kezdődött. Emiatt talán nem meglepő, hogy ebben a sorozatban bukkant fel először meleg karakter is, noha ez nyíltan sosem hangzott el a szereplővel kapcsolatban. Az Oli névre hallgató fodrászt 1990–1993 között alakította Bajor Imre, ami országos népszerűséget hozott a színésznek.

A egykori Origo készített interjút Horváth Ádámmal, a sorozat író-rendezőjével, aki elmondta: épp abban az időben látta Bajor Imrét először a Játékszínben, a Hyppolit, a lakáj egyik szerepében. Ez ihlette arra, hogy megteremtse Oli figuráját. Tudatosan döntött a név mellett, mert női és férfi nemre is utalhat a becézett forma. A „félmeleg” hajszobrász jellemzője volt továbbá, hogy „tiltakozik a nők ellen, és lelkesedik a férfiakért”. Selypítő beszédmódja, affektáló gesztusai és az általa használt szavak nevetség tárgyát képezték a sorozatban, amit más szereplők további „humorral” tetéztek: például Oli néninek, fodrászkirálynőnek hívták, vagy melegen ajánlották.

Horváth szerint akkoriban csupa pozitív visszajelzés érkezett hozzájuk a karakterrel kapcsolatban, azonban Bajor arról is beszámolt, hogy többször lebuzizták az utcán. Ő egyébként sokkal komolyabb társadalmi jelentőséget tulajdonított a szereplőnek, míg Horváth egyszerű „humorforrásként” tekintett rá. 

ÉRTÉKELÉS

  1. A karakter meleg férfiak ízetlen karikatúrája, ábrázolása rendkívül sztereotip. A vicc állandó tárgyának lenni meglehetősen lealacsonyító létállapot. A humor és a kisebbségi csoportok viszonyáról korábbi cikkünkben olvashatsz. Az ábrázolás hamis képet közvetít a melegségről, az előítéletekre inkább ráerősít, semmint megkérdőjelezné azokat.
  2. A figura vonásaiban (elnevezés, bemutatására alkalmazott jelzők) folyamatosan keveredik a nemi identitás és a szexuális irányultság fogalma. A nemi identitás a nemünkhöz kapcsolódó mélyen átélt belső érzésünket jelenti, míg a szexuális irányultságunk azt jelöli, hogy milyen nemű emberek iránt vonzódunk. Ez a két dolog egymástól teljesen független. A férfiasságot heterók és nem heterók rengeteg módon kifejezhetik, még ha a társadalom ideálisnak tekintett férfiképe nyomasztóan szűkre szabott is. Bármilyen okból megkérdőjelezni valakinek a nemi identitását, nemcsak téves elképzelés, de sértő is. A meleg férfiak sokfélék: lehetnek egészen macsók vagy hagyományos értelemben véve nőiesebbek is. 
  3. Oli úrnak nincs szerelmi élete, melegségéhez fűződő tapasztalatairól semmit nem tudunk meg.
  4. A többi szereplő is meglehetősen negatívan viszonyul hozzá. Amikor Oli úr először színre lép, a találkozás után Juli így nyilatkozik: „Ha ez az Oli két napig itt dolgozik, te újból megszereted a nőket, én viszont kiábrándulok a férfiakból.” 

Hoffer Misi vívódásai a Mátyás téren

Hoffer Misi (Halász Gábor) halásznadrágos alakja 1998-ban tűnt fel a Barátok köztben. A kitűnő tanuló, kedves, szorgalmas fiatalemberről hamarosan kiderült, hogy meleg. Misi mindent megtett, hogy szexuális irányultságát el tudja rejteni a társasház többi lakója előtt, de a Berényi Miklósok és Magdi nénik ármánykodással teli világában esélye sem volt erre. Sorozatbeli édesapja, Józsi (Körtvélyessy Zsolt) szigorú, mogorva, vonalas ember lévén rendkívül negatív módon reagált fia előbújására, kezdetben egyenesen kitagadta. Misinek párja is volt a sorozatban, Szántó Robi, akit mai szemmel meglepő módon D. Tóth András alakított. Végül vele költözött Szegedre Misi, itt ért véget ez a szál. 

ÉRTÉKELÉS

  1. Hoffer Misi önemésztő karaktere érzékletesen mutatja be, hogy a társadalom előítéleteit (jelen esetben) meleg férfiak is magukévá teszik, és az identitás fejlődésének folyamata gyakran a szégyen és bűntudat érzésével kezdődik. Misi ráadásul joggal szorong az édesapja viselkedésétől, hiszen Józsi kezdetben nem képes elfogadni őt. Ha 16 éves koromban minden este nézem Misit, tuti, hogy évekkel később mondom el apukámnak, hogy nem vagyok heteró.
  2. Az első meleg csók 2001 márciusában csattant el főműsoridőben egy magyar sorozatban. Ez nagy horderejű dolognak számított akkor, de ebben jóformán meg is állt a szereplők közötti intimitás ábrázolása. Míg a kézfogás, egymás megérintése, a csókolózás szokványos jelenség heteroszexuális párok között a képernyőn.  
  3. A csendes, visszahúzódó Misi magányos harcos a heterók világában. Ez persze akkoriban sokak által megélt valóság volt, és manapság is jelentős probléma lehet az elszigeteltség. Ugyanakkor ma már számos LMBTQ- és transz szervezet, vidéki csoport várja közösségi eseményekkel, információkkal az érintetteket és támogatóikat.
  4. Misi története ambivalens módon zárul. Egyrészt felemelő, hogy Robi és az önazonos élet mellett döntve új életet kezd egy másik városban. Másrészt a szomorú üzenet az, hogy a melegségnek nem nagyon van helye a Mátyás téren.

Házsártos főnökből aranyszívű meleg srác: Tóbiás története

A Barátok közt nézői 2014 áprilisában ismerhették meg Nagy Tóbiást (Józan László), aki a Mercado-üzletlánc főnökeként folyamatosan egzecíroztatta Lacit és Gizit a kisboltban. Később Zsófival (Kiss Ramóna) vállalt gyermeket, majd a szerelem is rátalált Asztalos Kristóf (Hajnal János) személyében. 2018 októberében azonban véget ért a sorozatbeli szereplésük, a pár külföldre költözött. 

ÉRTÉKELÉS

  1. Tóbiás története olyan fontos problémákat mutat be, mint a munkahelyi diszkrimináció kérdése vagy a gyermekvállalás nehézsége.
  2. Mindent megtesz azért, hogy elfogadják őt. Annyira segítőkész, visszafogott és kedves, mintha folyamatosan kicsit védekező állásban lenne melegsége miatt, kompenzálna. 
  3. Tóbiásról évekig csak tudtuk, hogy meleg, de soha nem közeledett más férfiakhoz. Az első randira 2 évet, az első csókra újabb 2 évet kellett várni a nézőknek. Ez aligha életszerű. 
  4. Megannyi szereplő közül pont az egyetlen meleg párt írták ki a sorozatból, ez nagyon szomorú. Reméljük, hogy hamarosan érkezik az utánpótlás, és végre leszbikus, biszexuális, transznemű emberek történeteit is megismerhetjük.

Meleg srácok a 200 első randiban: Bence, Lali, Milán

A sorozat a harmincas éveiben járó Luca (Gáspár Kata) története köré szerveződik, aki fogadást köt az édesanyjával (Pápai Erika), hogy a húga esküvőjére már ő is meg fogja találni az igazit (igen, hisz benne). Az ő legjobb barátja és egyben kollégája Tolnai Bence (Járai Máté), aki a rádióban a divat rovatot viszi, ennek megfelelő igényességgel öltözködik. Kedves, jó humorú srác, akit mindenki szeret. Az ő párja lesz a fénymásológép-szerelő Lali (Telekes Péter), de régi kapcsolata is visszakerül a képbe Milán (Widder Kristóf) személyében. 

ÉRTÉKELÉS

  1. Bence abszolút nem redukálható le a melegségére a sorozatban. Ettől független eseményeknek is a részese, sokkal összetettebb karakter. Szexuális irányultságát büszke természetességgel, lazán vállalja, önmarcangolásnak végre nyoma sincs. Néha viccelődik a melegségével, előbújik, infókat oszt meg másokkal, ügyesen kialakított megküzdési mechanizmusai vannak. Ha néha kicsit modoros is, egy abszolút szerethető, szimpatikus figura, aki kialakította a maga közegét, és otthon érzi magát a világban.
  2. A három meleg szereplő felvonultatása lehetővé teszi, hogy változatosabbak legyenek a karakterábrázolások még akkor is, hogyha a mellékszereplő Milánról például kevesebb dolog derül ki. Lali egy másfajta férfiasságot képvisel: imádja a focit, szívesen bedob pár pofa sört munka után a haverjaival. 
  3. Ebben a sorozatban nem 4 év alatt történik egyetlen csók a szerelmesek között, hanem sokkal gyakoribb és magától értetődőbb az intimitás, az érzelmek kifejezése.
  4. Az epizódok azt is bemutatják, hogy milyen feszültségekkel jár egy kapcsolatban, hogyha két embernek eltérő tapasztalatai vannak az előbújásról, máshol tartanak ebben a folyamatban.

Leszbikus szerelem a bárpult mögött: Zsófi szerepe

Zita (Kovács Panka) egyetemi tanulmányait felfüggesztve egy bárban kezd el dolgozni, ahol megismeri Zsófit (Molnár G. Nóra). Zsófi kezdetben Zita volt vőlegényének, Eriknek (Simon Zoltán) igyekszik segíteni, hogy újra fellobbanjon a szerelem. De ahogy az lenni szokott, a romantikus érzések összevissza áradnak a három fiatal között.

ÉRTÉKELÉS

  1. Zsófi karakterén érződik, hogy mellékszereplő a sorozatban. Zita iránt táplált romantikus érzéseit különösebb gond nélkül, készségesen áldozza fel azért, hogy a heteroszexuális pár boldogságában segédkezzen. Ez sajnos nem túl jó üzenet: mintha az ő érzelmei nem lennének olyan fajsúlyosak, még elgyászolni sem kell őket.
  2. Az életéről viszonylag kevés dolgot tudunk meg. Abban a játékban is, amikor a szingliesten a fiúk csavarokat kapnak, a lányok anyákat, és meg kell keresni, hogy kinek ki a párja, Zsófi láthatóan nem illeszkedik a rendszerbe (anya hogy keres anyát?), de a heteroszexuális világrend eme megnyilvánulása furcsa módon egyáltalán nem okoz feszültséget benne.
  3. Amikor Erik zaklatottan elmondja Zitának, hogy Zsófi leszbikus, Zita csak ennyit válaszol: „Kit érdekel, lehet, hogy én is kipróbálom”. Ez óriási piros pont.
  4. A leszbikus szál során a két apafigura Dénes (Trokán Péter) és Géza (Szerednyey Béla) beszélgetéseit élveztem a legjobban. Dénes Ildikó második férje, Zita apukája, Géza pedig az első férj, Luca édesapja. Ez a patchwork család önmagában nagyon szerethető, ráadásul elég vicces dialógusok szoktak zajlani a szereplők között. Egy ideig a két férfi azt hiszi Zitáról, hogy leszbikus. Ilyen mondatok hangoznak el: „Csak az ilyen őskövületek, mint én, nem tudnak ezzel mit kezdeni, de a mai fiataloknak ez már természetes”, „Szerintem mindenkinek úgy jó, ahogy boldog”, „Az emberek 20 százalékának volt már ilyen élménye”, „Ma már az unokákat is meg lehet oldani”, „De ha nincs neki, az se baj”, „Úgy szeretünk, ahogy vagy, mindenben támogatunk”. Csak remélni tudom, hogy a tévénézők emlékezni fognak ezekre a mondatokra, ha ők kerülnek ilyen helyzetbe. 

SPOILER! 

A sorozat legerősebb epizódja: Rozina előbújása

Szeghalmi Rozina (Novák Angéla) egyfajta coach-ként érkezik a rádióhoz, hogy megfigyeléseivel segítsen fejleszteni a csapatmunkát az ott dolgozók között. A szőke bombanő erőteljes személyiségével egyből felkelti Karesz (Láng Balázs) érdeklődését. Mielőtt elcsattan közöttük az első csók, Rozina elmondja neki, hogy a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitás pedig nő, nemi megerősítő műtét segítségével a teste is átalakuláson ment keresztül. Rozina transzneműsége később munkatársai számára is kiderül.

ÉRTÉKELÉS

  1. Az előbújás egy szexuálisan eléggé felfokozott helyzetben zajlik, amikor épp egymásnak esne a két szereplő a mosdóban. Karesz abszolút pozitívan reagál a helyzetre és megerősíti abban, hogy mennyire vonzódik hozzá. Ez nagyon örvendetes fejlemény.  
  2. Rozina karakterét egy transz nő, Novák Angéla alakítja. Ez még hitelesebbé teszi a szereplőt, és abban is példaértékű lehet, hogy transz színészek minél több lehetőséget kapjanak tehetségük megmutatására. 
  3. A szereplő transz státusza egészen véletlenül tudódik ki a kollégák között. Ez egyrészt rávilágít arra, hogy transz emberek nem kötelesek mindenkivel megosztani a történetük ezen részét, másrészt szívmelengető volt hallani Roland (Sándor Péter), a jószívű sportújságíró egyetlen kérdését ebben a helyzetben: „Eljössz velünk hamburgerezni?”
  4. Karesznak még időre volt szüksége ahhoz, hogy mások felé is nyíltan kommunikált kapcsolatot alakítson ki Rozinával. Noha sajnáltam ezt a fejleményt, nagyon tetszett Rozina büszke határozottsága, hogy nem akart még a szerelem kedvéért sem visszamenni a titkolózás világába. Remélem, ha lesz új évada a sorozatnak, ismét láthatjuk őt! 

Egy ilyen válogatás sohasem lehet teljes: nem írtam részletesen a Hacktion című sorozat leszbikus csókjelenetéről a köztévén, a Társas játék vagy az Aranyélet nők között szövődő szerelmi szálairól, az Éjjel-nappal Budapest eseményeinek felgöngyölítésére pedig azt hiszem, sosem mernék vállalkozni.

A 200 első randiban szereplő meleg srácok szerencsére már jóval összetettebb karakterek, mint hajdanán Oli úr volt a Szomszédokban. A jövőben viszont az is fontos lenne, hogy fehér meleg férfiak mellett nagyobb számban váljanak láthatóvá leszbikus, biszexuális nők, transznemű, illetve aszexuális emberek történetei is. Köztük bemutassanak olyan karakterek is, akik nem fehérek, nem fiatalok, nem középosztálybeliek, vagy fogyatékossággal élnek. Nem csodalényekként ábrázolva őket a magyar sorozatokban, hanem a maguk hétköznapi sokféleségében. 

Mustra