transznemű - Dívány

Alabástrombőr, párductest, fenékig érő szőke hajzuhatag, és mindehhez olyan mély hang, akár egy baritoné. A szexszimbólum Amanda Learről már a ’70-es években hallhatta szép számú rajongója azt a pletykát, hogy valójában férfi. Az igazságot csak maga a diszkókirálynő tudhatta, és talán Dalí, aki először kezdte ezt terjeszteni róla.

48 évig élt férfiként, és mindössze 17 hónapig nőként. Hogyan lett a dán festőből, Einar Wegenerből Lili Elbe?

Magasházi Mónika ma már nőként él élete minden egyes területén, de évtizedek harcát zárta le azzal, amikor 2018-ban először családjának számolt be arról, hogy transznemű. Azóta egy műtéten túl, hormonterápia mellett, nagyon nyíltan beszél nemcsak az általa bejárt útról, hanem a magyar transzok helyzetéről is – nem valamilyen szervezet, közösség képviseletében, hanem belső indíttatás által hajtva.

2019. január 19-én vállalhatatlan programot sugárzott az M5 kulturális csatorna. A köztévé adásában önjelölt szakértők beszélgettek arról, hogyan lehetne meggyógyítani a meleg vagy leszbikus embereket. A műsort eddig is sokan kritizálták, az Athenaeum Kiadó pedig egy frissen megjelent regényt küldött el a műsor résztvevőinek. Csak a könyvekben találkozni ilyen szomorú történetekkel? Milyen Magyarországon LMBT serdülőnek lenni?

„És én még azt hittem, hogy a koronavírustól kell parázni. Pedig tudhattam volna, hogy nincs az a járvány vagy természeti katasztrófa, ami nagyobb veszélyt jelentene, mint az emberi rosszindulat” – mondja keserűen Hidvégi Anna annak a törvényjavaslatnak a kapcsán, amely elrendelné, hogy az anyakönyvi nyilvántartás a jövőben kizárólag a születési nemet tartalmazza, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne megváltoztatni azt. Mi az óriási baj ezzel a tervezettel? Egy rövid összefoglaló után transz emberek mondják el, milyen káros hatásai lennének az ún. 33-as paragrafusnak.

Régebbi kutatások kimutatták, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (röviden LMBT) emberek speciális egészségügyi kockázatokkal szembesülnek életük során: körükben magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések, a függőségek, a szorongás vagy éppen a depresszió veszélyének való kitettség. A lista sajnos folytatódni látszik: egy nemrég megjelenő kutatás újabb nehézséget tárt fel, amely érintheti a közösség tagjait.

2019. január 16-án tabudöntögetőnek szánt műsor ment le a köztévé M5 kulturális csatornáján. Az adásban arról beszélgettek a résztvevők, hogy miként lehet meggyógyítani a többségitől eltérő szexuális irányultságú embereket, és azokat, akiknek a nemi identitása eltér a számukra születéskor kijelölt nemtől, azaz transzneműek. Megváltoztathatók ezek a sajátosságok? Etikus reparatív terápiákat folytatni egy szakembernek?

Pár nap múlva mond búcsút a nagyközönségnek a Budapest Pride egyik sajtószóvivője. Karlik Cintia 6 éven keresztül dolgozott azért, hogy ez az ország jobb hely legyen az itt élő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (röviden LMBTQ) emberek, valamint szeretteik, ismerőseik számára. Vajon megérte a sok erőfeszítés?

Október 11-én jubileumi 30. alkalommal tartják meg az előbújás napját világszerte. Ilyenkor a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex embereket ünnepeljük, valamint a jogegyenlőségük fontosságára hívjuk fel a figyelmet. De kik ők és mit lehet csinálni ezen a napon? Összegyűjtöttük neked a legfontosabb infókat és egy válogatást kedvenc LMBTQI videókból!

A Budapest Pride hivatalos megnyitóján Székely Kriszta, Parti Nagy Lajos és még mások mellett Vay Blanka is beszédet mondott, aki bő másfél évvel ezelőtt, 36 évesen vállalta fel transzneműségét. Korábban Vay Márton néven, a Greenpeace szóvivőjeként, újságíróként és politikai aktivistaként tevékenykedett. Tavaly októberben az Amnesty International oldalán egy cikkben vállalta fel, hogy a jövőben nőként kíván élni. Most a Díványnak mesélt többek között arról, miért volt számára fontos a nyilvános kiállás, miért tartja károsnak, amikor a kisebbségi helyzetben lévők csoportjai egymást ekézik, férfiként milyen társadalmi elvárásoknak kellett megfelelnie, és miként jut el valaki odáig, hogy szembenézzen elfojtásaival. Interjú.

Szeplőtelen szüzek, férfifaló ribancok, humortalan fapinák. A nőkre nézve meglehetősen degradáló archetípusokban bővelkedik a közgondolkodás. A férfiak hatalmi dominanciája és a korlátozó nemi szerepek elterjedtsége miatt ma is tartják magukat a női szexualitásról vallott avítt nézetek. Itt az idő, hogy újragondoljuk a káros mítoszokat!

Nagyon keveset és nem is mindig megbízható forrásból tudunk a transzneműségről. Az információhiány félelemhez, téves elképzelések, előítéletek és ellenérzések kialakulásához vezet egy itthon is többezres lélekszámú csoporttal szemben, akik jelenleg csak óriási erőfeszítések árán juthatnak el a számunkra teljesen természetes, kiegyensúlyozott és önazonos élethez.