Ez a 6 édesítőszer felgyorsíthatja az időskori elbutulást

Olvasási idő kb. 3 perc

Az édesítőszerek fogyasztása összefügghet a kognitív képességek romlásával, és középkorúként kialakított étkezési szokások hosszú távon meghatározzák az agy egészségét.

A mesterséges édesítőszereket évtizedek óta úgy hirdetik, mint a cukor egészségesebb alternatíváját. Alacsony vagy zéró kalóriatartalmuk, illetve a vércukorszintre gyakorolt semleges hatásuk miatt sokan választják ezeket az anyagokat. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy egyáltalán nem ártalmatlanok az édesítőszerek, különösen az agyműködés szempontjából. 

Az édesítőszerek gyorsíthatják a szellemi leépülést

Egy nagyszabású, hosszú távú tanulmány összefüggést talált az alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes édesítőszerek fogyasztása és a kognitív képességek romlása között. A kutatók 8 éven keresztül követtek több mint 12 ezer brazil középkorú felnőttet, és azt vizsgálták, milyen gyakran fogyasztanak mesterséges édesítőket. 

Ronthatja a kognitív képességeket az édesítőszerek hosszú távú fogyasztása
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A megfigyelt hét édesítőszer közül hat fogyasztása statisztikailag kimutatható kapcsolatban állt az általános kognitív képesség és a szóbeli kifejezőkészség romlásával – ezt több teszt alapján állították meg. 

A tanulmány szerint ez a 6 mesterséges édesítőszer hosszú távon negatívan befolyásolja az agyműködést: 

  • aszpartám;
  • szacharin;
  • aceszulfám-K;
  • eritrit; 
  • szorbit; 
  • xilit.

A káros hatások minden résztvevőnél hasonlóak voltak, de a memóriaromlás a cukorbetegek körében volt a legjelentősebb. Kiderült az is, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása a 60 év alattiaknál okozott nagyobb problémát, 60 év fölött nem volt szignifikáns összefüggés. 

Idézőjel ikon

Ez arra utal, hogy a középkorúként kialakított étkezési szokásoknak egész életre szóló következményei lehetnek az agy egészsége szempontjából, évtizedekkel a demencia tüneteinek megjelenése előtt.

Hat édesítőszernél mutatták ki szellemi képességeket rontó hatást
Fotó: humonia / Getty Images Hungary

A kutatásban szereplő hetedik édesítőszer, a tagatóz – amelyet tejcukorból állítanak elő – volt az egyetlen, amely nem mutatott összefüggést a kognitív hanyatlással. Más édesítőszerek, mint például a szukralóz és a stevia, azért nem szerepeltek a tanulmányban, mert a vizsgálat kezdetén nem voltak elérhetőek Brazíliában. 

A bélrendszer egészsége az agyra is hatással van

A tudósok azt feltételezik, hogy a mesterséges édesítőszerek olyan mechanizmusok révén befolyásolhatják az agyat, mint az idegrendszeri gyulladás és a neurodegeneratív folyamatok. Szerepet játszhat a bél-agy tengely megzavarása is, hiszen nemcsak a központi idegrendszer van hatással a gyomor-bél traktusra, hanem ez a kommunikáció fordítva is megvalósul.

Ha valami nincs rendben a bélrendszerben, az befolyásolja az agy működését is.

Az állatkísérletek arra utalnak, hogy az aszpartám gyulladást válthat ki az agyban, míg az eritrithez és a szorbithoz hasonló cukoralkoholok megváltoztathatják a bél mikrobiomját, és károsíthatják a vér-agy gátat, ami neurológiai problémákhoz vezethet.

Fontos megjegyezni, hogy az állatkísérletekben nagyobb dózis édesítőszert használtak, amely meghaladta a normál emberi fogyasztást, így az eredmények nem érvényesíthetők egy az egyben az üdítőitalokban és más élelmiszerekben található kisebb adagokra. A mostani, embereken végzett kísérlet pedig nem közvetlen ok-okozati, hanem statisztikai összefüggést mutatott ki az édesítőszerek és a szellemi leépülés között. 

Az eredmények azonban ettől függetlenül óvatosságra intenek az édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban. Nemrégiben például a szukralózról mutatták ki, hogy hiába kalóriamentes, becsapja az agyat: növeli az étvágyat, emiatt súlygyarapodást okozhat. Ahogy a cukor, úgy az édesítőszerek mennyiségét is érdemes minimálisra csökkenteni az étrendben.

Figyelj oda az agyad egészségére, ezzel az 7 dologgal árthatsz neki a legtöbbet.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.