Negyvenéves korára már minden második ember megtapasztalta, milyen a derékfájás. Érdemes tudni, milyen jellegű, időtartamú vagy mértékű panasszal szükséges szakemberhez sietni.
Az orvostudományban a derék alatt nem azt a keskeny sávot értjük, ahová behúzzuk a nadrágszíjat, hanem az alsó bordaívtől a farokcsont magasságáig terjedő területet – kezdte a tájékoztatást dr. Bors Katalin reumatológus és rehabilitációs főorvos, majd azt is tisztázta, hogy mit nevezünk akut, krónikus vagy szubakut derékfájásnak. A szakirodalom szerint még akutnak nevezhetünk egy egy hónapos fájdalmat is, krónikusnak a három hónapon túlit, és a kettő közötti időtartamú derékfájdalmat hívjuk szubakutnak.
Van, hogy nem a deréktól fáj a derék
A derékfájdalom nem csak mozgásszervi eredetű lehet, más szervrendszer betegségei is okozhatnak panaszokat ezen a testtájon, így például a vese betegségei, az onkológiai kórképek, a gyomor-bélrendszert érintő egészségkárosodások, nőgyógyászati, andrológiai betegségek vagy olyan állapotok, mint a menstruáció. Ezekre a másodlagos derékfájdalmakra összefoglalóan jellemző, hogy nem mozgásra fokozódnak leginkább, viszont egyéb tünetek kísérik, pl. vesegörcsöknél véres vizelet, onkológiai elváltozásnál a típusos éjszakai fájdalom, ami a gyulladásos mozgásszervi betegségekre is jellemző, a gyomor-bélrendszernél pedig a széklet habitusának változásai.
Ha tudjuk, hogy a fájdalmat egy rossz mozdulat okozta
A mozgásszervi derékfájdalom kialakulhat egy rossz mozdulat vagy szokatlan fizikai terhelés hatására, ilyenkor nem kell rögtön porckorongsérvre gondolni, a szaknyelv lumbágónak, a köznyelv boszorkánylövésnek hívja ezt az állapotot. Okozója, hogy az izmok mechanikai stressz állapotába kerülnek, begörcsölnek, és a páciens fájdalmas testtartást vesz fel védekezésként. Ha tudjuk, hogy a bűnös a kerti gereblyézés vagy a húsvéti nagytakarítás volt, próbálkozhatunk patikában kapható gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcsökkel, pakolásokkal és recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító gyógyszerekkel – mondja dr. Bors Katalin. Fontos az átmeneti nyugalom is. Szakértőnk sosem ajánlja a padlón alvást, mert az oda való lefekvés és onnan való felkelés, ajtó alatt beszűrődő huzat többet árthat, mint amennyit a kemény felület használ. Ha nincs csónakalakúra kifeküdve az ágy, és kemény a matrac, nyugodtan pihenhetünk megszokott fekhelyünkön.
Baleset után és kísérőtünetek esetén ne bízzuk az időre a gyógyulást
Más a helyzet akkor, ha a derékfájdalmat valamilyen trauma-baleset előzte meg. Ilyenkor erősebb derékfájdalomnál mindenképpen orvosnál a helyünk.
Ha a panaszt láz vagy hasi fájdalom kíséri, szintén sürgősen be kell jelentkeznünk háziorvosunkhoz,
mert ennek oka lehet a hasi betegségeket kísérő hasi nyirokcsomók gyulladásától kezdve az előbb említett szervrendszerek betegségei közül bármelyik, pl. vesemedence-gyulladás – mondja reumatológus szakértőnk. Derékfájdalmat okozhat primér csontdaganat, gyakrabban más onkológiai betegségek áttétje. A köztudatban leggyakrabban porckorongsérvre gondolnak az emberek, pedig a derékfájdalmaknak ez csak kis hányadát, legfeljebb 10%-át teszi ki.
Ilyen esetben van porckorongsérvvel orvosnál a helyünk
A porckorongsérv irritálhat egy ideggyököt vagy a gerincvelőt, de melyik az a pont, amelyen már mindenképp orvoshoz kell fordulnunk? Ha a derékfájdalom mellé alsó végtagi zsibbadás, érzékzavar, izomgyengeség társul, ez a sérv kialakulására utal, legyen az előboltosulás vagy masszív gerincsérv. (Helyesebben porckorongsérv, hisz nem a csigolyák betegek, hanem a köztük lévő porckorongok kóros elváltozása teszi lehetővé a sérvesedést – magyarázza a betegség hátterét a szakértő.) Alarmírozó, ha a derékfájdalomhoz a vegetatív idegrendszer működészavara kapcsolódik, ami székelési és vizelési problémákat jelent. Csigolyáknál lévő összezökkenésre lehet gondolni csontritkulással élő embereknél. Ilyenkor a gerincben hirtelen nagyobb fájdalom alakul ki, ez típusosan érintheti deréktájon a lumbális 1-es csigolyát, és sokszor fenékre ülésnél keletkezik a traumás elváltozás. Mind a porckorongsérvnél, mind a csigolya-összeroppanásnál konzervatív és műtéti kezelés is szóba jöhet a panaszok súlyosságától és tartósságától függően.
Ha fáj és nem múlik, mindenképp forduljunk szakemberhez
Tartós derékfájdalmat ennél banálisabb testi és lelki problémák is okozhatnak, így a kóros elhízástól kezdve a stressz és a depresszió is. A csontok, izmok, szalagok elöregedése következtében, amely kóros megnyúlást és zsugorodást is okozhat, és/vagy a csontritkulás miatt, magával az életkorral előrehaladva is derékfájóssá válhatunk. A konzervatív kezelés első számú szakembere a reumatológus, a mindennapi élettevékenység funkcióinak tartós beszűkülése esetén a mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, a műtét körüli eseteknél az ortopéd-traumatológus vagy az idegsebész – „gerincspecialista”. Dr. Bors Katalin megemlíti, hogy ha nem is sürgősséggel, de az előbb említett testi és lelki problémáknál is érdemes kikérni szakemberek tanácsát, legyen az obezitológus, pszichológus, pszichiáter, gerontológus, akik aztán ajánlhatják a fizioterápia teljes tárházát is.
Ha a térded fáj, és szeretnéd tudni, mi az a pont, amikor orvoshoz szükséges menned, ezt a cikkünket ajánljuk.
