Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hétvégén meghalt egy magyar futó fiatalember, a sajtóban megjelent feltételezések szerint a hőség hatására, és külföldön is történt hasonló tragikus eset a közelmúltban. Dr. Kósa Éva kardiológus főorvost kérdeztük arról, hogy milyen hatást gyakorol a szervezetre a nagy meleg, a sportolók más kategóriába esnek-e ebből a szempontból, és mennyire terhelhető ilyenkor a szervezet.
Milyen extra szükségletei vannak az emberi szervezetnek hőség idején, különösen sportoláskor?
Hőségben a folyadékbevitel és az izzadással leadott folyadékmennyiség jóval nagyobb igényeket támaszt a szervezet számára. Ilyenkor intenzívebben izzad az ember, a légvétellel is fokozottabb mértékben párologtat, és eleve az izommunkának is több energiára van szüksége, mert a testhőmérsékletünk a kinti 40 fokban is marad a 36-37 fok körüli, és több energiát vesz igénybe, hogy ezt a hőmérsékletet fenntartsuk. Ezért ilyenkor a folyadékbevitelt jelentősen növelni kell, mert figyelembe kell venni azt, hogy izzadással akár plusz 1-1,5 liter folyadékot is veszíthetünk. Tehát az alapvetően napi 2-3 liter folyadékmennyiség igénye ilyenkor megnő akár 4-5 literre is.
Mi vezethet az ember hirtelen halálához, hogyha hőségben sportol?
Ez egy nagyon komplex kérdés. Hőségben megfelelő folyadékbevitel nélkül az elsődleges és leggyakoribb probléma a kiszáradás. Ezt az állapotot kezdetben enyhébb tünetek jelzik, tehát fontos, hogy ilyenkor fokozottan figyeljünk testünk érzeteire. Ilyen tünetek lehetnek a szédülés, a fejfájás, a hányinger, és akár a hányás is. Magas hőmérsékleten történő sportolásnál, vagy akár bármilyen jellegű mozgásnál a pulzusemelkedés is jóval intenzívebb, mint hűvösebb időben. Sokkal hamarabb, sokkal magasabb pulzusszámra tud felmenni a szívműködés. Kiszáradáskor a folyadék mellett ionokat is vesztünk, ami szintén bajt okozhat – például ritmuszavarokat, az arra fogékony vagy bizonyos betegségekkel élő embereknél, ami extrém helyzetekben akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet.
Akár egyenként, akár együttesen fellépve tehát végzetes lehet:
a kiszáradás, az ionvesztés, a ritmuszavar, a hőguta – és az intenzív vérnyomás-emelkedés miatt akár stroke-ot, agyvérzést is kaphat a sportoló.
Egészséges emberrel is ugyanolyan könnyen előfordulhat ez, vagy vannak olyan betegségek, amelyek még veszélyeztetettebbé teszik az embert a hőségben sportolás miatt bekövetkező halálra?
Egészséges emberekkel is előfordulhat, de ilyen esetekben valószínűleg extrém mértékű folyadékvesztés, kiszáradás, ionvesztés áll a hátterében. Fokozottan veszélyeztetettek a szív-érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, vesebeteggel élő emberek, különösen, ha gyógyszereket is szednek, mert például ezen szerek egy részének vízhajtó hatása is van. Így esetükben a kiszáradás és az ionvesztés veszélye nagyobb mértékben fenn áll. Ezért is fontos konzultálniuk kezelőorvosukkal, hogy miként és milyen körülmények között javasolt sportolniuk a nyári időszakban.
A krónikus betegséggel élő és az egészséges emberek esetében egyaránt igaz, hogy a különösen meleg napokon kora reggel vagy késő este javasolt a kültéri sportolás, előzetesen – tehát még az edzés előtt – és sportolás közben is a folyadék- és ionpótlás, a szokottnál több, árnyékban eltöltött szünet beiktatása, figyelve bármilyen testi tünetre. A folyadék, amivel már edzés előtt is feltöltjük a szervezetet, ne csapvíz legyen, hanem ásványvíz vagy izotóniás ital. Kaphatók speciális sportitalok, amelyek ionokat is tartalmaznak, és pótolhatjuk velük a magnéziumot, kalciumot, káliumsókat, amelyeket izzadással veszítünk. Figyelni kell a kávéivásra is. Vízhajtó hatása miatt ne sportolás előtt igyuk, hanem a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele és aktvitás után. Aki pedig nem sportol rendszeresen, az hőségben ne kezdjen neki.
Létezik olyan körülmény vagy speciális edzettség, amelyben orvosi szempontból ideálisnak tekinthető hőségben sportolni?
Amit elmondtam a hőségben sportolás feltételeiről és körülményeiről, beleértve azt is, hogy legfeljebb kora reggel és késő este javasolt, az mindenkire vonatkozik. Az élsportolók ugyanakkor – a teniszezők és a futók például – előfordul, hogy nagy melegben, tehát 30 fok felett is sportolnak. Erre azonban fel kell készíteni a szervezetet, ami nem megy egy-két nap alatt, néhány hét mindenképpen szükséges hozzá.
Magyarországon nem is szoktunk annyi ideig tartós hőséget tapasztalni, amennyi idő ehhez a felkészüléshez szükséges.
Ha valaki mindenképpen melegben akar sportolni és fel is készítette erre a szervezetét, az feltétlenül használjon pulzusmérőt riasztófunkcióval, iktasson be szüneteket, és figyeljen a testi tünetekre. Ha a legkisebb mértékben rosszul érzi magát: tehát szédül, hányingere van, fáj a feje, erős szívdobogást, látászavart vagy fokozott izzadást észlel, akkor hagyja abba a tevékenységet, és ha néhány percen belül nem csillapodik a tünet – vagy a tünetek –, nem túlzás mentőt hívni. De hangsúlyozom, hogy a hőségben való sportolás normál esetben egyszerűen nem javasolt. A világversenyeken is sok esetben figyelembe veszik, hogy olyan napszakra tegyék a versenyeket, amikor már nem tűz úgy a nap – nehogy hőgutát kapjanak a sportolók.
Aki szembenézne a ténnyel, hogy mi történhet a gyerekekkel a sport világában, annak ezt a cikket ajánljuk.
