Elterjedt nézet, hogy ha sok vitamint szedünk, hosszabb életet élhetünk. Ez azonban nem minden esetben igaz. Erre jó példa a B9-vitamin, vagyis a folát.
Bár életünk kezdeti szakaszaiban nagy szükségünk lehet a folátra, később sokat változhat a vitaminnal szembeni igényünk. Egy új tanulmány legalábbis meglepő felfedezésre jutott öregedésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ennek alapján úgy tűnik, jobban járunk, ha korunk előrehaladtával csökkentjük bevitelét.
Ezért van szükségünk B9-vitaminra
A folátot évtizedek óta a táplálkozás egyik alapkövének tekintik. Úgy tartják, hogy szerepet játszhat a veleszületett fogyatékosságok megelőzésében, továbbá a sejtnövekedés és a DNS-szintézis támogatásában, ezért a vitamin – jellemzően gabonaalapú termékekben – is megjelent (érdemes megjegyezni, hogy szintetikus változatát, amely tabletta formájában is elérhető, folsavnak nevezik).
Az egészségügyi szakemberek régóta hangsúlyozzák azt is, hogy a folát pótlása fontos lehet az állapotos nők, illetve a gyermekvállalást tervezők számára. A fentiek tükrében szinte egyetemes ajánlások születtek a fokozott folátbevitelre a különböző életszakaszokban. A legújabb tudományos eredmények azonban
megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a magasabb folsavbevitel mindenki számára előnyös lenne,
és azt sugallják, hogy a szervezet számára optimális mennyiség jelentősen változhat az életkortól, a genetikai felépítéstől és az általános egészségügyi állapottól függően.
Negatív hatása is lehet az élettartamra
A Texas A&M AgriLife Research tanulmánya, amely a Life Science Alliance című tudományos folyóiratban jelent meg, lényegében megingatta a folátbevitellel kapcsolatos általános nézeteket, ami különösen érvényes az öregedésre gyakorolt hatására. A vizsgálat során egerek segítségével modellezték, milyen egészségügyi következményei lehetnek a folát bevitelének középkorú vagy idősebb felnőtteknél. Az egyik csoport korlátozott mennyiségű folátot tartalmazó étrendet kapott, miközben a másik a táplálékokból normál mennyiséghez jutott.
Az eredmények szembetűnőek voltak: a korlátozott foláttartalmú étrendet folytató csoportban a sejtépítő folyamatok csökkentek, a metabolikus rugalmasság pedig jelentősen nőtt. Az utóbbi azért is lényeges, mert kritikus tényezőként játszhat szerepet az egészséges öregedésben.
Az életkor komoly befolyásoló tényező
A tanulmány mindezek alapján arra jutott, hogy az optimális folátbevitel jelentősen eltérhet a korunktól függően. Vezető szerzője, dr. Michael Polymenis hangsúlyozta, hogy ugyan a vitamin magasabb szintű bevitele a megfelelő fejlődés érdekében döntő fontosságú lehet a korai életszakaszokban, addig később érdemes lehet azt csökkenteni. Ez ugyanis javíthatja az anyagcserét, és hozzájárulhat a hosszabb élettartamhoz.
Kiderült az is, hogy a csökkent folátbevitel segíthet fenntartani az energiaszintet és a fizikai aktivitást az idősebb felnőtteknél, és egyáltalán nem befolyásolja negatívan az egészséget.
Annak ellenére, hogy a folát fontos a vörösvértest-termeléshez, a modellek nem mutattak vérszegénységre vagy egyéb káros hatásokra utaló jeleket.
Sőt, a korlátozott bevitelt folytató csoport megőrizte súlyát és ideális testzsír-arányát idősebb korában is. A kutatók ezért úgy gondolják, felfedezésük jelentősen befolyásolhatja a jövőbeli étrendi ajánlásokat. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy egyes tanulmányok összefüggést találtak a folátbevitel és a csökkent halálozási kockázat között, mindenekelőtt a szív- és érrendszeri betegségek és a rák vonatkozásában. Arról tehát valószínűleg nincs szó, hogy a folátot a felnőtt éveink során teljesen kerülni kéne.
Tudtad, hogy a B-vitaminnál a túladagolás veszélye is fennáll? Erről itt olvashatsz bővebben.
