Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A memóriazavarok nem csak az idősebb korosztályt érintik: mutatjuk, milyen esetben lehet okod az aggodalomra.
Elfelejtetted, hogy hova tetted a telefonod? Nem rémlik, mit csináltál múlt vasárnap, amikor összefutottál egy barátoddal? Ilyesmi bárkivel előfordulhat bizonyos külső tényezők hatására is, ezért nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolnod. Itt egy egyszerű módszer, ami segíthet eldönteni, hogy a feledékenységed a természetes öregedéssel járó folyamatok része, vagy egy komolyabb neurológiai rendellenesség, például a demencia tünete-e.
Mi okozhat memóriazavart?
Rövid távú memóriazavarról általában akkor beszélhetünk, amikor az elmúlt órákból, napokból vagy hetekből nem tudsz felidézni dolgokat. Ennek sokféle oka lehet, akár egy fejsérülés vagy egy mentális betegség, akár a tápanyaghiány, a depresszió, a stressz vagy egyes gyógyszerek mellékhatása. Egy orvos felidézte,
láttam olyan betegeket, akiknek a tünetei teljesen megszűntek a problémás gyógyszerek elhagyása, vagy az alapbetegségük, például a pajzsmirigy-rendellenességük vagy az alvási apnoéjuk kezelése után.
Előfordul az is, hogy ami eleinte rövid távú memóriaproblémának tűnik, arról később kiderül, hogy figyelemhiány.
Ugyan a rövid távú memóriavesztés nem minden esetben fordítható vissza, mindenképp érdemes feltárni a pontos okát. Ha másért nem is, legalább azért, hogy lehetőség szerint megállítható legyen a folyamat.
Mikor kell aggódnia miatta?
Bár az orvosi diagnózist semmi nem pótolja, a szakemberek a következő módszert ajánlják kiindulópontként annak felmérésére, hogy milyen jellegű a memóriazavar. A teendőd csupán annyi, hogy végiggondold, mit felejtettél el.
Ha csak arról van szó, hogy időnként kiesik néhány apró részlet egy közelmúltbeli történéssel kapcsolatban, akkor ez a fajta feledékenység az öregedés természetes része lehet. Ha azonban évekre visszanyúlóan fontos információk vesznek el, mint a családtagjaid neve vagy születési dátuma, akkor felmerülhet bizonyos neurológiai betegségek gyanúja.
Komoly intő jel lehet az is, ha felhívják a figyelmed, hogy egy beszélgetésen belül ugyanazokat a kérdéseket, történeteket ismételgetted. Emellett aggodalomra adhat okot, ha nehezen találsz haza egy ismerős helyről vagy rendszeresen gondot okoz a megfelelő szavak megtalálása.
És igen, ha folyamatosan elveszíted a fontos tárgyaid, például a pénztárcád, a telefonod vagy a kulcsaidat, akkor is érdemes lehet segítséget kérned.
Hogyan lehet kezelni?
Ha felmerül a gyanú, hogy komolyabb memóriazavarod van, feltétlenül fordulj orvoshoz. Elképzelhető, hogy a pontos diagnózis felállításához pszichológusnak vagy neurológusnak is meg kell vizsgálnia.
A lehetséges kezelések a memóriavesztés típusától és mögöttes okától függően változók lehetnek, így a gyógyszeres és terápiás megoldás sem kizárt.
Még ha nincsenek is komolyabb panaszaid, jobb, ha már most elkezdesz a megelőzésre koncentrálni. Az öregedés hatásait senki nem tudja megállítani, de a fizikai aktivitás, az új készségek elsajátítása és a memóriasegítő gyakorlatok rendszeres alkalmazása segíthet a mentális hanyatlás lelassításában.
