Az emberi test a napfény segítségével is képes D-vitamint előállítani, azonban ez nem mindig elegendő. Kisgyermekek és a szabad levegőn kevesebb időt töltők számára szükséges a vitamin pótlása is. A D-vitamin-hiány a csontrendszer és a test egészének drasztikus elváltozásait okozhatja. Nem csak az angolkórtól kell tartanunk.
A hormonokéhoz hasonló szerepet betöltő, zsírban oldódó vitamin elengedhetetlen a vázrendszerünk működéséhez, de nem elég, ha most gyorsan kiszaladunk napozni. Tartós hiánya megdöbbentő hatással lehet a testünkre.
Közel száz évvel ezelőtt fedezték fel a tudósok a D-vitamin és az angolkór közötti összefüggéseket. A csontok ellágyulásával és eldeformálódásával járó csecsemőkori betegség könnyedén megelőzhető, de felnőttkorunkban sem kerülhetjük el a pótlását. A vitaminhiány ugyanis hasonló károkat okozhat később is.
Amikor a napfény nem elég
A D-hormonnak is nevezett kalciferol nem csupán a csontok egészségéhez járul hozzá, az egész test működésére hatással van. Ha nincs jelen a kellő mennyiség, az a kalcium és a foszfor felszívódását is hátráltathatja. Ugyan a legismertebb hiánybetegség egy modern ország nevét viseli, már a Neander-völgyi emberek esetében előfordult a leletek szerint a dongalábbal, csontlágyulással és a medence torzulásával járó állapot.
Az angolkór tüneteit először az 1600-as években összegezték, azonban igazi figyelmet az ipari forradalom Angliájában és Amerikájában tömegével érintett gyermekek diagnosztizálását követően kapott. Az akkoriban leginkább fejlettnek látszó országokban ugyanis egyértelműen kirajzolódott az összefüggés a családok városba költözése, az ottani, nagyon szennyezett levegő és a napfény hiánya között.
A vitaminhiányos állapottal együtt járó gyenge csontozat számos betegséget súlyosbíthat. A csonttörések lassabban regenerálódnak, táptalaja lehet az időskori csontritkulásnak, a fogak gyors romlásának, de izomgörcsöket is okozhat. A megfelelő szinten tartott vitaminbevitel megelőző hatásáról sem szabad megfeledkeznünk, a vizsgálatok szerint a pajzsmirigy működését is segíti, megelőzheti a szívinfarktust és olyan daganatos betegségek kialakulását is, mint az emlő-, a prosztata- vagy a vastagbélrák.
A napi adag
A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikája által szervezett országos konszenzus konferencián friss ajánlás született a témában. A konferencia eredményeit összegző tanulmány szerint márciustól októberig elegendő már napi 15–30 perces, 10–16 óra közötti szabadban tartózkodás. Ennyi idő alatt az UV-B-sugarak megfelelő mennyiséget juttatnak be belőle a szervezetünkbe, azonban október közepétől márciusig a sugárzás olyan gyenge, hogy egyáltalán nem hasznosíthatóak vitaminképzésre. A nyáron elraktározott mennyiség felezési ideje 3-4 hét, azaz a tél közepéig sem tart ki, mindenképp pótolnunk kell. Eszerint
csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény.
Ha eddig nem tettük, itt az ideje, hogy idén elkezdjük feltölteni szervezetünket D-vitaminnal, főként, ha szervi problémáink vannak, netán fogyni szeretnénk. A túlsúly kérdése a bikiniszezonnal együtt ugyan minden nyár elején kardinális kérdés rengeteg embernek, de ennél fontosabb okok is vannak, amik extra figyelemre sarkallhatnak testünket illetően. A legfrissebb kutatások szerint ugyanis a megfelelő D-vitamin-szint nemcsak a fogyást indítja be, amennyiben szükségünk van rá, de alapvetően meghatározza a testkompozíciónkat is.
Mi is a testkompozíció?
Optimális esetben fájdalommentesen vagyunk képesek hosszabb ideig egy helyben állni, talpunk segítségével egyensúlyozzuk testünket, csontjaink és vázrendszerünk függőleges és tehermentes. Amikor a zsír lerakódik egyes testrészeinken, egy idő és egy bizonyos mennyiség után testtartásunkat is befolyásolja majd, mely hosszú távon mozgásszervi problémákhoz vezethet.
Ha tartósan féloldalasan állunk, vagy medencénk előrebillen – gondoljunk csak a várandós nők számára komfortos testtartásra –, fokozódik az ágyéki lordózis, azaz sokkal ívesebbé válik a testünk deréktájon, a porckorongok és a csigolyák egyik oldala sokkal inkább terhelődik, hamarabb kopik. A hasizmok meggyengülnek, ami hosszú távon nemcsak a hátizmainkat terheli feleslegesen, de többek között az emésztésre is hatással lehet.
„A hasi-mellkasi területek nyomásviszonyainak egyenetlensége következtében a kötőszövetes állomány feszülése, rugalmatlansága alakul ki, mely fokozott terhet jelenthet a távolabb és az e területeken elhelyezkedő szervek, szervrendszerek működésére is. A rekeszizom feljebb tolódása tovább nehezítheti a tüdő és a szív funkcióját is” – összegzi Berkiné Fehér Éva gyógytornász-gerincterapeuta.
A Milánói Egyetem kutatóinak becslése szerint a túlsúlyosnak vagy elhízottnak számító emberek 30-40 százaléka D-vitamin-hiányban szenved. Az összefüggésekkel foglalkozott a Prágában megszervezett, 22. Európai Obesitas Kongresszus is, az eredményeiket összegző tanulmány szerint „a D-vitamin-hiányban szenvedő elhízott és túlsúlyos embereknél a D-vitamin pótlása segíti a fogyást, és fokozza a csökkentett kalóriatartalmú étrend jótékony hatásait. Minden elhízott embernél meg kellene a D-vitamin-szintet vizsgálni, és ha az alacsony, mielőbb meg kell kezdeni a vitaminpótlást”. A tanulmányt megelőző kísérletek során drasztikusan felemelték a résztvevők által elfogyasztott vitaminmennyiséget, s kivétel nélkül már önmagában ennyi beindította a zsírpárnák átalakulását és csökkenését.
A gyógyszertári készítményekben lévő vitamin kiszámítható mennyiséggel látja el testünket, de a fitokemikáliák is segíthetnek, ha szinten szeretnénk tartani a nyarat követően is.
