Ezért szeretjük annyira az édes ízt: a génjeinknek is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Odavagy az édes ízért? Nem csoda: evolúciós üzenet késztet arra, hogy édességet fogyassz!

Tíz magyarból hatnak a kedvence az édes íz, melyről szakértő is azt mondja, nem véletlenül a kedvencünk. Az idén év elején végzett Édes íz kutatásból kiderült az is, hogy inkább a nők és a fiatalok fogyasztják előszeretettel az édességeket, a városlakók valamivel jobban távol tartják magukat tőle, mint az egyéb típusú településeken élők.

Az édes íz bűvöletében

Reprezentatív felmérésen bizonyosodott be, hogy édesszájú nép a magyar: Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője ismertette a megállapításokat az Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján, melyekből kiderül: a magyarok 60 százalékának ez a kedvenc íze. 

Kávéját vagy teáját a magyarok háromnegyede issza édesítve, jellemzőbben a fiatalabbak, a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben jellemző az, hogy megcukrozzuk az élénkítő italt.

Érdekesség, hogy nemcsak a településtípus, hanem az iskolázottság is meghatározza, ki édesíti meleg italát és ki nem: a magasabban képzettebbek jellemzőbben üresen isszák a teát és a kávét is.

Az ízek üzennek: az édes biztonságos
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Antal Emese szerint mindennek hátterében evolúciós magyarázat áll: az ízek ugyanis mást és mást üzennek karakterüktől függően.

  • Az édes íz feltételezhetően nem mérgező, jól hasznosítható szénhidráttartalmú táplálékforrást jelez.
  • A keserű íz potenciálisan mérgező dolgokra hívja fel a figyelmet.
  • A savanyú íz azt üzeni, romlott lehet, amit fogyasztunk.
  • A sós íz az ásványi anyagok indikátora.
  • Míg az umami fehérjeforrás, hús jelenlétére utal.

Mindebből kifolyólag már egy újszülött is pozitívan reagál az édes ízre – melynek cukrossága az anyatej ízére is hasonlít –, és elutasítja például a savanyú vagy keserű dolgokat.

A cukor is belefér a változatos étrendbe

Manapság leginkább az édességek és a cukor elkerülésének fontosságáról esik szó, Antal Enese szerint nem ismerünk ugyanis egy fontos alapelvet, mely szerint a napi kalóriabevitelünk maximum 10 százaléka lehet cukor. Ez 2000 kcal étrend esetében 5 dekagramm cukrot jelent.

Vannak ugyanis a cukornak pozitív élettani hatásai is: energiát ad, szállít és raktároz, kellemes ízt nyújt, színezhet, tartósíthat, és állományt, textúrát ad az ételeknek.

Az ötdekányi cukor azt jelenti, hogy egy nap három gombóc fagyi, három deciliter hígított szörp vagy három evőkanál méz is belefér a normál étrendbe, ha másban nem fogyasztunk már cukrot.

Az édesség is beilleszthető az egészséges étrendbe
Fotó: Yulia Naumenko / Getty Images Hungary

Üdítőben fogyasztjuk a legtöbb cukrot

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbben valószínűleg nem tudnak arról, mikor is fogyasztanak cukrot, ugyanis abból napi szinten nem édességgel, hanem cukrozott üdítőkkel visszük be a legtöbbet szervezetünkbe. Ezek adják az átlagos cukorfogyasztás 49 százalékát naponta, majd a tartósított zöldségek és gyümölcsök következnek 15 százalékkal, s csak ezután következnek 10 százalékkal az édességek, valamint velük fej fej mellett haladva a cukrozott tejtermékek.

A dietetikus szerint nem lehetetlen az egészséges étrendbe is beilleszteni a cukrot, az édességet, de a mértékletességen nagy hangsúly van. Felnőttek heti 1-2, gyerekek heti 2-3 alkalommal egy főétkezés részeként, de semmiképp nem azt kiváltva bátran fogyaszthatnak édességet, csokoládétartalmú ételt is: a változatos étrendbe belefér a csokoládé is, ha mértékkel eszed!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.