Ezért szeretjük annyira az édes ízt: a génjeinknek is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc

Odavagy az édes ízért? Nem csoda: evolúciós üzenet késztet arra, hogy édességet fogyassz!

Tíz magyarból hatnak a kedvence az édes íz, melyről szakértő is azt mondja, nem véletlenül a kedvencünk. Az idén év elején végzett Édes íz kutatásból kiderült az is, hogy inkább a nők és a fiatalok fogyasztják előszeretettel az édességeket, a városlakók valamivel jobban távol tartják magukat tőle, mint az egyéb típusú településeken élők.

Az édes íz bűvöletében

Reprezentatív felmérésen bizonyosodott be, hogy édesszájú nép a magyar: Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője ismertette a megállapításokat az Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján, melyekből kiderül: a magyarok 60 százalékának ez a kedvenc íze. 

Kávéját vagy teáját a magyarok háromnegyede issza édesítve, jellemzőbben a fiatalabbak, a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben jellemző az, hogy megcukrozzuk az élénkítő italt.

Érdekesség, hogy nemcsak a településtípus, hanem az iskolázottság is meghatározza, ki édesíti meleg italát és ki nem: a magasabban képzettebbek jellemzőbben üresen isszák a teát és a kávét is.

Az ízek üzennek: az édes biztonságos
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Antal Emese szerint mindennek hátterében evolúciós magyarázat áll: az ízek ugyanis mást és mást üzennek karakterüktől függően.

  • Az édes íz feltételezhetően nem mérgező, jól hasznosítható szénhidráttartalmú táplálékforrást jelez.
  • A keserű íz potenciálisan mérgező dolgokra hívja fel a figyelmet.
  • A savanyú íz azt üzeni, romlott lehet, amit fogyasztunk.
  • A sós íz az ásványi anyagok indikátora.
  • Míg az umami fehérjeforrás, hús jelenlétére utal.

Mindebből kifolyólag már egy újszülött is pozitívan reagál az édes ízre – melynek cukrossága az anyatej ízére is hasonlít –, és elutasítja például a savanyú vagy keserű dolgokat.

A cukor is belefér a változatos étrendbe

Manapság leginkább az édességek és a cukor elkerülésének fontosságáról esik szó, Antal Enese szerint nem ismerünk ugyanis egy fontos alapelvet, mely szerint a napi kalóriabevitelünk maximum 10 százaléka lehet cukor. Ez 2000 kcal étrend esetében 5 dekagramm cukrot jelent.

Vannak ugyanis a cukornak pozitív élettani hatásai is: energiát ad, szállít és raktároz, kellemes ízt nyújt, színezhet, tartósíthat, és állományt, textúrát ad az ételeknek.

Az ötdekányi cukor azt jelenti, hogy egy nap három gombóc fagyi, három deciliter hígított szörp vagy három evőkanál méz is belefér a normál étrendbe, ha másban nem fogyasztunk már cukrot.

Az édesség is beilleszthető az egészséges étrendbe
Fotó: Yulia Naumenko / Getty Images Hungary

Üdítőben fogyasztjuk a legtöbb cukrot

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbben valószínűleg nem tudnak arról, mikor is fogyasztanak cukrot, ugyanis abból napi szinten nem édességgel, hanem cukrozott üdítőkkel visszük be a legtöbbet szervezetünkbe. Ezek adják az átlagos cukorfogyasztás 49 százalékát naponta, majd a tartósított zöldségek és gyümölcsök következnek 15 százalékkal, s csak ezután következnek 10 százalékkal az édességek, valamint velük fej fej mellett haladva a cukrozott tejtermékek.

A dietetikus szerint nem lehetetlen az egészséges étrendbe is beilleszteni a cukrot, az édességet, de a mértékletességen nagy hangsúly van. Felnőttek heti 1-2, gyerekek heti 2-3 alkalommal egy főétkezés részeként, de semmiképp nem azt kiváltva bátran fogyaszthatnak édességet, csokoládétartalmú ételt is: a változatos étrendbe belefér a csokoládé is, ha mértékkel eszed!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.