Közkeletű igazság, hogy a rendszeres testmozgás alapvetően fontos a jó egészség érdekében. Habár a legtöbb edzésterv és fitneszmódszer a fiatalokat és középkorúakat célozza meg, időskorban ugyanannyira fontos a megfelelő fizikai erőnlét.
Szintén köztudott, hogy az állandó testedzés évekkel hosszabbíthatja meg életünket, és ez ugyanúgy érvényes az idősebbekre is. Számos, az öregkorral jelentkező probléma, mint a szívbetegségek, a diabétesz, sőt akár a demencia tüneteit is jelentősen csökkentheti a mozgásban gazdag életmód, de például egy stroke után is sokat segíthet egy megfelelő edzésterápia. Emellett a pszichológiai hatások sem elhanyagolhatók, hiszen a közérzetünktől kezdve a társas életet és az alvást is javíthatja az időskori sport.
„Idősebbek is elkezdhetik...”
A Health Minute egészségügyi szakértője, a Sydney Egyetem professzora, Anne Tiedemann az alábbiakat tanácsolja az edzeni vágyó 65 év felettiek számára:
Legyünk mindennap olyan aktívak, amennyire csak tudunk. Naponta legalább harminc perc nem megerőltető testmozgás javallott, mely magában foglalhat különböző fitnesz-, erőnléti, egyensúly- és rugalmassággyakorlatokat.
Bármilyen mozgás jobb annál, mint ha semmilyen testedzést nem végeznénk – vallják a szakértők. Ne ragadjunk le a klasszikus módszereknél és gyakorlatoknál. A biciklizéstől és a jógaórák látogatásától kezdve a kertészkedésig vagy a házimunkáig rengeteg formája létezik a rendszeres fizikai aktivitásnak, melyek mindegyikével fitten tarthatjuk magunkat. Válasszunk olyan tevékenységet, amit szeretünk csinálni és nem érezzük nyűgnek. Emellett érdemes fokozatosan építkezni, a kevés, rövidebb testmozgástól eljutni az egyre több, egyre intenzívebbig. Ha korábban is rendszeresen sportoltunk, ne hagyjuk abba pusztán azért, mert úgy érezzük, kiöregedtünk belőle.
Az időskori aktív életmódnak számtalan előnye lehet. Az évek múltával egyre gyakrabban esünk el, melynek legfőbb oka az izomsorvadás. Ezt is megelőzhetjük a rendszeres edzéssel, elsősorban különböző álló helyzetben végzett gyakorlatok segítségével, mint amilyen a guggolás, a lábujjhegyen vagy sarkunkon való járás, esetleg különböző akadályok átlépése. A térdben és a csípőben jelentkező ízületi gyulladás fájó tüneteit is sikeresen csökkenthetjük például az izomerősítő, aerobik vagy rugalmassági gyakorlatokkal. A gyaloglás vagy az úszás, illetve szintén az erősítő jellegű edzések a cukorbetegséggel küzdőknek is segíthetnek glükózszintjük kordában tartásában.
Érdemes társaságot keresni az edzéshez, a közös sportolás lehetősége ugyanis sokakat motiválhat arra, hogy elkezdjenek rendszeresen mozogni. Emellett léteznek különböző internetes oldalak vagy egyéb technikai kütyük, melyek tanácsokat adhatnak, segíthetnek a megfelelő edzésterv kiválasztásában, és kellő időközönként emlékeztetni is képesek rá, hogy ideje mozogni egy kicsit. Fontos, hogy ha szükséges, kérjük ki orvosok, szakértők segítségét, hiszen sokszor nem tudjuk eldönteni, mennyi mozgás elegendő, és mennyi számít már ártalmasnak ebben a törékenyebb korban.
