Földes Jolán leghíresebb regényéből, a díjnyertes A halászó macska utcájából egymillió példányt adtak el világszerte, itthon azonban bezúzták az írónő könyveit.
A Vörös Pimpernel megteremtője, báró Orczy Emma angolul írta nagy sikerű regényeit: az írónő előtt a londoni metró egyik állomásán jelent meg a kettős életű gentleman alakja.
Kaffka Margit halála után Bauer Ervin újranősült, és második feleségével a Szovjetunióba emigrált. Kezdetben valóban támogatták kutatómunkáját, de 1938-ban ő is áldozatul esett a sztálini tisztogatásoknak.
A ma már kevéssé ismert, kiváló novellista Kádár Erzsébet bántalmazásba hajló kapcsolatának az írónő tragikus és korai halála vetett véget.
Janikovszky Éva második férje vezetéknevét használva lett elismert írónő, akinek gyermekkönyvein egy egész ország nőtt fel.
Nehéz eldönteni, hogy valóban szerelem volt-e Szabó Dezső és Kaffka Margit között: Szabó Dezső visszaemlékezéseiben egy jó szót sem olvashatunk az írónőről.
Az 1920-as, 30-as években dédanyáink, ha a vasárnapi ebéd után némi kikapcsolódásra vágytak, a magazinok lapozgatása közben egészen biztosan találkoztak Bethlen Margit nevével. Bethlen István miniszterelnök felesége ugyanis amellett, hogy rendszeresen szerepelt az újságokban mint a magyar „first lady” és a társasági élet egyik legfontosabb szereplője, saját jogán is igyekezett kivívni az olvasók elismerését: novellákat, színműveket és meséket írt.
Galgóczi Erzsébet a szocializmus egyik legismertebb és legelismertebb írónője volt, de kevesen tudtak saját magával vívott küzdelmeiről.
Néhány évvel ezelőtt jelent meg kötetbe rendezve Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése, A bilincs a szabadság legyen címmel. A cím jól példázza, milyen volt, milyen lehetett ennek a két kivételes tehetségű személyiségnek a házassága, amelynek több mint ötven év után 2001-ben az író halála vetett véget.
Rab Zsuzsa neve leginkább azoknak cseng ismerősen, akik szívesen olvassák az orosz irodalmat. A költőnő számos jelentős orosz költő – például Szergej Jeszenyin vagy Anna Ahmatova – verseit fordította magyarra, de saját költői hangjára csak második válása után talált rá.
Erdős Renée érzéki és merész hangú költőnőként indult, akinek köztudottan botrányos kapcsolata volt Bródy Sándorral. Katolizálása után a magyar írónő azonban éppen azt a női életpályát népszerűsítette könyveiben, ami ellen fiatalkorában tiltakozott.
Georges Sand fittyet hányt a 19. századi szabályoknak, amelyek előírták, hogyan kellene a nőknek viselkedniük: nadrágot hordott, szeretőket tartott és szivarozott. Az öntörvényű írónőt nyolc évig gyengéd szálak fűzték Frédéric Chopinhez, a nagy szerelem azonban idővel anyai gondoskodássá szelídült, majd Chopin féltékenysége miatt véget ért.
