írónő - Dívány

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Jane Austen műveit világszerte milliók olvassák, mégis meglepően keveset tudunk arról, milyen ember volt valójában. Ennek egyik oka, hogy halála után legközelebbi bizalmasa, szeretett nővére szinte az összes fennmaradt levelét megsemmisítette.

Ritkán fordul elő, hogy egy jelentős irodalmi relikvia évtizedekkel az eltűnése után váratlanul előkerül. Virginia Woolf különleges kötete 2021-ben éppen ilyen módon került a figyelem középpontjába.

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Kosáryné Réz Lola az 1920-as és 30-as évek sikerszerzője volt, de férje nem tudott örülni az írónő sikereinek.

Földes Jolán leghíresebb regényéből, a díjnyertes A halászó macska utcájából egymillió példányt adtak el világszerte, itthon azonban bezúzták az írónő könyveit.

A Vörös Pimpernel megteremtője, báró Orczy Emma angolul írta nagy sikerű regényeit: az írónő előtt a londoni metró egyik állomásán jelent meg a kettős életű gentleman alakja.

Kaffka Margit halála után Bauer Ervin újranősült, és második feleségével a Szovjetunióba emigrált. Kezdetben valóban támogatták kutatómunkáját, de 1938-ban ő is áldozatul esett a sztálini tisztogatásoknak.

A ma már kevéssé ismert, kiváló novellista Kádár Erzsébet bántalmazásba hajló kapcsolatának az írónő tragikus és korai halála vetett véget.

Janikovszky Éva második férje vezetéknevét használva lett elismert írónő, akinek gyermekkönyvein egy egész ország nőtt fel.

Nehéz eldönteni, hogy valóban szerelem volt-e Szabó Dezső és Kaffka Margit között: Szabó Dezső visszaemlékezéseiben egy jó szót sem olvashatunk az írónőről.

Az 1920-as, 30-as években dédanyáink, ha a vasárnapi ebéd után némi kikapcsolódásra vágytak, a magazinok lapozgatása közben egészen biztosan találkoztak Bethlen Margit nevével. Bethlen István miniszterelnök felesége ugyanis amellett, hogy rendszeresen szerepelt az újságokban mint a magyar „first lady” és a társasági élet egyik legfontosabb szereplője, saját jogán is igyekezett kivívni az olvasók elismerését: novellákat, színműveket és meséket írt.