Ez a magyar írónő alkotta meg az első szuperhőst: külföldön ma is ő a legnépszerűbb írónk

jelenet a vörös pimpernel filmből leslie howard
Olvasási idő kb. 6 perc

A Vörös Pimpernel megteremtője, báró Orczy Emma angolul írta nagy sikerű regényeit: az írónő előtt a londoni metró egyik állomásán jelent meg a kettős életű gentleman alakja.

1868-ban a tiszaabádi (ma: Abádszalók) Orczy-kastélyban álarcosbált tartottak. Báró Orczy Bódog és felesége, Wass Emma különös kívánsággal fordult a vendégekhez: azt kérték, hogy a férfiak nőnek, a nők pedig férfinak öltözve jelenjenek meg. A hároméves Emma és a nála néhány évvel idősebb nővére, Madelaine is ott sertepertélt a titokzatos meghívottak között, ám a kislányokat szüleik korán ágyba parancsolták. Nem tudtak aludni az izgalomtól, s az ablakon beszűrődő különös, vörös fényt nézegették – amíg ki nem derült, hogy birtokukat valakik felgyújtották.

Báró Orczy Emma írónő 13 éves korában
Báró Orczy Emma 13 éves korában
Fotó: Wikimedia Commons

Egy új élet kezdete

Minden odaveszett: az istállók, az állatok, a gazdasági épületek. A szülők úgy határoztak, Budapestre költöznek: Orczy Bódogot – aki Liszt és Wagner barátja volt és maga is írt operákat – egyébként is jobban érdekelte a zeneszerzés, mint a gazdálkodás. A Nemzeti Színház intendánsa lett, újításokért lelkesedő, tehetséges muzsikus. A család anyagi helyzete azonban nem javult, így külföldre távoztak: Brüsszelben, majd Párizsban éltek.

1880-ban, amikor Emma 14 éves volt, a család Londonba költözött. Emma művészeti iskolába járt, itt ismerkedett meg egy angol lelkész fiával, az illusztrátornak készülő Montagu Barstow-val. Eleinte a közös érdeklődés, majd a szerelem vonzotta őket egymáshoz, s 1894-ben összeházasodtak. Emma később így jellemezte házasságát:

Idézőjel ikon

„Közel fél évszázadon át a tökéletes boldogság és megértés, a tökéletes barátság és gondolatközösség."

Az írónő és az illusztrátor

Az ifjú pár azonban sokat nélkülözött. Orczy Bódog már esküvőjük előtt elhunyt, és Barstow családjára sem számíthattak, így, hogy némi pénzhez jussanak, munkát vállaltak. Orczy Emma, aki időközben tökéletesen, akcentus nélkül megtanult angolul, fordításokat vállalt, férje pedig illusztrációkat készített. 1899-ben megszületett egyetlen gyermekük, John; Emma pedig a fordítást írásra cserélte. Első regénye, a Ferenc József gyertyatartói azonban nem hozta meg számára a várva várt sikert, így újabb nehéz évek vártak a fiatal párra.

a vörös pimpernel 1908-as kiadásának borítója
A Vörös Pimpernel első kiadásának borítója (1908)
Fotó: Wikimedia Commons

Vörös Pimpernel a metróban

1903-ban, amikor Orczy Emma a londoni metró egyik peronján várakozott, amikor megpillantotta regényei későbbi főhősét. (Hogy a valóságban is ott volt-e a férfi, vagy csak egy látomás formájában, arról később maga Orczy Emma is eltérően nyilatkozott.)

Idézőjel ikon

„Magas, sovány férfi volt, háromszögletű kalapban, majdnem földig érő fekete köpenyben.

Ott állt a ködös pályaudvaron, időnkint furcsán felnevetett, majd pipogyán, mekegve szólt társnőjéhez. Később láttam, hogy a jelleme percenként változik, mert egy pillanat múlva már okosan, férfiasan viselkedett, de nem sokáig, mert ismét valamilyen ellenszenves pózt vett magára.

Idézőjel ikon

Ahogy néztem ezt a köpönyeges férfit, nem tudtam, hogy kicsoda, csak megszületett bennem a Vörös Pimpernel témája.”

Színdarabból regény

Orczy Emma férjével közösen előbb színdarabot írt a történetből, amit a londoni West Enden lévő New Theatre 1905. január 5-én mutatott be. A kritikusok eleinte fanyalogtak: „A Vörös Pimpernel – írta a Daily Mail – egy kis virág, amely egyetlen nap alatt kivirágzik és elpusztul. Nyilvánvalóan ez lesz a darab sorsa is.” A közönség azonban lelkesen tódult az színházba, s végül több mint 2000 előadással A Vörös Pimpernel London egyik legnépszerűbb darabja lett. Báró Orczy Emma ekkor írta meg – angolul – a regényt, mindössze öt hét alatt: ezt az öt hetet később „élete legboldogabb időszakának” nevezte.

Báró Orczy Emma írónő portréja
Báró Orczy Emma írónő portréja
Fotó: Wikimedia Commons

Az első modern szuperhős, szűk nadrágban

A Vörös Pimpernel 1905-ben jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott. Orczy regényeinek főhőse egy flegma, passzív arisztokrata, akit csak a bálok és estélyek érdekelnek, s aki emiatt köznevetség tárgya – valójában azonban bátor és igazságszerető férfi, igazi lovag, aki félelmetesen gyors észjárását, kardforgató tudományát egy nemes ügy érdekébe állítja: francia arisztokratákat ment, mielőtt az elszabadult forradalom képviselői a guillotine alá küldenék őket – a rend őrei pedig bottal üthetik a nyomát, hiszen valóságos alakváltó- és szabadulóművész. Kilétét természetesen csak néhányan tudnak, jelképét, egy egyszerű virágot azonban mindenki ismeri a 18. századi Franciaországban.

A Vörös Pimpernelt természetesen vonzó férfiként ábrázolta az írónő: széles vállú, magas termetű, kifogástalan szabású ruhákat viselő úriember, akinek

Idézőjel ikon

„testhezálló csíkos térdnadrágja tökéletesen kiemelte szálfatermetét”.

Széles mellkasa, karcsú kezei és végtelen lelkiereje azonnal a hölgyolvasók kedvencévé tette az első modern kori szuperhőst.

Báró Orczy Emma, a sikeres írónő

A darabot Európa számos színházában bemutatták, a regényt pedig 16 nyelvre fordították le, meghozva az írónő számára a várva várt sikert és az anyagi biztonságot. Báró Orczy Emma számtalan folytatást írt az első történethez; s a kettős életű hős figurája később több mint harminc filmben is megjelent, továbbá musical is született róla.

A család a jogdíjakból immár fényűzően megélt: a délkelet-angliai Kentben vásároltak maguknak birtokot, de fenntartott egy kényelmes londoni házat és egy monte-carlói nyaralót is. Rengeteget utaztak – többször látogattak Magyarországra és édesanyja szülőföldjére, Erdélybe is. 1915-ben egy háborús antológiát jelentetett meg Lest We Forget (Hogy soha el ne felejtsük) címmel.

Báró Orczy Emma írónő
Az írónőnek világsikert hozott a kettős identitású hős története
Fotó: Wikimedia Commons


Báró Orczy Emma magyar nevét megtartva, de angolul írta regényeit. „Magyarul már nem is tudnék írni, csak a legszükségesebb kifejezésekre emlékszem” – nyilatkozta 1936-ban a Délibábnak. Ugyancsak angolul vetette papírra önéletrajzát is, amely Links in the Chain of Life (Életem láncszemei) címmel jelent meg halála évében, 1947-ben. Ebben így vallott: „Sokszor tették fel nekem a kérdést, hogy hogyan jutott eszembe a Vörös Pimpernel. A válaszom mindig az volt: »Isten akarata volt, hogy így tegyek.« Nektek, modern embereknek, akik talán nem hisztek úgy, mint én, azt mondom: »Életem láncának szemei mind sorsom beteljesüléséhez vezettek.«”

Kapcsolódó: Nem báró Orczy Emma volt az egyetlen arisztokrata nő, aki sikeres író lett

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.