Ez a magyar írónő alkotta meg az első szuperhőst: külföldön ma is ő a legnépszerűbb írónk

jelenet a vörös pimpernel filmből leslie howard
Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Vörös Pimpernel megteremtője, báró Orczy Emma angolul írta nagy sikerű regényeit: az írónő előtt a londoni metró egyik állomásán jelent meg a kettős életű gentleman alakja.

1868-ban a tiszaabádi (ma: Abádszalók) Orczy-kastélyban álarcosbált tartottak. Báró Orczy Bódog és felesége, Wass Emma különös kívánsággal fordult a vendégekhez: azt kérték, hogy a férfiak nőnek, a nők pedig férfinak öltözve jelenjenek meg. A hároméves Emma és a nála néhány évvel idősebb nővére, Madelaine is ott sertepertélt a titokzatos meghívottak között, ám a kislányokat szüleik korán ágyba parancsolták. Nem tudtak aludni az izgalomtól, s az ablakon beszűrődő különös, vörös fényt nézegették – amíg ki nem derült, hogy birtokukat valakik felgyújtották.

Báró Orczy Emma írónő 13 éves korában
Báró Orczy Emma 13 éves korában
Fotó: Wikimedia Commons

Egy új élet kezdete

Minden odaveszett: az istállók, az állatok, a gazdasági épületek. A szülők úgy határoztak, Budapestre költöznek: Orczy Bódogot – aki Liszt és Wagner barátja volt és maga is írt operákat – egyébként is jobban érdekelte a zeneszerzés, mint a gazdálkodás. A Nemzeti Színház intendánsa lett, újításokért lelkesedő, tehetséges muzsikus. A család anyagi helyzete azonban nem javult, így külföldre távoztak: Brüsszelben, majd Párizsban éltek.

1880-ban, amikor Emma 14 éves volt, a család Londonba költözött. Emma művészeti iskolába járt, itt ismerkedett meg egy angol lelkész fiával, az illusztrátornak készülő Montagu Barstow-val. Eleinte a közös érdeklődés, majd a szerelem vonzotta őket egymáshoz, s 1894-ben összeházasodtak. Emma később így jellemezte házasságát:

Idézőjel ikon

„Közel fél évszázadon át a tökéletes boldogság és megértés, a tökéletes barátság és gondolatközösség."

Az írónő és az illusztrátor

Az ifjú pár azonban sokat nélkülözött. Orczy Bódog már esküvőjük előtt elhunyt, és Barstow családjára sem számíthattak, így, hogy némi pénzhez jussanak, munkát vállaltak. Orczy Emma, aki időközben tökéletesen, akcentus nélkül megtanult angolul, fordításokat vállalt, férje pedig illusztrációkat készített. 1899-ben megszületett egyetlen gyermekük, John; Emma pedig a fordítást írásra cserélte. Első regénye, a Ferenc József gyertyatartói azonban nem hozta meg számára a várva várt sikert, így újabb nehéz évek vártak a fiatal párra.

a vörös pimpernel 1908-as kiadásának borítója
A Vörös Pimpernel első kiadásának borítója (1908)
Fotó: Wikimedia Commons

Vörös Pimpernel a metróban

1903-ban, amikor Orczy Emma a londoni metró egyik peronján várakozott, amikor megpillantotta regényei későbbi főhősét. (Hogy a valóságban is ott volt-e a férfi, vagy csak egy látomás formájában, arról később maga Orczy Emma is eltérően nyilatkozott.)

Idézőjel ikon

„Magas, sovány férfi volt, háromszögletű kalapban, majdnem földig érő fekete köpenyben.

Ott állt a ködös pályaudvaron, időnkint furcsán felnevetett, majd pipogyán, mekegve szólt társnőjéhez. Később láttam, hogy a jelleme percenként változik, mert egy pillanat múlva már okosan, férfiasan viselkedett, de nem sokáig, mert ismét valamilyen ellenszenves pózt vett magára.

Idézőjel ikon

Ahogy néztem ezt a köpönyeges férfit, nem tudtam, hogy kicsoda, csak megszületett bennem a Vörös Pimpernel témája.”

Színdarabból regény

Orczy Emma férjével közösen előbb színdarabot írt a történetből, amit a londoni West Enden lévő New Theatre 1905. január 5-én mutatott be. A kritikusok eleinte fanyalogtak: „A Vörös Pimpernel – írta a Daily Mail – egy kis virág, amely egyetlen nap alatt kivirágzik és elpusztul. Nyilvánvalóan ez lesz a darab sorsa is.” A közönség azonban lelkesen tódult az színházba, s végül több mint 2000 előadással A Vörös Pimpernel London egyik legnépszerűbb darabja lett. Báró Orczy Emma ekkor írta meg – angolul – a regényt, mindössze öt hét alatt: ezt az öt hetet később „élete legboldogabb időszakának” nevezte.

Báró Orczy Emma írónő portréja
Báró Orczy Emma írónő portréja
Fotó: Wikimedia Commons

Az első modern szuperhős, szűk nadrágban

A Vörös Pimpernel 1905-ben jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott. Orczy regényeinek főhőse egy flegma, passzív arisztokrata, akit csak a bálok és estélyek érdekelnek, s aki emiatt köznevetség tárgya – valójában azonban bátor és igazságszerető férfi, igazi lovag, aki félelmetesen gyors észjárását, kardforgató tudományát egy nemes ügy érdekébe állítja: francia arisztokratákat ment, mielőtt az elszabadult forradalom képviselői a guillotine alá küldenék őket – a rend őrei pedig bottal üthetik a nyomát, hiszen valóságos alakváltó- és szabadulóművész. Kilétét természetesen csak néhányan tudnak, jelképét, egy egyszerű virágot azonban mindenki ismeri a 18. századi Franciaországban.

A Vörös Pimpernelt természetesen vonzó férfiként ábrázolta az írónő: széles vállú, magas termetű, kifogástalan szabású ruhákat viselő úriember, akinek

Idézőjel ikon

„testhezálló csíkos térdnadrágja tökéletesen kiemelte szálfatermetét”.

Széles mellkasa, karcsú kezei és végtelen lelkiereje azonnal a hölgyolvasók kedvencévé tette az első modern kori szuperhőst.

Báró Orczy Emma, a sikeres írónő

A darabot Európa számos színházában bemutatták, a regényt pedig 16 nyelvre fordították le, meghozva az írónő számára a várva várt sikert és az anyagi biztonságot. Báró Orczy Emma számtalan folytatást írt az első történethez; s a kettős életű hős figurája később több mint harminc filmben is megjelent, továbbá musical is született róla.

A család a jogdíjakból immár fényűzően megélt: a délkelet-angliai Kentben vásároltak maguknak birtokot, de fenntartott egy kényelmes londoni házat és egy monte-carlói nyaralót is. Rengeteget utaztak – többször látogattak Magyarországra és édesanyja szülőföldjére, Erdélybe is. 1915-ben egy háborús antológiát jelentetett meg Lest We Forget (Hogy soha el ne felejtsük) címmel.

Báró Orczy Emma írónő
Az írónőnek világsikert hozott a kettős identitású hős története
Fotó: Wikimedia Commons


Báró Orczy Emma magyar nevét megtartva, de angolul írta regényeit. „Magyarul már nem is tudnék írni, csak a legszükségesebb kifejezésekre emlékszem” – nyilatkozta 1936-ban a Délibábnak. Ugyancsak angolul vetette papírra önéletrajzát is, amely Links in the Chain of Life (Életem láncszemei) címmel jelent meg halála évében, 1947-ben. Ebben így vallott: „Sokszor tették fel nekem a kérdést, hogy hogyan jutott eszembe a Vörös Pimpernel. A válaszom mindig az volt: »Isten akarata volt, hogy így tegyek.« Nektek, modern embereknek, akik talán nem hisztek úgy, mint én, azt mondom: »Életem láncának szemei mind sorsom beteljesüléséhez vezettek.«”

Kapcsolódó: Nem báró Orczy Emma volt az egyetlen arisztokrata nő, aki sikeres író lett

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.