Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Munkások rakodnak ipari sót a Khewra sóbányában 2023. december 12-én a pakisztáni Jhelumban. Pakisztán, amely évente nagyjából 800 millió font sót termel, a világ legnagyobb himalájai sóexportőre.
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

A hegység a Jhelum folyótól nyugatra meredeken emelkedik ki a pandzsábi síkságból, majd mintegy 180 kilométerrel távolabb, az Indus folyónál ér véget. A körülbelül 800 millió évvel ezelőtt, egy sekély tenger kiszáradásának és az indiai kőzetlemez mozgásának következtében kialakult vidéken vad sziklafalak, magas csúcsok, mély szurdokok és termékeny völgyek váltják egymást.

A geológusok kincsesbányája

Ahogyan a „salt” is utal rá, a hegység a hatalmas kősótelepekről kapta a nevét, amelyek nem mellesleg a világ legvastagabb ismert sórétegei közé tartoznak. A térség a geológusok számára valódi kincsesbánya, hiszen amellett, hogy megannyi földtörténeti korszak rétegei tanulmányozhatók itt, kopársága, vagyis a növényzet hiánya miatt a kőzetrétegek szinte teljesen fedetlenül láthatók.

Kilátás a Khewra-hegyre, ahol a sóbánya található. Ez a világ második legnagyobb és legrégebbi sóbányája.
A só kitermelése már valószínűleg az ókorban is zajlott a hegyvidéken
Fotó: NurPhoto / NurPhoto via Getty Images

A hegy az őslénykutatók kedvence is

A Salt-hegység az őslénykutatók számára is különleges helyszín, hiszen az idők során fosszíliák százai – köztük tengeri élőlények maradványai, dinoszaurusz-lábnyomok, 18 millió évvel ezelőtt élt emlősök csontjai és különleges sókristály-képződmények – kerültek már elő innen, mi több, emberelődökhöz kapcsolódó fosszíliák ugyancsak előkerültek.

Kulturális öröksége is értékes

És hogy szenteljünk helyet a hegység lenyűgöző kulturális örökségének is: a vidéken egymást követik a hindu sáhi uralkodóktól kezdve a Mogul Birodalmon át egészen a brit gyarmati korszakig számos történelmi időszak emlékeit őrző erődök, templomok, kolostorok és zarándokhelyek. Sőt, a legenda szerint itt vívta Nagy Sándor utolsó nagy csatáját Pórosz királlyal a Jhelum folyó partján.

Ipari sóval teli teherautók hagyják el a Khewra sóbányát 2023. december 13-án a pakisztáni Jhelumban. Pakisztán, amely évente nagyjából 800 millió font sót termel, a világ legnagyobb himalájai sóexportőre.
A bánya évente 325 ezer tonnányi sót termel
Fotó: Elke Scholiers / Getty Images

Nagy Sándor lovairól szól a legenda

Ha pedig már szóba került Nagy Sándor, akkor illendő szót ejteni a Salt-hegység legismertebb helyszínéről, a khewrai sóbányáról, amelyet a világ második legnagyobbjaként tartanak számon. A hagyomány szerint Kr. e. 326-ban épp Nagy Sándor katonái vették észre a sólelőhelyet, miután lovaik nyalogatni kezdték a földön heverő köveket. Egy katona ezután megkóstolta az egyik szikladarabot, és rájött a „titokra”. Noha a sóbányászatot hivatalosan csak a 13. századtól dokumentálták, valószínű, hogy a kitermelés már az ókorban is zajlott.

A Khewra-bányából származik az a rózsaszínes árnyalatú kősó is, amelyet világszerte „himalájai só” néven árusítanak.

Csak a sómennyiség felét termelik ki

Ennek fényében igazi különlegesség, hogy a bánya ma is működik, és évente körülbelül 325 ezer tonna sót termel. A szakértők szerint a térségben mintegy 6,687 milliárd tonna só található, így a jelenlegi kitermelés csak töredéke a készleteknek.

Idézőjel ikon

A 110 négyzetkilométeres területű bánya 228 méter mély, és 11 szintből áll, több mint 40 kilométer hosszú alagútrendszere pedig közel 730 méterre nyúlik a hegy belsejébe.

Érdekesség, hogy az itt található só csupán felét termelik ki, a fennmaradó mennyiséget természetes tartóoszlopként használják azért, hogy a bánya megőrizze a stabilitását.

Sötét fejezetek is voltak a bánya életében

Elhallgathatatlan tény, hogy bár a bánya és környezete valóban a világ egyik legkülönlegesebb létesítményének számít, múltjában sötét fejezetek is húzódnak. Például az, hogy a brit gyarmati időszakban a munkások kegyetlen körülmények között dolgoztak: a bányászokat gyakran bezárták a tárnákba addig, amíg nem teljesítették az előzetesen meghatározott kitermelési kvótát. Ráadásul

Idézőjel ikon

sok nő és gyermek is dolgozott a mélységben, sőt volt, aki ott is született.

Említésre méltó eseménynek számítottak az 1876-os tiltakozások is, amelyek során tizenkét bányász életét oltották ki a brit katonák – a sírjaik ma is láthatók a bánya egyik bejáratánál.

Kapcsolódó: 9 millióan férnének el a világ leggigantikusabb bányájában

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.