Bár a brit királyi ékszerekhez felhasznált Cullinan-gyémánt világhírű lett, kevesen tudják, hogy egykor milyen kalandos körülmények között jutott el Afrikából Londonba, majd onnan Amszterdamba.
Mivel félő volt, hogy a páratlan, felbecsülhetetlen értékű drágakövet megpróbálják elrabolni, álcaként egy hamisítvánnyal keltek át a tengeren, miközben az igazi követ hétköznapi ajánlott küldeményként adták fel postai úton.
Így került elő a Cullinan-gyémánt
A követ 1905 januárjában találták meg a dél-afrikai Pretoria közelében lévő, Thomas Cullinan tulajdonában álló Premier gyémántbánya területén. Felfedezője Frederick Wells, a bánya vezetője volt, aki hirtelen arra lett figyelmes, hogy egy 5,5 méteres mélységben lévő akna falában megcsillan valami a hajnali fényben. Először üvegszilánknak hitte, és még akkor sem sejtette, hogy mivel van dolga, amikor a kezében tartotta a több mint félkilós követ.
Hamarosan kiderült, hogy a világ legnagyobb gyémántjára bukkant.

A 3106 karátos, 620 grammos drágakövet a bánya tulajdonosa után Cullinan-gyémántként nevezték el, így vált világszerte ismertté. Bár felületén egy törés nyomai látszottak, amiből arra következtettek, hogy egy nagyobb darab része lehet, a további kutatások nem vezettek eredményre.
![]()
A másik részét soha nem találták meg.
A bánya tulajdonosai 1907-ben döntöttek úgy, hogy 203 ezer dollárért (mai értéken több mint 7 milliárd dollárért) eladják a követ a Brit Birodalom koronagyarmatának, a Transvaal kolóniának. A hihetetlen tisztaságú, kékes árnyalatú kő kiváló választásnak tűnt a jövő királyi ereklyéinek elkészítéséhez, ezért a kormány VII. Edward brit királynak ajándékozta 66. születésnapja alkalmából, a második búr háború után, az öt éves béke emlékére.
Ehhez azonban meg kellett oldaniuk, hogy a gyémántot biztonságos körülmények között Londonba szállítsák, elkerülve egy esetleges ékszerrablás lehetőségét.
Postán adták fel
A gyémánt szállításához rafinált trükköt találtak ki. Miközben egy hamis darabbal nagy felhajtás közepette, fegyveres őrök kíséretében keltek át az óceánon egy Londonba tartó hajóval, addig az igazit
egy egyszerű dobozban adták fel, ajánlott postai küldeményként.
A terv bevált, a gyémánt eljutott Londonba, ám miután VII. Edward királynak ajándékozták, kiderült, hogy eredeti formájában nem lehet a kívánt módon felhasználni. Ehhez kisebb darabokra kellett vágni, és megfelelően polírozni, ami megkövetelte, hogy ismét egy másik országba, Hollandiába, azon belül is Amszterdamba szállítsák.
A király így 49,4 millió dollár értékű biztosítást kötött a csiszolatlan drágakőre, és a neves ékszerész, Joseph Asscher gondjaira bízta azt. Ekkor jött az újabb trükk. A nyilvánosság úgy tudta, hogy a gyémántot a királyi haditengerészet egyik hajóján, egy lezárt dobozban szállítják Hollandiába az Asscher Diamond Company központjába, ám valójában Asscher testvére, Abraham a kabátzsebében vitte magával vonattal, majd komppal az Északi-tengeren át.
A gyémánt ezúttal is biztonságban érte el úti célját. Joseph Asscher ezután nyilvános kísérletet tett a kő szétválasztására, ám kínos módon szerszáma beletört. Miután azonban megerősítette eszközeit, sikerült kettévágnia a drágakövet. Ezt már titokban csinálta, mindössze egy közjegyző volt jelen. Mentségére szóljon, hogy a gyémánt széthasítása és csiszolása abban az időben komoly kihívást jelentett.
![]()
A művelet összességében nyolc hónapot vett igénybe, három ember napi 14 órán át dolgozott a feladat elvégzésén.
Nem csoda, hogy amikor sikerrel járt, és a gyémánt kettétört, Asscher állítólag elájult. A drágakövet végül 9 nagyobb és 96 kisebb darabra osztották, mindegyiket briliáns csiszolással készítették el. A megmaradt töredékeket Asscher megkapta fizetségül, az ékszerész ezeket családi ékszerekbe építette be.

Koronaékszerek éke lett
Edward király halála után V. György király döntése nyomán a két legnagyobb darab a brit koronaékszerekbe került. A világ legnagyobb csiszolt gyémántja, az "Afrika Csillagának” nevezett, 530,2 karátos Cullinan I. ma már az angol királyi jogar csúcsát díszíti, míg a 317,4 karátos Cullinan II. a királyi koronát ékesíti. A Cullinan III. és a Cullinan IV. 1911-es koronázásakor IV. Mária angol királyné koronájában pompázott, majd 1959-ben egy melltűbe foglalva bukkantak fel egy gyémántkiállításon.
A Cullinan VI. Alexandra királyné (Edward király felesége) gyémánt- és smaragdnyakláncának medálfüggője lett, hozzá került a Cullinan VII. is. A Cullinan III. és Cullinan IV. kíséretében ezeket II. Erzsébetörökölte meg 1953-as koronázásán. A Cullinan IX. pedig egy gyűrű fényét emeli, mely egykor szintén Mária királynő tulajdonát képezte, majd II. Erzsébet királynő használta.
A világ másik legismertebb gyémántja a Koh-i-Noor, amelynek múltja sötét titkokat rejt.
























